2014. október 4., szombat

A LEGYEK SZEREPE A SZARVASMARHÁK ÚN. NYÁRI SZEMBETEGSÉGEI FELLÉPÉSÉBEN


A légyinvázió káros következményeit ismertető cikk-sorozatunk során felsoroltuk azokat a fertőző betegségeket – előbbi lapszámunkban –, melyeket a legyek okoznak vagy terjesztenek az emberek és a háziállataink között. A felsorolásban megemlítettünk két, főként nyáron a legelőn, elsősorban a szarvasmarhák között fellépő súlyos és olykor vakságra vezető szembetegséget, melyet a legyek okoznak vagy éppenséggel terjesztenek.
Mindenekelőtt egy parazitózist, a kötőhártyában élősködő fonálférgeket, a theláziakat említettük, melyek bár főként a szarvasmarhában okoznak súlyos kötőhártyagyulladást, de a bántalom más állatfajokban, sőt akár az emberben is előfordulhat.
A másik a Moraxella bovis nevű baktériumok okozta fertőző kötőhártya- és szaruhártya-gyulladás, mely hazánkban főként a Tiszántúlon gyakori, és súlyos gennyes „szemgyulladással” járhat.
Szóltunk arról is, hogy nyáron a legelőn élő teheneket és borjakat már messze környékről odavonzza a nagyobb gulyák szaga és ürüléke, és ha nem védekezünk megfelelően, legyek miriádjai lepik el az állatokat, és nemcsak a termelésüket, téteményképességüket veszélyeztetik, de az egészségi állapotukat is. Több Olvasónk kérésének teszünk eleget, amikor az előbb jelzett, úgynevezett „nyári szembetegségek” oktanát, lefolyását, gyógyításának és a védekezésnek a lehetőséget ismertetjük Lapunkban.
FONÁLFÉRGEK A SZARVASMARHA SZEMÉBEN. THELAZIOSIS.
E néven különféle thelazia-fajoknak a kötőhártya-zsákban való megtelepedését és az általuk okozott kórfolyamatokat értjük. Paraziták okozta kötőhártyagyulladás leggyakrabban szarvasmarhán és bivalyon, ritkábban lovon, elvétve sertésen és kutyán fordul elő. Olykor előfordul az emberen is. Egyes vidékeken vagy egyes állományokban a meleg nyári hónapokban a szarvasmarhákon néha járványszerű elterjedésben mutatkozik a betegség. Hazánkban főként a Tiszántúlon gyakori a bántalom
MI OKOZZA?
A szarvasmarha-thelaziosis előidézésében leginkább előforduló fonálféregfaj a Thelazia rhodesi, mely szalmasárga, harántul rovátkolt féreg, a hím 8-12, a nőstény 12-18mm hosszú.
A parazita köztigazdái a Musca-fajhoz tartozó apró, fekete legyek, melyek a marhák szemkörnyékén szoktak tartózkodni. Egy-egy légyben több száz lárva is fejlődhet, melyek fertőzőképessé válva akkor hagyják el a legyeket, amikor azok a pislogóhártyára és a szemhéjra szállva a könnyet nyalogatják.
A FÉRGEK FEJLŐDÉSMENETE
Ezek az apró fekete legyek a köztigazdák és átvivők. E legyek a szem környékén megtelepedve és fertőzött állatok bőséges kötőhártya-váladékát nyalogatva felveszik a burokba zárt 1. stádiumú lárvákat, melyekből a legyekben 15-30 nap alatt kétszeri vedlés után 3. stádiumú fertőző lárvák alakulnak ki. Ezek 5-7,9mm hosszúak s a legyekből, ha azok táplálkozás céljából felkeresik a szarvasmarha szemkörnyékét, kirajzanak, majd kötőhártya-zsákban kb. 2 hónap alatt elérik teljes fejlettségüket.
A fertőzés rendszerint a legelőn történik, a legelőre kihajtott féreghordozó állatok a fertőzés forrásai. A közvetítő legyek által felvett 1. sz. lárvák ½-1 hónap alatt elérik a fertőző stádiumot. Rendszerint május végén, június elején jelentkezik a fertőzés tovaterjedése, mely szeptember, október hónapokig tarthat, amikor a köztigazdák eltűnnek.
TÜNETEK
A beteg szem kötőhártyája kipirosodott, emellett állandó heves könnyezés és fénykerülés észlelhető. Mindez a szemkörnyék viszketését és dörzsölését váltja ki, ami viszont előbb-utóbb a kötőhártya és a szaruhártya sérüléséhez vezet.
E sérülések aztán alkalmat adnak a közönséges gennykeltőknek a kötőhártyába és a szaruhártyába való behatolásra, és gennyes kötőhártya-szaruhártyagyulladás előidézésére.
A szaruhártya áttörése esetén egy-egy thelázia az elülső szemcsarnokba is bejuthat. A gennyes folyamat a szemgolyó belsejébe terjedve gennyes belső szemgyulladást, és így akár a szem teljes pusztulását okozhatja.
A beteg szemek kötőhártya-zsákjában élősködő 8-18mm hosszú, finom fonálszerű (KÉP), élénken mozgó férgek szabad szemmel is felismerhetők, amint a szemrés széttárásakor gyorsan igyekeznek a pislogóhártya mögött eltűnni.
1-5 féreg már kötőhártyagyulladást, 10-15 pedig már súlyos keratoconjunctivitist (szaruhártya-kötőhártyagyulladás) okozhat. Jellegzetes nyári betegség. Már késő tavasszal lehetőség van a tömeges fertőződésre (légyrajzás), és júniusban jelennek meg a kötőhártyán az első lárvák, míg az első ivarérett egyedek július végén, augusztus elején. A fertőzöttség tetőfokát szeptemberben, októberben éri el, amikor az állatok már a harmadik generációbeli lárvákkal fertőződnek. Ekkor a legyek eltűnnek és a fertőzés intenzitása csökken.
A BETEGSÉG FELISMERÉSE
A klinikai tünetek alapján a bántalmat könnyű felismerni. A nyitott szemrésben szabad szemmel is megláthatók az élénken mozgó férgek, amint a szemrés széttárásakor a pislogóhártya mögött eltűnni igyekeznek.
Máskor csak kötőhártya-zsák gondosabb vizsgálata vezet a betegség felismerésére. E célból cocain oldat szembe cseppentése után csipesszel felemeljük a harmadik szemhéjat, és alatta megláthatók a férgek. Elvégezhetjük a kötőhártya-zsák kiöblítését is 3%-os bórsav-oldattal, majd a kiömlő folyadékot kis edényben felfogjuk és theláziák jelenlétére vizsgáljuk. Az elülső szemcsarnokban vagy az üvegtestben csak a szaruhártya perforációja (átfúródása) esetén vannak férgek.
GYÓGYKEZELÉS
Kezdődő esetekben gyógyulásra vezet pusztán az is, ha a parazitákat 3%-os bórsav-oldattal vagy 1:1500 – 1:2000 hígítású lugol-oldattal a kötőhártya-zsák ismételt, gondos átöblítése révén eltávolítjuk. A jód iránt a fonálférgek különösen érzékenyek. Ilyen oldattal fél órán belül alkalmazott háromszori bőséges átöblítés a férgeket biztosan elöli. SZLAVIN és JERSOV a paraziták eltávolítására mechanikai eljárást ajánl: cocain oldat szembecseppentése után a pislogóhártyát csipesszel óvatosan előhúzzuk, és vékony pálcikára csavart 3%-os bórvízzel átitatott vattatamponnal a kötőhártya-zsákot, s különösképp a harmadik szemhéj hátulsó felületét áttöröljük. A paraziták eközben a vattára tapadnak s így könnyen eltávolíthatók. Újabban MERÉNYI doktor korszerű, egyszerű eljárásként az IVOMEC injekció alkalmazását javasolja bőr alá applikálva a fertőzött állatnak. Mások a DECTOMAX injekciót ajánlják, mely általános adagja: 1ml 50 testsúlykilogrammra bőr alá adva. A Dectomax injekció nemcsak a Theláziák ellen hatásos, de számos egyéb külső és belső parazita elleni kezelés során is, de nem alkalmazható szárazonálló tejelő teheneken és vemhes üszőkön az ellést megelőző 60 napon át. Alkalmazása során ki kell kérni az állatorvos utasítását.
2.
A SZARVASMARHA FERTŐZŐ KÖTŐHÁRTYA- ÉS SZARUHÁRTYAGYULLADÁSA
Főként a legelőn tartott szarvasmarhák betegsége, amely többnyire nyáron fordul elő és fiatal állatokban nem egyszer járványos jelleget ölt.
Világszerte előfordul, tömeges jelleggel, főként a meleg égövi országokban. Különösen gyakran észlelik Észak-Amerikában és Ausztráliában, legelőn tartott csordákban, de nálunk is meglehetősen gyakran előfordul. Megjegyzem, hogy a hazai körülmények között enyhe formában juhállományokban is többször észlelték.
A KÓROKOZÓ
A betegség oktanában mindenekelőtt egy tömzsi, lekerekített, pálcika alakú, csillótlan és spórátlan, Gram-negatív, 1-2m nagyságú MORAXELLA BOVIS nevű baktérium játszik szerepet. Felületén fimbriák (rojtok, fodrok) találhatók, melyek lehetővé teszik a baktériumoknak a kötő- és szaruhártya hámsejtjeihez való kapcsolódását. Az extracelluláris enzimek pedig („fermentek”) hozzájárulnak a kötő- és szaruhártyán a gyulladás és a kimaródások létrejöttéhez.
A moraxellák ellenálló képessége kicsi, csak a velük fertőzött állatok nyálkahártyáin maradnak életben, a külvilágban egy-két nap alatt elpusztulnak.
JÁRVÁNYTAN
A fertőző betegség elsősorban a szarvasmarhákban lép fel, de megbetegedhetnek a juhok, kecskék és bivalyok, sőt ritkábban a vadon élő kérődzők is.
Az első szórványos esetek megjelenése után a betegség rohamosan terjed, és gyógykezelés hiányában 1-3 hét alatt az állatok 30-90%-a megbetegedhet. A 2-12 hónapos borjak illetve a növendék marhák a legfogékonyabbak.
A FERTŐZŐDÉS
A Moraxella bovis egyes állományokban megtalálható a szarvasmarhák kötőhártyáján és ritkábban az orr nyálkahártyáján is. A betegség egész évben előfordulhat, de a meleg évszakokban határozott halmozódását észleljük, kifejezett legelőjárványok formájában.
Gyakran fertőzött szarvasmarhák beállítását követően jelentkezik, máskor – nyilván endemiásan fertőzött állományokban – a betegség fellépése és helyi járványok kialakulása hajlamosítható hatásokra vezethető vissza. Ezek közül a legfontosabbak a tömeges légyinvázió, az erős napsütés, valamint a szeles, poros környezet. Télen vagy állandóan istállózott állatokban a levegő nagy ammónia- és portartalma lehet többnyire csak kisebb számú megbetegedésre hajlamosító körülmény.
A fertőzőanyag közvetlen érintkezéssel vagy legyek útján terjed. Beteg állományokban gyakran tömegesen lepik el a legyek a szarvasmarhák szemének környékét és viszik át a kórokozót egészséges állatokra.
A legyek egyébként nem biológiai vektorai, hanem csak mechanikus átvivői a kórokozóknak. A legyeken a kórokozó legföljebb 1-3 napig marad fertőzőképes. Amint arról már szó esett, az első szórványos esetek megjelenése után az említett hajlamosító hatásoknak kitett legelőn tartott csoportokban a betegség rohamosan terjed.
TÜNETEK
A lappangási idő többnyire 2-4 nap. Első tünetként az állatok könnyeznek, a szemhéjak duzzadtak, az állatok szemüket zárva tartják és kerülik a fényt. A kötőhártya erezetes belövelltségével egyidejűleg a szaruhártya a középpontból kiindulóan elhomályosodik, és egész terjedelmében kékesfehér fényűvé válik. Az elváltozás olykor csak az egyik szemet érinti, és enyhébb esetekben akár 7-10 nap alatt magától meggyógyul, és a szaruhártya feltisztul.A feltisztulás azonban nem mindig teljes, és a szaruhártya középpontjában változó nagyságú fehér heg marad vissza.
Ha a viszkető érzés miatt az állatok gyulladásos szemüket dörzsölik, a szaruhártya kifekélyesedhet és súlyos szövődményként gennyes belső szemgyulladás alakul ki. Ilyenkor a szemhéjak is sérülhetnek és ezek gyulladása súlyosbíthatja a betegség kimenetelét.
A kifekélyesedett szaruhártya szakszerű kezelésére is csak több hét alatt gyógyul meg.
GYÓGYKEZELÉS
A betegeket lehetőleg a betegség minél korábbi szakaszában gyógykezelni kell, és egyúttal gondoskodni kell a hajlamosító hatások csökkentéséről is. Meg kell szüntetni a légyinváziót és a beteg állományt napfénytől, széltől, portól védett helyen kell elhelyezni.
A beteg állatok szemét 3-5 napon át naponta kétszer antibiotikumot tartalmazó kenőccsel stb. kell kezelni. Az antibiotikumok közül a neomicin, a tetraciklinek vagy a klóramfenikol használható leginkább. Újabban ajánlják a NEOCORT 5ml szemcseppet, a szaruhártya-fekélsek kezelésére pedig az ALFASAN 4 GR szemkenőcsöt stb. A gyógyszert lehetőleg a kötőhártya-zsákba kell juttatni. Ha a szaruhártyán már kimaródások vannak, nem szabad glikokortoidokat alkalmazni! Megkérdezni az állatorvost!
Súlyosabb esetekben célszerű parenterálisan is tartós hatású tetraciklineket adni 3-4 nap múlva megismételve.
Újabban ajánljáka DRAXXIN injekciót, amit egyszer kell bőr alá adni 1ml/40ttkg adagolásban. Várakozási idő a húsra 49 nap. Emberi fogyasztásra szánt tejet termelő állatnak nem adható, vemhes állatnak a várható ellés előtt 2 hónappal ugyancsak nem adható.
A gyógyszer előnye a megbízható, viszonylag gyors gyógyhatás és csak egyszer kell alkalmazni.
A BETEGSÉG KÁRTÉTELE
1. Jelentős tejkiesés.
2. Nagymérvű súlycsökkenés (egyes adatok szerint 22,8kg).
3. Több állat látásának csökkenése.
4. Súlyos fájdalmat okoz az állatnak, emellett nyugtalanító látvány.
5. Az állomány akár 80-90%-át is megbetegítheti.
6. Költséges, olykor komplikált gyógykezelés.
VÉDEKEZÉS
1. A behurcolás megakadályozása
2. A hajlamosító hatások kiküszöbölése.
3. A legyek elleni beavatkozások adott esetekben jelentős gazdasági veszteségek megelőzését jelenthetik.


THELAZIOSIS

 
 1. Thelazia rhodesi szarvasmarha

 
2. Szemférgesség. Szemhéj-ödéma, szeméből kötőhártyagyulladás

3. Szemhéj-fekély szemférgesség esetén

FERTŐZŐ KERATOCONJUNCTIVITIS KIALAKULÁSA SZARVASMARHÁBAN

 
 1. KÖNNYCSORGÁS és a pofa

 
2. Fénykerülés (Photophobia) oldalsó részének elszíneződése

 
 3. A szemhéjak görcsös összehúzódása (Blepharospasmus)

 4. A szaruhártya elhomályosodása

 
 5. Szaruhártya kifekélyesedése

 
 6. Szaruhártya perforáció és vakság
(A cikk megjelent dr. Radnai István tollából a Kistermelők Lapjában 2014. júliusában.)

2014. október 3., péntek

Egyiptom IX/5b

 AZ ELSŐ UTAMRÓL EGYIPTOMBAN (1971)
Azok az oszlopok!



A monumentális oszlopcsarnok. A hatalmas Amon-templomot a 12. dinasztia kezdte építeni, majd generációkon keresztül szépítették és építették tovább. Hihetetlenül óriási építménnyé.





A nagy oszlopcsarnokot I. Setes és II. Ramszesz építették, ez az idegen fáraók udvara volt. 85 évig épült 16 sor, 134 oszlop, 21 méter magas, nyitott papirusz, kerülete 15 méter, 16 méter magasan a papiruszbimbó.





Színes volt a mennyezet és a padlók is, fedett volt, sok helyen még most is láthatók a színek. Ablakokkal látták el. Az oszlopcsarnok területe 5000 négyzetméter.





Az oszlopokat úgy készítették, faragták, hogy a köveket egymásra rakták rámfák segítségével, majd előbb fent faragták és úgy haladtak lefelé, és szukcesszíve szedték el a rámfákat is.





Olyan magas, hogy nemcsak eltörpül alatta az ember, de el is szédül.





És a számomra abszolút hiteles oszlopméret-vétel: jól érzékelhető az objektum monumentalitása, amint lerogytam az egyik oszlop peremére a reliefek és hieroglifák társaságában a fáradságtól, hőségtől és szellemi kimerültségtől. (Csak úgy röpködtek a fáraók nevei, évszámok, istenek, építési stílusok, történelmi adatok meg a többi...)





Az oszlopfők sem maradtak kidolgozatlanul: művészi faragványt kaptak.





Összegezve elmondhatom: döbbenetes látvány a henger alakú oszlopok bizarr labirintusa.



2014. október 2., csütörtök

Egyiptom IX/5a

 AZ ELSŐ UTAMRÓL EGYIPTOMBAN (1971)
A karnaki templom




Díszes hintókkal indultunk a 3 km távolságra fekvő Karnakba barátainkkal. Elvitt bennünket a taxi egészen a templomig.





A karnaki templom monumentalitása és művészi kidolgozottsága a maga korában döbbenetes teljesítmény, de még ma is csodálattal élvezhető. Amon-Rá, a Napisten templománál vagyunk.





A templom 85 évig épült. Nem egységes, mert keletről kezdték el építeni a pilonokat, újabb pilont újabb fáraó. Az elsőt a Ptolemaioszok létesítették, ez a nagy udvarba vezet. Jobbra három szentély: Amon, Mut és Chons részére, ez III. Ramszesz nevét dicséri. A második pilonba II. Amenophis és Tut Ankh Amon nevei fel vannak vésve. A fáraók neve mindig névgyűrűben, cartuchban van.





16 méter magasan van a papirusz-bimbó. A másik oszlopon lótusz, mert e kettő együtt jelenti Alsó- és Felső-Egyiptom egyesülését. Az építkezést mindig a szentélyen kezdték. Ha soká élt a fáraó, sokat épített. Ha nem, hamarabb befejezte. 30 év után be kellett bizonyítani az uralkodónak, hogy még alkalmas az uralkodásra valamiféle erőpróbával.





Karnakban találtak egy királylistát 62 királyról, mely a Louvre-ban van. Az abudoszin 74 király szerepel. A templom oldalfalát monumentális szobrok díszítették.





Kilátás a templomból. Még az építtetők lakásának maradványai is megtalálhatók.





A keresztények is templomnak használták ezt az óriási épületkomplexumot. Ezt igazolják a falfestések a szentek képeit ábrázolva.


2014. október 1., szerda

Egyiptom IX/4

 AZ ELSŐ UTAMRÓL EGYIPTOMBAN (1971)
Hatsepszut temploma



Deir el-Bahariban Hatsepszut császárnő halotti templomának fenséges maradványait néztük meg. Ő volt az első jelentős női fáraó, őt megelőzően csupán három női uralkodó ismert, akik rövid ideig voltak trónon.





Ez az egyetlen terasztemplom Egyiptomban. Építkezések tekintetében Hatsepszut túlszárnyalta elődeit, ehhez az is hozzásegítette, hogy uralkodása idején jobbára béke honolt a birodalomban. Komolyan odafigyelt a templomokra, az ő idejében tovább épült a karnaki, a luxori, több rossz állapotban levő templomot pedig felújított. Férfiként ábrázolták, az őt megjelenítő képeken, szobrokon a fáraói hatalom minden jelvényét viseli, így például az álszakállat is, de az arcvonásai nőiesek.






A halotti templom a sziklák között 3 teraszra épült, melyek egymással folyosók révén összeköttetésben voltak.





Csodaszép festmények vártak bennünket odabent. Eredetileg kizárólag felnőttek léphettek be ide, mert a templomban szeretkezhettek is.




Lengyel expedíció végzi a kutatómunkát.





Az arabok nem erőltetik meg magukat. Nyolcan toltak egy kiskocsit, miközben munkadalt énekeltek. Amikor a dallamnak vége volt, megálltak. (Nem volt éppen sok strófa.)





A fáraó halotti kultuszának fenntartott templom ilyen hatalmas sziklatömb teraszán épült.




A Ramasszeum II. Ramszesz Amon-temploma gigantikus szobraival.





Autóbuszunk a betonút végén várakozott, hogy továbbvigyen...


2014. szeptember 30., kedd

Egyiptom IX/3c

AZ ELSŐ UTAMRÓL EGYIPTOMBAN (1971)
Óriási látvány a Memnon-szobrok!



A síroknál arabok vártak bennünket szamárral, lóval és öszvérrel, hogy azon "utazzunk" egyik sírtól a másikhoz.




Másutt lovaskocsik álltak várva a "túrázni nem akarókat". A magyar csapat kitartóan rója a homokot.





És ezen a vidéken hogyan is hiányozhatna a sorból a teve? Az atyafi is készen állt a taxizásra a jószágával.





A Memnon-szobrok két hatalmas méretű, egyenként közel 750 tonnát nyomó emlékmű. 3000 évvel ezelőtt kerültek Thébába. 16 méter magasak egyetlen homokkőből kifaragva. A szobrok kőanyaga nagy valószínűséggel Kairó mellől, a Dzsab-el Ahmar kőbányából származik. Feltehetően méretes bárkán szállították ide a Níluson. Valamikor Amenphis temploma volt itt, a templom eltűnt, a szobrok azonban megmaradtak. III. Amenhotep fáraót ábrázolják.





A két Memnon-szobor őrzi a vidéket. Az egyik hajnaltájt "énekelt" a hőmérséklet-változás és a páratartalom ingadozás következményeként Amikor Septimus Severus császár a réseket kijavíttatta, a szobor többé nem adott hangot. Egyesek azt állították, hogy a kolosszusok kettős ürege szolgált hangforrásul. Amikor helyre akarták állítani a híres hanghatást, az nem sikerült. A szobor hátulsó részén sok nagy ember bevéste a nevét: Severus császár, Hadrianus hadvezér...





Az emléktárgyárusok hosszú sorban ültek a földön. De legalább nem rángatták a ruháinkat, hogy mindenképpen vásároljunk.





Ha körülnézünk, mindenütt csak homok és homok. A semmi közepén pedig - szinte hihetetlen - ez a rengeteg látnivaló.