2014. július 7., hétfő

Skandinávia III/4b

SKANDINÁVIÁBAN 1999. JÚLIUS 7-13-IG
Bejárjuk a várost 




 Kisvonatra ülünk és bejárjuk a várost, miközben hallgatjuk a történelmi tájékoztatót.





Mindenekelőtt a Raktárházakat nézzük meg, melyek ugyancsak a világörökség részét képezik.





Megmutatták, hogy miként szállították az árut, a hatalmas mennyiségű, jókora gabonás zsákokat.





Egészen a felső szintekre vitték fel.





Komoly nyilvántartást vezettek, megnézhettük az "irodai munka" helyszínét.





Mondták, hogy az 1702. évi májusi tűzvész során nemcsak a város egy része, de a több évszázados kikötő gazdag raktárházainak nagyobb része is a tűz martalékává vált.





Norvégiában minden város múltjának visszatérő tragikus élménye a pusztító tűzvészek sorozata. Ugyanis az országban mindmáig fából készült a legtöbb létesítmény, akár hivatal vagy lakóház. A legutóbbi időben azonban mind gyakoribb a korszerű, modern épület. Régebben a nyitott tűzhely, a nyílt lángú kandalló időszakában a fegyveres ellenségnél is súlyosabb csapás volt a városok életében a tűz. Ha a fellobbanó lángot szélvész is támogatta, irtózatos pusztítást vitt véghez. Az ellene való védekezés legeredményesebb módja az, ha a fából emelt épületeket minél messzebbre helyezik el egymástól.





A lutheránus hit elfogadása után a város fejlődése - különösen szellemi vonatkozásban - meggyorsul. Először jelennek meg nyomtatásban az eddig csak szűk körben ismert Sagák, hatásukra versben megírják a város történetét a ködös múlttól egészen 1429-ig.





Bergen kormányzói és gazdag polgárai szép épületekkel, szobrokkal díszítik lakhelyüket. A fellendülés természetesen nem független a hétéves háborúval járó gazdasági konjunktúrától. Végül pedig el kell mondanom, hogy Bergen is a Hanza-városok uralma alatt áll egészen 1559-ig, amikor is a dán királyi haderő véget vet a német hegemóniának.





Bergen kikötőjének és kereskedelmi fontosságának bizonyítéka a növekvő forgalom mellett az is, hogy a svédek, a németalföldiek és az angolok újra meg újra fennhatóságuk alá akarják vonni (legalábbis megkísérlik) a kitűnő fekvésű, kellemes várost.




 
Bergen Norvégia második legnépesebb városa. Fekvése és a környék természeti szépségei teszik Európa egyik legvonzóbb helységévé. Nem hét halmon épült, mint Róma, hanem éppenséggel hét hegy övezi Norvégiának ezt az ékességét.






Norvégiát 1940. április 9-én szállták meg a német csapatok. Ez a kis nép két hónapig szervezetten fegyverrel küzdött a hazájáért. Amikor reménytelenné vált a helyzet, a kormány és a király emigráltak. A fegyverforgató férfiak felvonultak a hegyekbe, illegalitásba. 50 ezer főnyi partizán hadsereg védte - ha nem is az országot, de - a nép becsületét.





Az is igaz, hogy az áruló Qisling miniszterelnök rádióban elhangzott szózata után, a qislingista katonatisztek árulása révén szinte pillanatok alatt ellenállás nélkül német kézre került Narvik, Bergen és a többi norvég nagyváros. 1942. januárjában a Qisling Párt nyilvántartott tagjainak a száma elérte a 43 ezret. A fasiszta ifjúsági szervezetben 5 ezer fiatal tevékenykedett. 6 ezer fő volt a Norvég-SS, a Viking-SS hadosztály létszáma. Hát ez is hozzátartozik az ország történelméhez.





Időközben a tenger mélyén olajat találtak! Sok olajat! Ez óriási bevételt jelentett Norvégiának, és Európa egyik leggazdagabb országává tette! Dicsérendő, hogy nem pazarolják a természet ajándékát, mint sok olajban gazdag közel-keleti ország, és életszínvonaluk emelése mellett beosztással élnek a természet ajándékaként kapott óriási jövedelemmel.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése