A Schmallenberg-vírus

ÚJ VÍRUSOS MEGBETEGEDÉS: TÁMAD A SCHMALLENBERG VÍRUS (SBV)

Amint a Lapunk előbbi számában olvashattuk ismét egy újabb Európában eddig ismeretlen, szúnyogok által közvetített kórokozó vírus jelent meg Nyugat-Európában, mely eddigi ismereteink szerint a kérődző állatokat támadja meg. Miután a vírust először két esztendővel ezelőtt Németországban, az Észak-Rajna-Westfália tartomány Schmallenberg városában egy szarvasmarhatartó gazdaságban azonosították ezt a származási hely alapján Schmallenberg vírusnak (SBV) nevezték el. A vírust modern molekuláris genetikai módszerekkel a németországi Friedrich Loeffler Institut kutatói 2011. november közepén tudták identifikálni (azonosítani), majd később sejttenyészetben izolálni.

A SZÚNYOGOK TERJESZTIK

A klímaváltozás, az általános felmelegedés, a meleg esős időjárás kapcsán számos betegség ütötte fel a fejét Európában – némelykor hazánkban is –, melyet a Dél felől érkező újabb szúnyogfajok közvetítettek.

Gondoljunk csak a Culicoides imicola nevű vérszívóra, mely az orbivírus okozta ún. kéknyelv betegséget közvetítette. A betegség lefolyásáról, súlyos következményeiről néhány évvel ezelőtt a Lapunkban is beszámoltunk.

Ugyancsak nemrégiben ismertettük a kutya hazánkban is diagnosztizált Leishmanizmusát, mely során a szinte gyógyíthatatlan fertőzéskor az apró mikroszkopikus nagyságú állati ostoros lényeket, parazitákat a lepkeszúnyogok közvetítik szúrásaikkal főként a kutyákba, majd az emberekbe is.

De a szúnyogok közvetítik azokat a fehéres színű fonálférgeket (Dirofiláriák), melyek a kutya, macska súlyos bőr- vagy szívférgességét, nem egyszer esetleg vakságát okozhatják. Sajnos mostanság is olvashattunk tudósításokat emberen is a halálos kór fellépéséről.

Eddigi ismereteink, az előzetes adatok szerint az SBV-t csípőszúnyogok terjesztik. Ezek parányi (1-2 mm méretű), kétszárnyú rovarok, melyek az arbovírusok, a fonálférgek és az egysejtű paraziták fontos terjesztői. Az egész világon elterjedtek és mintegy 1300 ismert fajuk van. A nőstény vért szív, míg a hímek növényi anyagokkal táplálkoznak. A szúnyogok tenyészhelyei a fajtól függően rendkívül változatosan a szarvasmarha trágya, rothadó növényi anyagok, például szilázs, széna, szalma, fa, pangó vizek, algák stb.

A csípőszúnyogok felmérése – mely 2006-ban kezdődött – eddig 51 fajt azonosított. A legnagyobb létszámú és legfontosabb fajok az Avaritia és a Culicoides alcsoportokba tartoznak. (KÉP)

A KÓROKOZÓ

A kórokozó a BUNYAVIRIDAE család Orthobunyavírus nemzetségébe tartozó egyszálú, negatív irányultságú szegmentált RNS vírus. Az összehasonlító genetikai vizsgálatok szerint az SBV szoros rokonságot mutat a főként törpeszúnyogok (Culicoides spp) által terjesztett többféle vírustörzzsel, amelyek a Távol-keleten, Ausztráliában és Afrikában már régóta ismertek. Egyes adatok szerint a betegség kérődzőről-kérődzőre főként a szúnyogok (Culicoides) által terjed, amint ez a többi orthobunya vírus esetében is megfigyelhető.

A bántalom főként juhállományokban, de elvétve kecske- és szarvasmarha állományokban halmozottan jelentkezik, a Holland Közegészségügyi Intézet elemzése szerint az emberre való átvitele nem zárható ki, de nagyon valószínűtlen.

Vemhes állatoknál a vírus átjut a placentán, és a magzatban fejlődési rendellenességet okoz.

TÜNETEK

A közölt tapasztalatok alapján a tejtermelő szarvasmarha állományokban a fertőzött állatok lázas általános tüneteket (40°C) mutatnak étvágytalansággal, kondícióromlással és a tejtermelés jelentős csökkenésével. Esetenként súlyos hasmenés jelentkezik. Olykor vetélés, halvaszületés vagy a magzatok torzfejlődése is bekövetkezhet. Elhullást nem okoz, gyorsan gyógyul.

Juh állományokban halmozottan jelentkeznek a magzatok torzfejlődésével és következményes elvetélésével, halvaszületésével járó megbetegedések. Olykor a bárányok halva vagy súlyosan deformált testrészekkel, végtagokkal, gerinccel vagy aggyal születnek.

A BETEGSÉG ELTERJEDTSÉGE

A fertőzöttség európai elterjedtségéről a múlt esztendőben deklarált táblázat tájékoztat.

juh	szarvasmarha		kecske
ország		dátum		a fertőzött gazdaságok száma (összesen)	szám	az összes %-a	szám	az összes %-a	szám	az összes %-a
Németország		2012.04.12.		1186 (35)	841 (8)	70,	300 (27)	25,3	45 (0)	3,8
Franciaország		2012.04.12.		1232 (56)	1068 (10)	86,7	149 (45)	12,1	15 (1)	1,2
Belgium		2012.04.06.		364 (0)	167 (0)	45,9	195 (0)	53,6	2 (0)	0,5
Hollandia		2012.04.12.		261 (17)	107 (1)	40,1	148 (16)	56,7	6 (0)	2,3
Egyesült Királyság		2012.04.05.		239 (0)	214 (0)	89,5	25 (0)	10,5	0	0
Luxemburg		2012.04.12.		12 (0)	6 (0)	50,0	6 (0)	50,0	0	0
Olaszország		2012.02.16.		1 (0)	0	0	0	0	1 (0)	100
Spanyolország		2012.03.12.		1 (0)	1 (0)	100	0	0	0	0
az összes ország				3296 (108)	2404 (19)	72,9	823	25,0	69 (1)	2,1

Az igazolt járványesetek száma állatfajonként és országonként 2012. április 15-én (Dominguez, 2012.).

ÉS MI A HELYZET MAGYARORSZÁGON?

Az MTI jelentése szerint Magyarországon (2013.01.05.) mindössze egy esetben észleltek megbetegedést, melyet a Vidékfejlesztési Minisztérium jelentett az Állategészségügyi Világszervezetnek. A hazánkat ért kereskedelmi korlátozásról (oroszországi import tilalom) Lapunk előbbi számában olvashattunk. Ezzel kapcsolatban megjegyzem, hogy az Európai Unió egyelőre nem alkalmaz kereskedelmi korlátozásokat, mivel az élő állatok, azok húsa és teje nem jelent fertőzésveszélyt. Az Európai Bizottság ezért nem tartja jogosnak a harmadik országok által bevezetett korlátozó intézkedéseket, aminőket eddig Oroszország, Ukrajna, Egyiptom, Libanon, az Egyesült Államok és Mexikó foganatosított.

Ismételten hangsúlyozom, hogy a vírus eddigi ismereteink szerint az ember egészségére nem veszélyes, az embert „nem támadja meg”, tehát nem zoonózis (állatról emberre terjedő betegség).

A hazai szakemberek véleménye szerint a szúnyogok már mind nagyobb területet árasztanak el Európában (talán már Oroszországban is), a betegség emberre nem jelent veszélyt (nem zoonózis), különösebb védekezési intézkedéseknek ez idő szerint nem látják szükségét. A szomszédos országok korlátozási intézkedéseinek, esetleg a bizonyos feltételek mellett történő feloldását illetően pedig napjainkban is folynak tárgyalások. Amennyiben mindezekben változás történik, Lapunkban ismertetni fogjuk.

 

Culicoides dewulfi nőstény, ismert vektora a bluetongue vírusnak és az SBV-nek egyaránt.

(A cikk megjelent dr. Radnai István tollából a Kistermelők Lapjában 2013. novemberében.)