A CLOSTRIDIUMOK OKOZTA
BETEGSÉGEK V.
A BOTULIZMUS
Előbbi bejegyzésekben
olvashattuk, hogy a Clostiridiumok, ezek a spórákat termelő,
pálcika alakú baktériumok súlyosan mérgező toxinokat termelnek,
és sokszor halálosan megbetegíthetik az emberen kívül a hasznos
háziállatainkat is – nagyon komoly veszteségeket okozva.
Érzékenyek iránta a ló, a
kérődzők, a sertés, a húsevők, a nyúl, de pusztító
endémiákat okoznak a tenyésztett prémes állatok, főként a
nyércek és ezüstrókák között is. Ugyancsak érzékeny a
baromfi és a vadon élő, főként vízimadárfajok, ezek közül is
elsősorban a vadkacsák.
A továbbiakban egy igen
veszélyes mérget termelő Cl.fajról, a Clostridium botulinumról
fogunk szót ejteni, mely az eddig ismert leghatásosabb szerves
mérget, a botulinum toxint termeli, mely annyira mérgező hatású,
hogy például már egy egészen csekély mennyisége, mindössze 10
mikrogramm elegendő egy ember megmérgezéséhez.
A BAROMFI BOTULIZMUSA
A botulizmus takarmány vagy
élelmiszer közvetítette intoxikáció (=mérgezés), amelyet
különféle emlősfajokban (beleértve az embert is) és
madárfajokban a Clostridium botulinum toxinjai idéznek elő.
Állatok között a kórképet
először tyúkban észlelték (MEYER, 1910), majd néhány
esztendővel később GRAHAM és munkatársai lóban is
megállapították, hamarosan pedig egyéb állatfajokban is leírták.
A botulizmus esetében tehát nem
egy fertőző betegségről, hanem a szó szoros értelmében vett
toxikózisról, mérgezésről van szó. A Cl.botulinumnak ugyanis
nincs inváziós képessége (= a kórokozó behatolása a
szervezetbe), ezért többnyire nem a szervezetben, hanem a szabad
természetben szaporodik el, és az ott termelt toxinjának felvétele
(tehát bekerülése a szervezetbe) okozza a betegséget.
EGY TANULSÁGOS ESET A
GYAKORLATBÓL
Egyik alkalommal B. községben
egy tenyésztő csaknem egy kosárnyi csibehullát hozott a
rendelőmbe, és sírva panaszolta, hogy előző nap még teljesen
egészségesek voltak a szépen fejlett csibéi (a mintegy 100
egyedből álló állománya), reggelre azonban 25 állat elhullott,
néhány pedig nem tud lábra állni, a többi csirke azonban
egészségesnek látszik.
A szomszédra gyanakszik,
nevezetesen arra, hogy megmérgezte azokat, ugyanis haragban vannak.
Néhány állatot felboncoltam,
ám jellegzetes, valaminő fertőző betegségre utaló kórbonctani
elváltozást nem találtam, és a körülmények sem utaltak arra.
Mindössze annyit találtam, hogy a szervek vérrel voltak teltek, és
a tüdő is ödémás volt mindegyiknél, de semmiféle más
elváltozás nem látszott. Ennek alapján a tulajdonos gyanúját
tehát nem lehetett sem kizárni, sem bizonyítani.
Sokkal többet mondott azonban az
előzmény. A takarmányozással kapcsolatos kérdésemre a
tulajdonos elmondta, hogy a boltban ellenőrzést tartottak, mely
során elég sok – olykor már régen – lejárt szavatosságú
konzervet is kiselejteztek, amiket ő hazavitt (többnyire zöldbabot,
zöldborsót), és odaadta a csirkéknek, melyek azt igen jó
étvággyal fogyasztották. Kérdésemre azt is elmondta, hogy
ránézésre nem találta romlottnak a konzerveket, melyek csak a rég
lejárt szavatossági idő miatt kerültek selejtezésre.
Az előzmények azonnal
felvetették bennem a botulizmus gyanúját, de miután a boncolási
eredmény egyértelműen nem utalt – nem is utalhatott – rá, és
akár valóban a gazda által vélt mérgezés is lehetett az
elhullás oka, kimentem a helyszínre. Itt csupán néhány
gubbasztó, bágyadt valamint elfeküdt és felállásra képtelen
állatot találtam. Az állomány más része azonban semmiféle
betegségre utaló tünetet nem mutatott.
A kórisme megállapítására
küldtem csibehullákat, a megmaradt konzervből és az egyéb
etetett takarmányból is mintát az Állategészségügyi Intézetbe.
Közben a konzerv etetését leállítottuk, és a csirkék
kifogástalan takarmányt és bőséges ivóvizet kaptak. Újabb
beteg nem jelentkezett.
Az állatokról fényképeket is
készítettem a gazda által feltételezett esetleges tevőleges
mérgezés bizonyítására, amennyiben az intézeti vizsgálat
eredményeként esetleg arra kerülne sor.
Az intézeti vizsgálat az első
feltételezésemet igazolta, mert megállapították, hogy a konzerv
romlott volt, és a botulizmus okozta a súlyos bajt, mintegy
igazolva, hogy a lejárt szavatosságú, esetleg már „bombásodott”,
romlott konzerv milyen súlyos veszteséget okozhat.
Órák
alatt elhullott a csirkék 25%-a, több állat pedig lebénult
A KÓROKOZÓ
a Clostridium botulinum
nagyméretű, vaskos, pálca alakú baktérium, mely kevésbé
szigorúan anaerob (oxigénmentes) viszonyok között is képes
szaporodni. Szaporodásához a legkedvezőbb hőmérséklet 25-33 °C
között van. A baktérium akkor termel jelentősebb mennyiségű
toxint, ha 20 °C-nál magasabb hőmérsékleten elegendő fehérjét
és nedvességet talál a környezetében.
Ismét hangsúlyozom, hogy a
botulinumtoxinok az eddig ismert leghatásosabb szerves mérgek, amit
az is bizonyít, hogy például a felnőtt emberre a halálos adagja
mindössze 10 mikrogramm, ami egy milligrammnak az ezred része. És
rendkívül ellenálló.
A toxinok az állati hullákban,
rothadt növényzetben, romlott szilázsban, fülledt, szálas
takarmányban, rothadó ízeltlábúakat (fehérjét) tartalmazó
iszapban stb. hónapokig megtartják az aktivitásukat.
Ugyanezt mondhatjuk el a
konzervekről, melyek romlott voltukra, veszélyességükre gyakran
az ún. „bombásodással” hívják fel a figyelmet. Amikor a
mindennapos állatorvosi gyakorlatom során a bombásodásra felhívom
a figyelmet, több gazda is megkérdezte, hogy valójában mit is
jelent ez a megjelölés. Mindig elmondom, hogy a bombásodás a
rosszul sterilizált és helytelenül tárolt „konzervdobozok”
felfúvódása. A konzervek romlásának a jelzője. Rothadási gázok
nyomása okozza, mely legtöbbször a spórás mikroorganizmusok
tevékenysége folytán keletkezik.
A toxin 80 °C-on 30 percig tartó
hevítéssel biztosan tönkremegy, a baktériumspórák azonban a
forralás hőmérsékletét (20-120 percig) túlélhetik.
A botulinumtoxin iránt az ember
és az összes emlősállat, a madarak, sőt kisebb mértékben egyes
alacsonyabb rendű állatok pl. halak és kétéltűek is fogékonyak.
HOGYAN TÖRTÉNIK A SZÁRNYASOK
FERTŐZÉSE?
A baromfi megbetegedése
botulizmusban leggyakrabban a romlott konzervek etetése
következtében történik. Az előbbiekben leírt, megtörtént
esetből láthatjuk, hogy a romlott konzerv etetése milyen tragikus
következményekkel járhat.
Mivel a toxintermelésre nagyon
kedvező a közeg fehérjetartalma, ezért a húskonzervek és a
hüvelyes zöldfőzelékek különösen veszélyesek. Képződhet
azonban toxin a rothadó hullákban is, és egyes legyeknek a
hullákban fejlődő álcái mintegy magukba adszorbeálják
(megkötik) a méreganyagot. Ilyenkor nemcsak a hullát, de a
légyálcákat elfogyasztó madarak is megbetegedhetnek
botulizmusban.
A tavon tartott kacsák között
olykor súlyos veszteségeket okozó botulizmus fellépése vagy a
mocsaras területeken élő vadmadarak között nem egyszer
jelentkező pusztulással járó botulizmus (főként a késő nyári
vagy kora őszi időszakban) azzal magyarázható, hogy nyári
melegben a mocsaras területeken légyálcákban, békák, halak,
rágcsálók és madarak hulláiban és a partközelben bomló vízi
növényzeten a baktériumok nagymértékben elszaporodnak és toxint
termelnek. Ugyanakkor a mocsarakban dúsan fejlődő és burjánzó
növényzet ez idő tájt pusztulásnak indul és elzárja a víz
felszínét a levegőtől.
A MÉREG HATÁSMECHANIZMUSA
A szájon át felvett toxin a
bélből a véráramba szívódik fel. A botulinus-toxin elsősorban
idegméreg, de az ereket is bántalmazza. A neurotoxikus (idegméreg)
hatás először a nyúltvelő motorikus centrumaiban, majd az
izmokban található perifériás idegvégződéseken észlelhető. A
méreg hatása irreverzibilis, következésképpen a fokozatosan
felvett kisebb mennyiségek kumulálódnak (a hosszabb időn át
felvett és nehezen kiürülő gyógyszer vagy méreganyag
felhalmozódása, összegeződése a szervezetben). Ezzel
magyarázható, hogy a betegség némelykor csak több nappal a
toxintartalmú takarmány felvételének a kezdete után lép fel.
Újabban egyesek feltételezik,
hogy a botulizmus nagy mennyiségű baktériumspóra felvétele után
a bélben keletkező toxin hatására is felléphet. Az idegméreg
hatására az izmok petyhüdt bénulása következik be.
TÜNETEK
A lappangási idő elsősorban a
felvett toxin mennyiségétől és egyéb körülményektől függően
néhány óra és két nap között változhat. Miután pedig a toxin
a mozgató idegvégződéseket bénítja, madarakban többnyire a
szárnyizmok bénulnak meg elsőként. Ezt követően a bénulás a
láb, a törzs, majd a nyak izmaira is átterjed. A fej és a nyak
előrenyúlva a talajon fekszik s felemelve puhán visszaesik.
A beteg kacsák és más madarak
eleinte nehezen mozognak, szárnyukat, fejüket lógatják,
mellcsontjukon fekszenek, és csőrüket a földre támasztva
egyensúlyoznak. A bénult nyelv gyakran kilóg a szájukból. Később
a végtagok és a nyak teljes bénulása közben elpusztulnak.
A
végtagok és a szárny teljes bénulása
A
nyakizom részleges bénulása
A vízen tartózkodó madarak
úszása bizonytalanná válik, szárnyukat szétterpesztve lebegnek
a vízen, a bénulások miatt a szél és víz elsodorja őket.
Lelógó fejüket a vízből nem tudják kiemelni és megfulladnak.
Az
állat elfekszik, lóg a szárnya, kilóg a nyelve
MI A TEENDŐ?
A mérgező takarmányt azonnal
el kell vonni, hashajtót kell alkalmazni és bőségesen friss vizet
kell itatni. Az antitoxikus vérsavó, amelyet emberek gyógyítására
használnak, a drágasága miatt sem kerülhet szóba a kezelésre,
de különben is csak a betegség kezdetén hatásos.
MEGELŐZÉS
1. A takarmányok megfelelő
tárolásával és elkészítésével meg kell előzni a Cl.botulinum
elszaporodását.
2. A kifogásolt minőségű
konzervet is feletethetjük, ha előbb megfőzzük, a toxin ugyanis –
amint az előbbiekben olvashattuk – a forrás hőmérsékletén
tönkremegy és elveszíti a fertőzőképességét.
3. A kacsák megbetegedésének
megelőzésére ajánlatos a vízmenti partszakaszok kiépítése, a
növényzet eltávolítása vagy gyérítése, és a víz
levegőztetése, ami gátat vet a toxin elszaporodásának.
4. Nagyüzemi kacsatelepeken a
kacsák etetőállványait ne a vízparton, hanem mélyebb
vízterületekre telepítsük, és azok helyét lehetőleg
váltogassuk! A sekély vízpartra lehulló takarmány ugyanis
táptalaja a légy- és egyéb álcáknak, amelyeket a kacsák a
mocsaras parton szürcsölve előszeretettel vesznek fel. Ezekben a
Cl.botulinum kitűnő táptalajra talál.
5. Romlott, rothadt takarmányt a
madarakkal nem szabad feletetni!
6. A megelőző vakcinás oltás
lehetőségéről a kezelő állatorvos ad tájékoztatást.
EMLŐS ÁLLATOK BOTULIZMUSA
A Cl.botulinum toxinja iránt a
legérzékenyebb a ló, majd a kérődzők, ezt követi a sertés, a
húsevők, a tenyésztett prémes állatok közül pedig a nyérc.
Botulizmusban a növényevők
akkor betegednek meg, ha azok a szénába keveredett s ott elpusztult
majd mumifikálódott egér, patkány vagy macskahullát fogyasztanak
el, amennyiben a hullában toxin termelődött. Toxintartalmú lehet
a rosszul készített szilázs és a megpenészedett, romlott abrak
és széna is.
Sertések nemcsak a megromlott
ételmaradékok és konzervek elfogyasztása után betegedhetnek meg,
de akár a rothadó hullarészek, az ezeken lakmározó legyek és
légylárvák vagy a romlott hús vagy halliszt felvétele után is.
TÜNETEK
Az emlősállatok lassabban vagy
gyorsabban fokozódó gyengeséget árulnak el, járásuk ingadozó,
fektükből mind nehezebben kelnek fel, úgyhogy súlyos esetekben
végül teljesen elnyúlva, bénultan fekszenek, és a fejüket sem
tudják felemelni.
Lovakban a betegség heveny
formája a kólikás nyugtalankodásban, szapora légzésben,
bénulásban, majd légzésbénulásban nyilvánul meg.
Lovakban idült formában
mutatkozó mérgezés során ingadozó járás, gyengeség, nyelési
zavarok, nyálfolyás, nyelvbénulás, állkapocs-bénulás
észlelhető. Lovakban többször is sörgyári termékek,
melléktermékek feletetése során észlelték a botulizmust.
Szarvasmarhában többször is
tapasztalták a fertőzést baromfitrágyával öntözött legelőn
való legeltetés után. A legelőn találhatnak az állatok
csontmaradványokat, amelyek ha Cl.botulinummal fertőzöttek és az
állatok azokat megeszik, a botulizmus bennük kialakul. Az extenzív
állattartás körülményei között a kalcium és a foszfor
anyagforgalmi zavarban szenvedő szarvasmarhák tömegesen
betegedhetnek meg ezen a módon botulizmusban. Cirkuszi oroszlánokban
rothadt csirkemaradékok feletetése után észlelték a toxikózist.
A nyércek a hátulsó végtagok petyhüdt bénulása, pupillatágulat
és nyálzás közben órák alatt elhullanak.
Kis mennyiségű toxin felvételét
követően az állatok meggyógyulhatnak. A gyorsan kialakuló
tünetek azonban arra utalnak, hogy az állat nagy mennyiségű
toxint vett fel, amely következetesen halálos kimenetelű
betegséghez vezet.
Az elhullott állat felnyitásakor
jellegzetes kórbonctani elváltozások nem mutatkoznak. A szervek
vérrel teltek, a tüdő ödémás, a húgyhólyag telt.
ORVOSLÁS
A botulizmus kezelésére
specifikus savó (polivalens botulinum antotxin) parenterálisan,
szájon át pedig hígított tejsav javasolható. Az
agyvelő-elfajulásos állat mesterséges táplálása és
folyadékigényének kielégítése esetleg átsegítheti a beteget a
kritikus periódusokon (HORVÁTH).
AZ EMBER IS MEGBETEGEDHET
A botulizmus iránt az ember is
fogékony, de az ember és az állatok botulizmusa között nincsen
összefüggés. Az ember botulizmusa világszerte előfordul, az
esetek többsége a romlott élelmiszer elfogyasztásának a
következménye.
A toxintartalmú étel
elfogyasztása után 12-24 óra múlva az emberben láztalan állapot
mellett rosszullét, émelygés, hányás, hasi fájdalmak,
látászavarok, nyálzás, nyelési nehézségek, a kezdődő
torokbénulás miatt a hang megváltozása stb. alakul ki.
Az ember fertőződéséről, az
ételmérgezésről a következőkben fogunk
részletesebben beszámolni.
(A cikk megjelent dr. Radnai István tollából a Kistermelők Lapjában 2012. júniusában.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése