Az ágyú a történelem és a technika látványos találkozási pontja. Nem áll
szándékunkban részletes leírást adni e helyütt akár előbb, akár utóbb
említett szempontból erről a fegyverről. Mindössze (talán) az
érdeklődést felkeltve ezúttal is csupán ízelítőt kap az Olvasó a szerző
saját fényképeivel és jegyzeteivel Európán kívüli országokban
található méretes lövegeiről - a teljesség igénye nélkül. Ha az ország,
város
nevére (mely minden esetben egy linket tartalmaz) klikkel, a teljes
fejezet, melyben a fotó szerepel, megjelenik.
.
.
Az Ausztrál Nemzeti Tengerészeti Múzeumba megyünk...
.
.
.
.
Puerto Montt tengerparti városban vagyunk. A spanyol idők emléke a San
Antonio erőd, mely ágyúi a tenger felé merednek - ezek védték a várost
az ellenséges hajók behatolásától.
.
.
.
.
Olyan ágyú mellé álltam, mely csövében elakadt a golyó, így most már tökéletesen biztonságos!
.
.
.
.
Ezekkel az ósdi mozsarakkal próbálták a kínaiak védeni a szigetet a hatalmas angol hajóhaddal szemben.
.
.
.
.
A vár faláról régi török ágyúk merednek a tenger felé. Ma némák ugyan,
de valamikor veszélyes tüzet okádtak, ha védeni kellett a kikötőt. A vár
is ilyen célból épült 1104-ben. Az 1781-ben emelt mecsettel szemben van
a keresztesek föld alatti városa, mely az angolok idején börtön volt. A
keresztesek 200 éven át tartották a várost, és Jeruzsálem feladása után
itt volt a központjuk. 1831-ben egyiptomi uralom alatt állt, amikor
Ibrahim megerősítette, de 1840-ben megjelent az osztrák-francia ostromló
flotta, mely ágyútüze eltalálta a lőporos tornyot. Ibrahim pasa csak
női ruhában tudott kimenekülni a vesztett várból...
.
.
.
.
Amikor azonban törökök érkeztek Mombasába, a legkedvezőbb kikötő
"városba", mely a tengeri út biztonságát is nagyfokban ellenőrizhette,
megtámadták a törököket, és elfoglalták a várost a portugálok. Erődöt
építettek a tengeri kikötőbe, mely létesítésével egy olasz építészt
bíztak meg. A lőrés a tenger felé irányul. Innen volt várható a
támadás.
.
.
.
.
De vajon a kalózok sohasem tudták bevenni a várost? Akkoriban gyakran
előfordult, hogy a rabszolgákat szállító hajó már útközben eladta egy
másiknak a rakományát, de nem tért vissza üres kézzel, hanem váratlanul
megtámadott és kirabolt egy másik kikötőt. és ekkor már ellenérték
nélkül vitték el a zsákmányolt kincseket. Bizony megsarcolta Kartagénát a
leghíresebb kalóz, Francis Drake is - még az 1580-as évek első
felében.
.
.
.
.
Miután Kartagénát többször is megzsarolták a kalózok, a spanyol király
megbízta a legtehetségesebb építészeit, hogy tervezzenek-kivitelezzenek e
tengerparton egy bevehetetlen erődöt, mely a várost is meg a kikötőt is
képes lesz megvédeni a támadásokkal szemben. Száz esztendeig épült a
vár mintegy 1000 négyzetkilométernyi területen olyan pozícióban, hogy
úgy a tenger mint a szárazföld felől képes legyen megvédeni a várost. A
vár alatt komoly, még ma is ép kazamatarendszer épült. Hosszú és
többfolyosós alagút-rendszer, melyben könnyen el lehet tévedni. A várnak
a legerősebb ostromot 1741-ben kellett kiállnia, amikor a
nagytekintélyű Vermon admirális 200 angol csatahajóval és 15 ezer
katonával érkezett annak elfoglalására. Bizony akkortájt éppen a Karib-tengerben hemzsegett a legtöbb
feketezászlós kalózhajó, sőt olykor flottába is szerveződtek. Amíg nem
épült meg az erőd, a kalózok Kartagénát is több ízben kifosztották. A
sokat látott ágyút és a megmaradt muníciót gondosan őrzi az utókor.
.
.
.
.
A várhegyen egy komor erőd ágyúi merednek a tengeröböl felé. Az erődöt a
jezsuiták építették 1626-ban. A hollandok négy esetben is meg szerették
volna vetni a lábukat a félszigeten, és megpróbálkoztak az erőd
elfoglalásával, de hiába ostromolták a várat. Nem tudták bevenni. A
legsúlyosabb támadás az utolsó alkalommal történt, amikor a kitartó
ostrom során a védők már végkimerülésben voltak, és azon tanakodtak,
hogy fel kell adni a várat. A haditanács már hozzá is járult a
kapitulációhoz. Ekkor azonban...
.
.
.
.
... mint ahogy a jezsuiták mondták: isteni csoda történt - az utolsó
ágyúgolyó által! Ugyanis az ostromlók puskaporos raktárát találta el,
mely óriási robajjal felrobbant és megsemmisült. Ekkor a holland hajóraj
eltűnt és többé már nem támadott itt. Az ágyút mementóként nagy becsben
tartják még manapság is, több évszázad eltelte után.
.
.
.
.
Az ágyú ma már csak illusztráció: mementó! Pedig előbb a malakkai
szorost védő erődnek - mely számos csata színhelye volt - ugyancsak
komoly katonai szerepe volt.
.
.
Marokkó
.
.
Marokkó
.
Megérkezünk Rabatba, Marokkó fővárosába, mely lakóinak száma 520 ezer
fő. A város helyén már Kr. e. III. században állandó település volt,
majd a XI. század elején a keresztesek elleni védelemre egy
kolostorerődöt, ribatot építettek itt fel. A hely stratégiai
jelentőségét felismerve az Almohadok emelték az óvárost, és Yussef
Almohad szultán (1184-1199) fővárossá tette. Az óvárost nyugatról a máig
jól megmaradt Almohad-fal határolja, melyet 1197-ben az azonos nevű
dinasztia építtette. Hossza 5250 méter, 5 kapu és számos bástya van
rajta.
.
.
.
.
Ugyancsak sokat tudna mesélni a tengerre meredő, de ma már csak a véres
múltat idéző, nyugalomba helyezett, rozsdásodó ágyú is, mely valaha
félelmetes bombáival védte ezt a szép, értékes és csodálatosan illatozó
fűszerszigetet.
.
.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése