A mauzóleum síremlékül szolgáló díszes építmény. A szó eredetét Mauszólosz ókori kis-ázsiai király nevében találhatjuk, akinek síremlékét az ókori világ hét csodája között emlegették. Ezúttal tehát a szerző olyan képeit válogattuk össze, melyeken mauzóleumok láthatók, s természetesen a jegyzeteket ezúttal sem hagytuk el. Ha a címként jelölt ország vagy város
nevére (mely minden esetben egy linket tartalmaz) klikkel, a teljes
fejezet, melyben a fénykép szerepel, megjelenik.
.
.
Lenin
temetésének napjára (1924. január 27.) a búcsúztatás céljából a Vörös
téren háromlépcsős piramissal megemelt, kocka alakú faépítmény készült,
ezt váltotta fel 1924 tavaszán egy újabb ideiglenes, szintén fából
készült épület. A harmadik, ma is látható
vörös gránit építmény 1930-ban készült el. Az előcsarnokon túl, a
gyászteremben láttuk a Lenin holttestét őrző üveg szarkofágot.
Üvegkoporsókban fekszik Lenin egyszerű, Sztálin tábornoki egyenruhában.
Reflektor világítja meg őket. Nagyszerűen, élethűen vannak konzerválva.
.
.
.
.
A
Lenin Mauzóleumba a külföldi turistákat soron kívül beengedik, másként
az egész délelőttöt ott tölthettük volna. A tér, ahol várakozunk Moszkva
legrégibb tere, ahol az ünnepi felvonulásokat tartják. Hagyomány, hogy
az űrhajósok - mielőtt felrepülnek
az űrbe - sétát tesznek a Vörös téren. De az utolsó tanítási nap
éjszakáját az érettségiző diákok is itt töltik: sétálnak, énekelnek,
táncolnak hajnalig az ódon macskaköveken, hogy érett koruk első reggele
itt érje őket. A mauzóleum bejáratánál díszőrség áll. Odabent
üvegkoporsóban látható Lenin bebalzsamozott teteme. Előbb már két
mauzóleumot is építettek Leninnek fából, majd a mostani 1930. november
7-re készült el. A kockapiramis tetőlapját 36 oszlop tartja.
.
.
.
.
...egy
kisvárosba jutunk: ez Lezsa (Lezha). Már messziről egy kúp alakú hegyet
pillantunk meg, rajta várfal-maradványokkal. A környéken sok a
keresztény, a templom is ezt jelzi. A legfőbb látnivaló Szkander bég
mauzóleuma. E helyütt alakította meg Szkander bég az Albán Ligát
1444-ben, és itt érte a halál 1468-ban. Végül itt is temették el.
.
.
.
.
Látogatást
tehettünk a Ho Shi Minh Mauzóleumban, ebben az óriási méretű márvány
épületkolosszusban, mely több nagy folyosóból és teremből áll, és
lényegesen nagyobb, mint a Lenin Mauzóleum Moszkvában. Üvegkoporsóban
fekszik a bebalzsamozott nagy vietnami vezér, Ho apó.
.
.
.
.
A
Szadida-sírokhoz igyekszünk. A Szadida-sírok tulajdonképpen egy pazar pompájú mauzóleum, a 16. század
végén épült. Itt nyugszik a Szadida dinasztia minden tagja. A mauzóleum a hispán mór építőművészet
csúcsteljesítményének számít. Ez a nekropolisz a XV. századból való,
építését Mohamed Ech sejk, szadida fejedelem határozta el 1557-ben. A
márvány szarkofágban nyugszik a Szadida-dinasztia
leghatalmasabb uralkodója, Ahmed el Mansour, aki 1587-1603-ig
uralkodott. Mellette nyugszanak a fiai és az unokái más családtagokkal
együtt. Csak 1917 után tették lehetővé a pompás mestermű megtekintését. A
mór művészet a Szadida-dinasztia mauzóleumában érte el a tetőfokát. A
fallal körülvett kertben több sírkamrában még 4 szultán holtteste pihen. A
főmauzóleumnak három terme van. Az imafülke, a 12 oszlop terme, mely
kupoláját 12 karrarai márványoszlop tartja. A falakat 2 méter magasságig
zománcos csempék, feljebb stukkók borítják.
.
.
.
.
A
Hasszán-torony közelében található az 1961-ben elhunyt V. Mohamed
király épületegyüttese, mely mauzóleumból, múzeumból és mecsetből áll. A
síremlékül szolgáló pompás építmény hatalmas fekete-fehér, arany
arabeszkkel díszített.
.
.
.
.
Ami
Párizsnak az Eiffel torony, Budapestnek a Mátyás templom, az Kairónak a
Mohamed Ali mecset. Csak cipőre húzott papuccsal léphetsz be! Lábad
alatt süppedő szőnyegek. Lenyűgöző méretek, kellemes, puha ragyogás fog
körül. Pompás fényt ad a szórt világítás.
A színes ablakokon beáradó fény mindent titokzatos szivárványszínekbe
öltöztet. A bejárattól jobbra a díszes vasráccsal elkerített sarokban
Mohamed Ali mauzóleuma található.
.
.
.
.
Sivatagi homokhegy tetején áll Aga kán mauzóleuma. Ő volt az izmaeliták gazdag szektájának a vezetője. Lábbelinket levetve óvatosan körbejárjuk a dús, puha szőnyegeken a bűngazdag főpap fehér márvány borítású, koránfeliratokkal díszített kriptáját. A bokáig érő homokban többnyire tevén mennek fel a turisták a mauzóleumba. Odabent a síremléken minden nap egy-egy friss piros szegfű vagy rózsa virít, amit állítólag naponta küld Párizsból a gazdag özvegy.
.
.
.
.
Kezdjük
tehát ankarai programunkat e grandiózus síremlék meglátogatásával,
melyből nem sajnálták az aranyat és a drága márványt, a környékén pedig
gyönyörű parkot alakítottak ki, mely bokrai és díszfái a világ különböző
részeiből érkeztek. Amikor minden
szállodai szoba és hivatal falán ott látják a képét, minden városban
ott találják a szobrát, bizonyára felteszik a kérdést, hogy ki is volt
tulajdonképpen Kemál Attatürk
.
.
.
Kirándulást
teszünk a világ nyolcadik csodájának számító, monumentális szabadtéri
mauzóleumhoz a Nemruth-hegyre. Egy szabadtéri szentély mellett egy sor
gigantikus istenszobor, szobortorzó, állatszobor ejtett ámulatba
bennünket. A 4-5 méter magas fejszobrok
fényképei már világhírűek. A szenzációs leleteket 1883-ban török és
német régészek fedezték fel. Kr. e. az I. században e vidéken virágzott a
Kommagene királyság. Első királyának, I. Antiokhosznak a monumentális
mauzóleuma ez, aki időszámításunk előtt 69-38-ig uralkodott.
Amikor
fölértünk, elő kellett venni a kabátjainkat, mert nagyon hűvös volt, de
erre már induláskor figyelmeztettek a vezetőink. Először nem értettük,
hogy kísérőnk és a helyi vezetőink vajon miért hoznak puskákat is
magukkal!? Aztán említették, hogy a hegyek ormain bizony nemegyszer
találkoztak farkasokkal..
.
.
.
.
Split
város a nagyságát egy uralkodása után visszavonult császárnak, a
dalmáciai születésű Diocletianusnak (284-305) köszönheti. Ebben persze
része volt a kedvező klímának, a csúzos katonacsászár fájdalmait enyhítő
kénes gyógyforrásainak, valamint központi
helyzetének a birodalmon belül. A nyugalomba vonult császár innen jól
szemmel tarthatta a társcsászárok működését is. A ma is lenyűgözően
ható, hatalmas, aprólékos gonddal megtervezett és megépített császári
rezidencia, amelyben a tulajdonosa nemcsak a hátralevő éveket kívánta
eltölteni, hanem a mauzóleumáról is gondoskodott, hellén építészek
tervei szerint közvetlenül a tengerparton épült.
.
.
.
.
Most pedig tegyünk egy rövid látogatást Fatehpur Sikriben, az idő végtelenjébe dermedt császárvárosába! Először nézzük meg Csiszti sejk, a mohamedán szent férfi síremlékét,
ugyanis ennek az embernek döntő szerepe volt a város megalapításában.
Megjegyzem, hogy a kisebb márványsírok is főemberek tetemeit takarják. A nagy Akbár császár afölötti elkeseredésében, hogy nincs örököse,
felkereste Szalim Csiszti sejket és segítségét kérte. A szent férfiú
megáldotta, és csodák csodája... hamarosan fiúgyermekkel áldotta meg az
ég. Hálából Csisztinek mauzóleumot építtetett, falujából pedig főváros lett. Ma már teljesen kihalt a hajdanvolt főváros, éjszakánként csak a sakálok
üvöltésétől visszhangzik a környék. Mégis sok ezer gyermektelen asszony
keresi fel évről-évre a nagy mohamedán szent sírját, hogy
gyermekáldásért könyörögjön.
.
.
.
.
Mumtaz
Mahal mielőtt a másvilágra költözött - a hagyomány szerint - azt kérte
férjétől, hogy olyan síremléket emeljen számára, amely szerelmükhöz
méltó, s amelyhez hasonló sincsen a világon. A sah még aznap, amikor az
asszony elhunyt, elrendelte a szerelem
katedrálisának felépítését. A palotát körülölelő, négy karcsú, fehér
márványminaret az építészeti érdekességek közé tartozik, mivel a
tervezők különös leleménnyel és előrelátással a szemnek
észrevehetetlenül valamennyit elferdítették, kissé megdöntötték, hogy
egy esetleges földrengéskor se omoljon egyik sem a királyné sírjára. A
Tadzs Mahal lenyűgöző szépségű márványmauzóleumának nincs párja a
világon!
.
.
.
.
Tasilhünpo
a pancsen lámák székhelye. Minden hajnalban megannyi ember jön el, hogy
tiszteletével adózzon. A távoli vidéken élők kocsival, lóval érkeznek.
Először azt hittem, hogy állatvásárt tartanak, olyan nagy volt a
forgalom. Eddig a pancsen lámák vezették
Tasilhünpót. Haláluk után porhüvelyük maradványait a kolostorvárosban
helyezték el - külön az ő számukra épült, pazar mauzóleumokban. A Sigace
melletti templomegyüttest 1447-ben Congkapa egyik tanítványa
létesítette, akit később Dalai Lámává nyilvánítottak. Haláluk után a
nagy lámák testét só és vegyszerek segítségével mumifikálják, majd a
folyamat befejezése után a tetemet a mauzóleum közepén egy csörtenben
helyezik el. A sót szétosztják a hívek között, akik ereklyetartóban
megőrzik.
.
.
.
.
Utolsó
este - elég későn - ellátogatunk a Khomeini Mauzóleumhoz. Itt nyugszik a
névadó és a fia, valamint a felesége. A
mauzóleum hatalmas. Négy égbeszökő tornya pompásan kivilágított:
káprázatos látvány az éjszakában. A
főpap feleségének sírja körül igazhitű asszonyok térdelnek fekete
csadorban. Buzgón imádkoznak. Egyik-másik átszellemülten sír is! A hatalmas négytornyú épületben
tilos fényképezni, minden fotócikkünket és cipőinket is elveszik a
portánál. De akkor honnan van nekem ez a kép?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése