Mexikó II/1

A MEXIKÓI EGYESÜLT ÁLLAMOK A FÖLD LEGNÉPESEBB SPANYOL NYELVŰ ORSZÁGA
Sétánkat az Alkotmány téren kezdjük

Fővárosi sétánkat az Alkotmány téren kezdjük. Ez Mexikóváros legnagyobb tere. A spanyol hódítást megelőző időkben itt állt az azték uralkodók palotája és a nagy Teocali piramis. Ez volt a Tenochitlan kultikus központja. A spanyolok a főteret megőrizték, átalakították, s ma ez Mexikóváros szíve.

A tér északi oldalán áll a spanyol barokk stílusban 1573 és 1813 között épült katedrális. A 250 évig történt építkezés következménye, hogy a katedrális külső díszítésében különféle építészeti stílusok keverednek - olykor meglepő módon. 1967. január 16. hajnalán tűz pusztította el a főoltárt és az orgona sípjait, valamint a szentély székeit. 14 kápolna van benne egyébként. A nyugati toronyban 7 harang él, közöttük a legnagyobb 14 tonnás, a keleti toronyban pedig 18 harang függ. A katedrális kápolnái és azok oltárai gazdag aranyozással készültek. Szemünk-szánk eláll a nagyszerűségüktől, míg végiglátogatjuk őket! A templom alatt 40 méter mélyen van a kripta. A sekrestyében a XVII. századból száramzó olajfestmények és a látványos falfestmények kápráztattak el bennünket. Olyan volt, mint afféle kis múzeum.

A főváros 2278 méterrel a tenger szintje felett, a hegyek hófödte csúcsainak közelében fekszik. Lakossága 9 millió körül van. 1235-ben alapították az asztékok, Tenochtitliánnak nevezték el, és államuk fővárosává tették.

A Nemzeti Palota két sarkán négyszögletes tornyokkal. Ezen a helyen állt annak idején Moctezuma azték uralkodó palotája. 1529 óta a spanyol alkirályok székhelye. Az épület falaiba süllyesztve egy kis harang van, melynek félreverésével 1810. szeptember 16. hajnalán  szólította fegyverbe a környék felkelőit.

Az elnöki palota udvarán egy szép szökúkút tetején apró méretű Pegazussal. A bejáratnál strázsáló őrség ügyet sem vet ránk: már megszokta a turisták tömegét.

Bemegyünk a palotába. A lépcsőházat három oldalról freskók borítják, melyek Mexikó történetét sűrítik egybe az azték időktől csaknem napjainkig. Hatalmas és plasztikus formában látjuk a spanyol hódítók és az inkvizíció kegyetlenkedéseit ezen a képen.

Egy másikon a földért és a szabadságért folytatott harcot, a kapitalizmus korruptságát és a népharagot ábrázolják.

És egy csodálatos hintó! Ez volt a spanyol alkirály és mindenható uralkodó nem mindennapi látványt nyújtó kocsija, amit őrző-védő és mindenben kiszolgáló lakájok hada követett.

A palotából kilépve, utunkat folytatva elhaladunk a monumentális Függetlenségi Emlékmű előtt.

A fővárosban működik Latin-Amerika legnagyobb egyeteme. Ez az 1551-ben alapított Mexikói Autonóm Egyetem, mely hallgatóinak száma 260 ezer fő. Könyvtára 1 millió 800 ezer kötetet őriz. az egyetem külön városrészt foglal el. a főépületet sajátos, ősi indián motívumokból álló, monumentális mozaikok díszítik.