A házinyúl hasmenéses bántalmai (3.) Coli bacillosis

                                  1. rész: Mi okozza a házinyúl hasmenését?                                                      2. rész: A házinyúl bélkokcidiózisa

A HÁZINYÚL HASMENÉSES BÁNTALMAI 3. (coli bacillosis)

A Kistermelők Lapja előbbi számaiban elmondtuk, hogy a házinyúl hasmenéssel járó bántalmai azon betegségek közé tartoznak, melyek a leggyakoribb gondot és veszteséget okozzák a tenyésztőknek. Felsoroltuk azokat a kórokozókat, valamint takarmányozási- és tartási körülményeket, melyek a sokszor csillapíthatatlan és akár nagyszámú elhullással is járó hasmenést okozhatják. Beszéltünk a bántalmak megelőzéséről és orvoslásáról. Ezúttal a nyulak hasmenését okozó coli bacillosisról fogunk szót ejteni.

MI OKOZZA?

A betegséget az Escherichia coli különféle megbetegítő képességű törzsei okozzák. Az E. coli Gram-negatív, aerob, általában csillós baktérium, de egyes nyúlpathogen törzsek csillótlanok. A baktérium spórátlan, 2-3 um nagyságú és pálcika alakú. Vannak határozottan nyúlpathogen törzsek is.

Tudni kell azonban, hogy az E. coli általában nem szükségszerű lakója a házinyúl bélcsatornájának. A szakszerűen 13-15% nyersrostot tartalmazó takarmányon tartott nyulak vastagbeleiben ugyanis jelentős anaerob cellulózbontás folyik, és a savanyú közeg nem kedvez az E. coli baktériumok elszaporodásának.

Takarmányozási hibák, főleg a megfelelő rosttartalom hiánya, a bélcoccidiózis vagy a bél pH értékének mesterségesen lúgos irányba való eltolása azonban lehetővé teszik, hogy a bélsárból vagy a környezetből felvett E. coli baktériumok nagymértékben elszaporodjanak.

1. A SZOPÓS NYULAK COLIHASMENÉSE (ún. “sárga hasmenés”)

A colihasmenés szopós korban rendszerint a 3-14 napos kisnyulakban fordul elő. Mivel ebben az életszakaszban kizárólag vagy túlnyomórészben anyatejjel táplálkoznak a kisnyulak, a hasmenés színe alapján sárga hasmenésnek hívják a betegséget. A csillapíthatatlan hasmenés során a fiatal beteg állatok a kiszáradás jeleit mutatják.

TÜNETEK

A végbélnyílás környéke sárgás híg bélsárral szennyezett, és a klinikai tünetek (pl. hasmenés stb.) megjelenése után az érintett kisnyulak toxaemia (=vérmérgezés) miatt akár 24-48 órán belül el is pusztulhatnak. A virulens törzsek gyakran véres hasmenést idéznek elő. Nem egyszer találkoztam olyan esetekkel is, hogy a toxaemia miatt olyan gyorsan bekövetkezett az elhullás, hogy az állatnak nem is volt hasmenése.

2. Választott, süldő nyulak colihasmenése

A betegség általában a választás utáni 4-12. napon jelentkezik. Nagyobb állományokban az egy-három hónapos kor közötti csoportokban 10-20%-os, de olykor akár 50%-os veszteséget is okozhat.

KLINIKAI TÜNETEK

A hasmenés fellépésére általában a fertőzés után 2-5 nap múlva lehet számítani.

A beteg nyulak a hasmenés megjelenése előtt egy-két napig bágyadtak, levertek, étvágytalanok. Rendszerint ez után robban be a súlyos hasmenés, melynek során kezdetben a bélsár erősen nyálkás, hígan-folyósan nyálkás, majd véressé válik. Ez a beteg nyulak végbélnyílása környékén, sőt gyakran az egész hasalján szennyes barnás-zöldes színű, bűzös elszíneződést okoz.

Nem egyszer a colibacteriumokból a bélben felszabaduló és károsodott bélnyálkahártyán át a vérkeringésbe jutott endotoxin hatására anyagforgalmi zavar keletkezik, majd több állat gyorsan, akár egy-két napi betegség után – de olykor akár néhány óra alatt – a toxikus sokk következtében elhullik.

GYÓGYKEZELÉS

A beteg nyulaknak szájon át széles terápiás hatású antibiotikumok adhatók, melyek rendelése, adagolásának és alkalmazásának előírása állatorvosi feladat.

Nagyon fontos azonban a bőséges, tiszta ivóvízellátás és ajánlatos egy-két napig koplaltatni a beteg állatokat.

Ismételten felhívom a figyelmet, hogy nagyon fontos a szopós nyulak esetében a folyadékveszteség pótlásáról gondoskodni! Erre a célra szolgál a szájon át adandó “rehidráló folyadék”, melynek tartalma egy liter vízhez számolva: 25 g glükóz, 2 g Na₂CO₃, 1 g NaCl és 2 g KCl.

Bár meglehetősen munkaigényes eljárás, de nagyon fontos, hogy a fészekben az egészséges állatokat is kezeljük. Ugyancsak ajánlatos az antibiotikumokat a kórokozó baktériumok gyógyszerérzékenysége alapján megválasztani.

A süldő és tenyésznyulak kezelése során az állatorvos által előírt gyógyszert ivóvízben (esetleg takarmányban) adagolhatjuk. Lényeges szempont, hogy az önitató a gyógyszer adagolásakor üres legyen, hogy az állatok egyszerre jussanak a gyógyszert tartalmazó ivóvízhez.

A gyógykezelés sikerét nagymértékben javítja és a megelőzést is szolgálja, ha tejsavbaktériumokat tartalmazó probiotikumokat adunk a nyulaknak. Erre jól bevált az állatorvosi vény nélkül kapható PROBIOS vitaminos vízoldékony por, mely antibiotikumokkal együtt is adható. Nyulaknak 1-2 kávéskanálnyit adunk 10 állatra számítva naponta.

Ez jó hatással alkalmazható a káros baktériumok felszaporodása ellen, így a hasmenés megelőzésére is. Sokszor csökkenti vagy akár helyettesíti a baktériumellenes szerek alkalmazását.

MEGELŐZÉS

1. A betegség megelőzését tekintve a legfontosabb szempont, hogy enteropathogén coli törzsek ne kerülhessenek be az állományba.

2. Nagyon fontos a kellő nyersrostot tartalmazó takarmány.

3. Lényeges, hogy csak kifogástalan minőségű takarmányt etessünk. A takarmányok könnyen emészthető keményítőt, nyersfehérjét és szénhidrátot tartalmazzanak, mert ezek abszolút értéke illetve egymáshoz való helyes aránya döntően befolyásolja a növendék nyulak egészségi állapotát.

4. Nem közömbös a takarmányok gombatoxin tartalma sem az emésztőszervi betegségek szempontjából is.

5. Fontos a jó higiéniás körülmények biztosítása.

6. Törekedjünk a bőséges jó minőségű tiszta ivóvízellátásra.

7. Különösen fontos a kokcidiózis megelőzése (lásd előző Lapszámunkban).

8. A megfelelő vitaminellátás! Legújabban kapható a JOLOMAX, mely a vitaminok mellett aminosavakat is tartalmaz. Adagja 100 darab nyúl részére választásig naponta 4 ml 5 napon keresztül, 100 anyanyúl részére 10 ml 5 napon át.

3. COLI-DYSBACTERIOSIS

A betegség lényege az, hogy a különféle hajlamosító kórokok hatására ezúttal a külvilágból felvett saprophyta (kórokozó képességgel nem vagy kevésbé rendelkező) colibakteriumok szaporodnak el nagymértékben a bélcsatornában.

Melyek a hajlamosító tényezők? A nyersrostban szegény takarmányozás, az enyhébb pathogenitású kokcidiumfajok, a rossz higiéniás körülmények, a bélbeli vírusfertőzés stb. Nagyüzemi nyúltelepeinken ez a bántalom okozza a legnagyobb gondot, akár 15-20%-os veszteséget (VETÉSI) is okozva.

TÜNETEK

A klinikai tünetek a választott nyulakban hasonlóak ugyan, mint a colihasmenés során, a lefolyás azonban eltérő. Míg az enteropathogén (“kórokozó”) colifertőzés esetén egyszerre nagyobb számú állat betegszik meg, ezúttal terjedési hajlam nem figyelhető meg, de a kóros folyamat az egész hizlalási folyamatban fennáll.

GYÓGYKEZELÉS, MEGELŐZÉS

A gyógyszeres kezelés csaknem kilátástalan! Ha azonban gyógykezelünk, az csak a beteg állatra terjedjen ki, mert az általános antibiotikum-kúrával a még egészséges állatok normális bélflórájának a felborulását érjük el növelve a veszteséget. Fontos a betegség megelőzése, az elősegítő okok kiiktatása mellett a megfelelő ivóvízellátás. Szükség esetén az ivóvízbe naponta egyszer 3-5 g/liter konyhasót tehetünk.

(A cikk megjelent dr. Radnai István tollából a Kistermelők Lapjában 2013. júliusában.)