Skandinávia II/1

SKANDINÁVIÁBAN 1999. JÚLIUS 7-13-IG

A királyi palota az őrségváltással és a városháza a huszonhármaival

Svédország Európa negyedik legnagyobb területű országa 449.964 négyzetkilométerével. Lakossága 8.600.000 fő, államvallása evangélikus (lutheránus). Várható élettartam férfiaknál 74, nőknél 80 év. Fővárosa Stockholm 1.471.000 lakossal. Az itt élők igen magas életszínvonalnak, rendkívül fejlett népjóléti rendszernek és a világ egyik legmagasabb átlagjövedelmének örvendhetnek.

Svédország két részre osztható. A sűrű erdőkkel borított, ásványkincsekben gazdag északi hegyvidékek és fennsíkok területének kétharmadát foglalják el. Az alacsonyabban fekvő déli vidékeken él a népesség négyötöde. itt található a mezőgazdasági művelésbe vont földek döntő része és a feldolgozóipar többsége.

Stockholmban először a királyi palotához megyünk. A szabályos, négyzet alakú palota négyszögű udvarát minden oldalról különböző stílusjegyeket viselő épületszárnyak veszik körül. A 600 szobából álló királyi vár a világ legnagyobb állandóan lakott uralkodói rezidenciája. Szigorú őr vigyázza őfenségét.

A külső várudvarban, a kastély nyugati részén folyik szerdánként és vasárnaponként óriási csinnadrattával, fényes külsőségek között az őrségváltás, amit mi is teljes hosszában élvezhettünk.

A fegyveres erők megoszlása: hadsereg 44.500, haditengerészet 12 ezer, légierő 8 ezer fő.

Svédország alkotmányos monarchia, noha napjainkban az uralkodó szerepe csaknem kizárólag ceremoniális jellegű. A parlament 3 esztendőre választott 349 tagú kamarából áll.

A királyi palotából jó kilátás nyílik a fővárosra. Stockholm Észak Velencéje. Megejtő szigetvilág, sötétlő erdők, szelíd magaslatok, a csillogó vízből kibukkanó sziklák, földdarabok, viharosan zúgó vízesések valóságos útvesztője.

Nagy pátosszal, kitárt karral fogad egy pengetős szobra a városháza felé vezető úton.

És megpillantjuk a városházát is, mely a svéd főváros szimbóluma. Az a földdarab, amelyen most az épület áll eredetileg két szigetecske volt, melyeket 1805-ben feltöltéssel egyesítettek. A pompás objektum szinte uralkodik a Rioddarfjerderen. Az említett évben létesítették az első gőzmalmot ezen a helyen, amit 1878-ban egy tűzvész erősen megrongált.

Az 1923-ban elkészült csodás alkotás előtt (és a nejem mögött) a tórendszer tagja, a Malaren-tó. A középkori svéd várkastélyok hangulatát idézi a különböző stílusirányzatok jegyeit ötvöző épületrendszer. A torony 116 méter magas, 3 aranykorona a svéd nemzeti címerből díszíti. A toronyból déli 12 órakor és este 6-kor harangjáték zendül. A dánok felett aratott 1471-es brunkebergi győzelem emlékére középkori svéd harci dalokat játszanak.

A tetőgerinc alatt 23 figura, mindegyik egy-egy mesterembert jelenít meg.

Odabent az aranyterem az épület egész hosszát elfoglalja. Ez a Nobel-díjak átadási bankettjének a színhelye. A díjakat 1901 óta minden évben az alapító halálának évfordulóján adják át Stockholmban és csak a Nobel-békedíjat Oslóban. Minden kitüntetett egy körülbelül 200 gramm súlyú, 23 karátos aranyból készült érmet kap részletes indoklást tartalmazó diplomával. az 1500 négyzetméteres márványpadlójú Kék terembe a kitüntetetteken (és családjukon) kívül a királyi família, nagykövetek, miniszterek, akadémikusok és kisorsolt diákok léphetnek be.

A Nobeldíj-vacsorát tánc követi a 18 millió üveg- és aranylapocskából álló, mozaikkal díszített Aranyteremben.