Az ágyú a történelem és a technika látványos találkozási pontja. Nem áll szándékunkban részletes leírást adni e helyütt akár előbb, akár utóbb említett szempontból erről a fegyverről. Mindössze (talán) az érdeklődést felkeltve ezúttal is csupán ízelítőt kap az Olvasó a szerző saját fényképeivel és jegyzeteivel Európa különböző országaiban található méretes lövegeiről - a teljesség igénye nélkül. Ha az ország, város
nevére (mely minden esetben egy linket tartalmaz) klikkel, a teljes
fejezet, melyben a fotó szerepel, megjelenik.
.
.
Odabent fegyvermúzeum van. A legkülönfélébb kézi és nehézfegyverek,
ágyúk és tankok rozsdásodnak itt, sok az első vagy második
világháborúból maradt.
.
.
.
.
Újabb várlátogatás vár ránk... A Suir folyó medréből kiemelkedő sziklás
szigeten álló, hatalmas középkori várhoz, Cahir várához megyünk. A
korabeli kis ágyú most is tettre készen védelmezi a hatalmas
erődítményt. Szögletes és kerek bástyáival és lenyűgöző lőrésekkel
fogazott védőfalával az egyik legjobb állapotban fennmaradt ilyenfajta
építmény az Ír szigeten. Tökéletes volt a biztosítása, ugyanis
két védővonala is volt. Egyik a folyó, a másik pedig a védőfal. Szinte
lehetetlen volt ezeken áthatolni az ostromlóknak. Ez a jó álapotban
megmaradt erőd a Butlerek tulajdona volt. A család az angol korona
hűséges szövetségese volt, bárói címet is kapott. A létesítményt
bővítették, javítgatták, és egészen 1964-ig maradt a birtokukban. A
börtönbástya alatt volt a kút, ami a vár vízszükségletét biztosította, a
vízellátás pedig alapvető fontosságú volt.
.
.
.
.
A Sao Lorenzo erődnél vagyunk. Itt rendezték be a köztársasági biztos
hivatalát. Marcona katona áll a kapuban, természetesen meg sem rezzen az
idegenek láttán. Az épület nem látogatható. Félelem nélkül ólálkodunk
az erőd előtt. Annak idején a francia kalózok sem rettentek vissza az
építménytől, és komolyabb ellenállás nélkül vették be a várost, ugyanis
1566-ban a szárazföld felől támadtak, az erőd ágyúit pedig a tenger
irányába szerelték fel. Sebestyén portugál király e súlyos kudarc után
tanulva az esetből olasz hadmérnökök tervei szerint a mai formájára
építtette át az erődöt, majd a XVIII-XIX. században a sziget kormányzói
palotájává alakították át.
.
.
.
.
Az öböl felé néz torkolatával a vaskos, harcokból mementóként itt maradt
ágyú. Az erőd a XV. században épült egy meredek sziklafalon a törökök
és a kalózok támadása elleni védekezésül.
.
.
.
.
Wartburg váránál a korabeli ágyúk csövei félelmetesen merednek a völgy felé.
.
.
.
.
Egy
hatalmas ágyút találunk tovasétálva: a cári ágyút. Ez a világ
legnagyobb ágyúja, a XVI. században öntötték, 89 centiméteres a kalibere
és 400 mázsa tömegű. Mellette láthatók az óriási golyók, de sohasem
lőttek vele.
.
.
.
.
A Musée de l’Armée a világ legnagyobb fegyvermúzeuma, melynek udvarán
híres régi ágyúk sorakoznak. Íme a poroszoktól 1708-ban zsákmányolt
Tizenkét apostol nevű ágyúk egyike, amit a németek a 40-es években
hazavittek, de a háború után a franciák visszakövetelték.
.
.
.
.
Míg a feleség a férjet siratta, a dervisgenerális labanccá vált bátyján
kívánt bosszút állni, s erre annak két fiát szemelte ki. Fiai
kényszerítették a visszafordulásra a hazalátogató apát, amikor
kiságyúikból az országúton feltűnő hintója kerekét kilőtték. Jó kilátás
nyílt az útra, biztos kézzel tudtak célozni.
.
.
.
.
Jöjjenek fel velünk az ankarai várdombra, a citadellára, ahonnan elénk
tárul úgy a modern, mint a régi város nagyszerű panorámája. Néhány
veszélyesen elöregedett, elkorhadt háztól eltekintve a várkerület egésze
ma is lakott. Érdekesek a jellegzetes, favázszerű, kétszintes
oszmán-török kori épületek.
.
.
.
.
A konstantinápolyi várfalakra hasonlító védelmi rendszer méretei
lenyűgözőek, érdemes konkrétan megismerkedni az adatokkal: a külső
várfal teljes hossza 5 kilométer, a falak vastagsága 3-5 méter,
magassága pedig 8-12 méter között változik. Összesen 82 hengeres és
szögletes bástya sorakozik a falakon. A bástyák belsejében lakófülkék,
ciszternák, raktárak kaptak helyet. A 4 égtáj felé néző 4 kapu
biztosította a közlekedést a falakon belüli és az azokon kívüli világ
között. A kapuk felett a bástyákon és a falak legkülönbözőbb részein
sokféle felirat található nevekkel és évszámokkal.
.
.
.
.
A
dóm tornya Bécs jelképe. Kilátóerkélye 96 méter magas, ahonnan fenséges
kilátás nyílik az egész városra. Itt van Ausztria legnagyobb harangja:
súlya 198 mázsa, 1711-ben török ágyúkból öntötték.
.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése