2014. május 2., péntek

Fekete-Földközi tengeri hajóút VII/4c

 2 TENGER + 6 ORSZÁG
Az Etna kitörései



Hogy kézzelfogható emlékünk is legyen, hoztunk megszilárdult lávát a helyszínről. Az első hiteles adat az Etna kitöréséről Krisztus előtt 396-ból való. Mindösszesen 135 kitörése volt. Ezek közül a nagyobbak: 1169, 1329, 1536, 1537 években, 1603-1620 között majdnem állandóan működött.





1669-ben volt az eddig ismert leghevesebb tevékenysége, amikor a láva Cataniáig ömlött és a tengerben 1 kilométer hosszú hegyfokot teremtett. Ekkor támadt a kettős kúpú Monti Rossi parazita kráter is. Későbbi említésre méltó működésének évei: 1809, 1852, 1865, 1879, 1886, 1892, 1908 és 1910, amikor Borello és Nicolosi falvakat veszélyeztette. Ittjártunkhoz képest utoljára tavaly, 1971-ben működött, de ez egy kisebb méretű kitörés volt, és nem is Catania felé folyt a láva. A gyümölcsösökben és a drótkötélpályán végzett pusztításokat, de a lakott területnél megállt a lávafolyam. Ezt megelőző aktivitása 1959. októbere.





Az Etnához természetesen sok mítosz fűződik. Enkeladosz és Tifon titánok itt voltak elevenen eltemetve, Vulkánusz és a küklopszok itt készítették Jupiter számára a villámokat.





Rövid pihenőt tartottunk, és akinek volt még lírája költeni, ihatott egy méregdrága feketekávét a presszóban.





2200 méteren túl már csupán törpe bozót és sivár lávamezők vannak, amit az év legnagyobb részében 6-8 méter vastagságú hó takar. Nyáron csak a legrejtettebb zugokban marad meg a hó.





Igazi alpesi flórája nincs, jellemző növényei a Berberis aetnensis (borbolya), Anthemis aetnensis (kamilla) és a Senecio (aggófű). Ez utóbbival gyakran találkoztunk, mindenütt díszlett a sárga virága. Búcsúzóul szakítottunk, majd gondosan le is préseltünk néhányat belőle.





Bár is van e sivár vidék látogatóinak felvidítására.





A birkákon és a juhászon kívül azonban teremtett lélek nincs ezen a vidéken.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése