A fertőtlenítés a betegségek megelőzésének alapvető feltétele

A tavasz beköszöntével itt az ideje, hogy gondoskodjunk a csirkék és malacok beszerzéséről, az újonnan beállított állatok elhelyezéséről. De nemcsak arra kell gondosan ügyelni, hogy a vásárolt állatok egészségesek legyenek, és ilyen állományból is származzanak, de arra is, hogy sem a szállítás során, sem pedig az új helyükön ne fertőződhessenek meg a betegségeket kiváltó kórokozó mikroorganizmusokkal.

Nagyon fontos, hogy mielőtt az állatokat betelepítjük az új helyükre, azt nem elegendő csak alaposan kitakarítani, de az esetleg ott „megbúvó”, akár hosszú időt is átvészelt kórokozó csírákat el is kell pusztítani.

Jó például szolgál erre többek között Lapunk előbbi számában megismert a csirkék ún. Gumborói-betegsége, melynek kiváltója az igen ragadós kórokozó vírus bizony nagyon hosszú ideig megőrzi a fertőzőképességét az alomban.

A fertőtlenítés az egyik leggazdaságosabb termelésnövelő beavatkozás, mellyel megelőzhetjük az olykor nagyszámú megbetegedéssel járó, költséges gyógyszeres beavatkozást, a termeléskiesést és az elhullásokat.

Többnyire azt látom a mindennapos munkám során, hogy a gazdák kitakarítják, kitisztogatják, sőt a legtöbb esetben ki is meszelik az érkező állatokat befogadó helyiségeket, ami valóban a fertőzés megelőzésének az első és nagyon fontos lépését jelenti, de sokan nem tudják, hogy ez nem mindig elegendő a kórokozók maradéktalan elpusztításához.

A megbízható fertőtlenítéshez, mely során a baktériumokat, vírusokat és a kórokozó gombákat is elpusztíthatjuk, többféle „háziszer” is alkalmazható, ezek azonban csak akkor hatékonyak, ha megfelelő módon alkalmazzuk azokat (hígítás aránya, hőmérséklete stb.). Azt is meg kell mondani, hogy ma már többféle nagyon hatékony, korszerű készítmény is kapható az állatpatikákban vagy a gyógyszerforgalmazóknál.

A továbbiakban mindezek helyes, eredményes és hatékony alkalmazásáról fogunk szót ejteni.

A LEGELSŐ TEENDŐ

A tulajdonképpeni fertőtlenítést mindig egy alapos takarításnak, tisztogatásnak kell megelőznie. Már a takarítás során is megsemmisül a fertőző anyag egy része, de csak ily módon válik lehetővé a repedések és sarkok fertőtlenítése, mely kedvelt búvóhelyei a kórokozóknak.

A fertőtlenítésnek a következő lépésekben kell történnie:

1. Mindenekelőtt el kell távolítani az alomanyagot, a trágyát. Amennyiben az alom túlságosan száraz, akkor célszerű vízzel előzőleg megnedvesíteni, feláztatni.

2. Az alomanyag eltávolítása után a falakat ugyancsak be kell nedvesíteni (esetleg egy egyszerű fecskendővel stb.), ezzel mintegy megakadályozva a porképződést is.

3. Ugyanakkor el kell végezni a berendezési tárgyak, etetőedények, etetővályúk, önetetők, itatók, terelőfal, szállítóeszközök lemosását, letisztogatását is.

4. Csak ezután következhet az épületek és eszközök fertőtlenítése.

5. A tisztogatásnak és a fertőtlenítésnek ki kell terjednie az istállók környékére is. Itt is össze kell szedni az ott heverő vagy elszóródott almot, trágyát és mindennemű hulladékot.

HOGYAN KÉSZÍTSÜK ÉS ALKALMAZZUK A HAGYOMÁNYOS FERTŐTLENÍTŐSZEREKET?

1. A legáltalánosabban használt fertőtlenítő anyag az OLTOTT MÉSZ (kalcium-hidroxid). Fertőtlenítő hatása a lúgos vegyhatással függ össze. A mésztej egy rész frissen oltott mész és három rész víz keverékéből készül. Különösen a falak, a mennyezet és padozat fertőtlenítésére használják. Csak a frissen oltott mész fertőtlenít!

Az istálló háromszori meszelése valóban igen erőteljes fertőtlenítést jelent, mert olyan különben ellenálló fertőző ágensek is elpusztulnak, mint a lépfene, a tuberkulózis vagy a dermatomikózis (=bőr gombák okozta betegségének gyűjtőneve) kórokozói.

Az ily módon végzett meszelés elpusztítja az istállóban az ízeltlábú parazitákat és petéket is.

2. A KLÓRMÉSZ, mely kalcium-hiperkloritot, kalcium-kloridot és kalcium-hidroxidot tartalmazó kedvelt és széles körben használt fertőtlenítőszer. Lehetőleg minden alkalommal frissen készítsük 2-3%-osra és frissen használjuk, mert aktív klórtartalma gyorsan elbomlik.

Általában csak olyan klórmész alkalmas fertőtlenítésre, melynek még erős klórszaga van. Tudni kell, hogy az oldat árt a bőröknek, takarónak, vászonnak, ruháknak, fémeknek. Valamely helyiség fertőtlenítése után alapos szellőztetésre van szükség, mert a klórszag sokáig megmarad.

Kétszázalékos vizes oldata megsemmisíti a vírusokat és nem spórás baktériumokat, 20%-os oldata pedig a spórák elölésére is alkalmas.

3. Még ma is sok helyen nagyon kedvelt a házilag elkészíthető fertőtlenítőszer, a FAHAMULUG. Fertőtlenítő hatása a hamuzsír-tartalmával (kalcium-karbonát) függ össze.

Az elkészítése úgy történik, hogy a kiszitált fahamut mintegy tízszeres mennyiségű vízzel el kell keverni, majd kb. Kétnapi ülepedés után a tiszta folyadékot óvatosan le kell önteni róla. Az így kapott folyadék forrón, hígítás nélkül alkalmazva jól fertőtlenít.

4. A leggyakrabban használt fertőtlenítőszerek egyike a FORMALIN, mely a formaldehid 36-40%-os vizes oldata.

A felületek fertőtlenítésére 1-6%-os oldatát használják. Fontos tudni, hogy az alacsony hőmérséklet jelentősen csökkenti, esetleg meg is szünteti a baktériumölő hatását.

A csíraölő tulajdonsága 15°C hőmérsékleten már jól mérhető, 20-25°C-on jelentőssé válik és 30-35°C-on a legkedvezőbb. Ennél melegebb oldattal azonban már nem célszerű dolgozni, mert a formaldehid gáz elillan a vizes oldatából.

A formalin használatához két megjegyzést kell fűzni: Az Állat-egészségügyi Szabályzat azért nem javasolja a használatát felület-fertőtlenítésre, mert 15°C hőmérséklet alatt csak mérsékelt a hatása, ugyanakkor a formalin a bőrt kiszárítja, cserzi, az érzékeny egyéneket allergizálja.

Igaz, hogy a formalin rákkeltő hatása még nem bizonyított, de a gyanúja miatt az USA-ban és az Európai Közösséghez tartozó országokban már nem vagy alig használják.

ÚJABB FERTŐTLENÍTŐSZEREK

A hagyományosan használt fertőtlenítőszerek alkalmazásával az előbbiek során részletesen foglalkoztunk, de se szeri se száma azoknak a készítményeknek, melyek a forgalmazóknál kaphatók. Ezúttal csupán Olvasóink jobb „eligazodására” példaképpen felsorolunk néhányat ezek közül, megjegyezve, hogy mindegyik mellett van részletes használati utasítás és gondosan eszerint kell alkalmazni.

Istállók, ketrecek, állatszállító járművek fertőtlenítésére egyaránt alkalmas az AGROSEPT A állat-egészségügyi felület-fertőtlenítőszer, mely a baktériumokat, vírusokat és gombákat egyaránt elöli. 1, 2, 5, 10 és 20 literes kiszerelésben is kapható.

A BRADOPHEN fertőtlenítő oldat istállók, berendezések, eszközök, felszerelések fertőtlenítésére, csizma fertőtlenítésére, illetve kéz-, bőrfelület- és tojásfertőtlenítésre egyaránt alkalmas. Elöli a baktériumokat, vírusokat és gombákat is. 50 kg-os kiszerelésben kapható.

A MULTICIDE 150 fertőtlenítőszer 4 és 25 literes kiszerelésben kapható. Baktérium-, vírus-, mikoplazma- és gombaölő hatású. Állattartó épületekben a padló- és falburkolatok, berendezési tárgyak, járművek, etetők és itatók fertőtlenítésére alkalmazható. Ugyancsak alkalmas keltetők, tojástálcák, valamint tenyésztojások bemártásos fertőtlenítésére is.

Tehenek fejés utáni tőgyfertőtlenítésére szolgál az ANTIMAST A+B, mely csökkenti a tőgygyulladást okozó mikroorganizmusok számát. A készítmény zselés állaga miatt a tőgybimbókon megtapad, majd megszáradva filmet képez, a tőgybimbó csatornát dugószerűen lezárja, védi a fertőzéstől. A tőgybimbót az oldatba kell mártani.

Nyomatékkal ismétlem, hogy a fertőtlenítés a nyereséges állattenyésztés egyik leggazdaságosabb eszköze.

 (A cikk megjelent dr. Radnai István tollából a Kistermelők Lapjában 2007. februárjában.)