SKANDINÁVIÁBAN 1999. JÚLIUS 7-13-IG
Talán néhány szót kell ejteni a vallásról
A város 1950-ben ünnepelte a fennállásának kilencszázadik évfordulóját. Alapítója a mondák (sagák) szerint Keménykezű Harald király. Ő építtette a Hallvardnak szentelt templomot, mely sokáig a település egyetlen kőépülete volt. Lendületesebb fejlődésnek ez a kikötő és vásárhely jellegű helyiség akkor indult, amikor V. Haakon király 1299-ben az ország fővárosává emeli. Ez időben épült a város fölé magasodó várkastély. Ma is megtekinthető, de nekünk nem volt rá időnk, hogy felmenjünk megnézni.
A dán udvar rendeletére 1536-ban kötelező volt a lutheránizmus felvétele és annak államvallássá nyilvánítása. III. Christian dán királyt az új vallás bevezetésekor a királyi hatalom megerősítésére és a római egyház vagyonának kisajátítására való törekvés vezeti.
Mindezt a római egyház csak bátortalanul, vallási alapon ellenzi. Mogens hamari püspök szervez ugyan fegyveres ellenállást az új vallás meghonosítására irányuló intézkedéssel szemben, de fogságra vetik.
A római egyház vagyonát tehát elkobozzák, megtiltják, hogy katolikus rendek telepedjenek le az országban, és a Bibliát dán nyelvre lefordítják.
Egy nagyon régi árboc-templomot látunk Headanban. Az árboctemplom a norvég építészet múltját idézi. A fatemplomok közül nem egy a föld legrégebbi, még a vikingkorban emelt faépítménye.
Neve onnan ered, hogy szerkezetét jókora, masszív árbocoszlopok adják. Ugyanolyan eljárással készítették elő az építkezéshez, mint az árbochoz: kivágás előtt lehántották a kérgét, majd tíz évig hagyták "lábon" száradni. Stabilitását András-keresztek biztosítják. A vikingek nem könnyen tértek át a keresztény vallásra, de amikor megkeresztelkedtek, nagyon sok árboctemplom épült.
Egy "kerti" sírhalom. Akkor még szabad volt a ház tanyáján is temetkezni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése