A RÜHÖSSÉG
A baromfi rühösségének két alakja ismert aszerint, hogy az
elváltozások milyen testrészen fordulnak elő. Az egyik a tollas
bőr rühössége, a másik pedig a lábrühösség. Mindegyiket más
rühatkafaj okozza.
A TOLLAS BŐR RÜHÖSSÉGE
A házityúk tollakkal fedett bőrében, főleg a tolltüszőkben él
a Cnemidocoptes gallinae, a C. laevis a galamb tollainak a tövében
fordul elő, a C. prolificus pedig a liba bőrében él. Az atkák
különösen a fejen, a csőr alján, a szemek körül, a nyakon
gombostűfejnyi gócokban tartózkodnak.
Tyúkféléken a fejen, nyakon vagy a kloáka környékén kezdődik
a bántalom, és innen terjed tovább. A bőr kipirult, egyenetlen
felületű, pikkelyekkel fedett, a tolltüszők megnagyobbodnak, a
tollazat többé-kevésbé kihull, vagy a tollak a bőrhöz közel
kitöredeznek. A viszkető baromfi a tollát csipkedi. Ritka
bántalom. Fellépése esetén az állatok kiselejtezése a
legcélravezetőbb.
LÁBRÜHÖSSÉG
Többnyire a gazdák azzal a panasszal keresik fel az állatorvost,
hogy főként a tyúkok de némelykor a fiatalabb állatok lába is
megvastagszik, olyan mintha mész tapadt volna rá. Egyik-másik
sántít is.
A KÓROKOZÓ
A lábak megvastagodását és meszesedésnek tűnő elváltozását
főként idősebb állatok lábrühösségét egy apró, alig néhány
tized mm nagyságú rühatka, a Cnemidocoptes mutans okozza. Főként
tyúkfélék, ritkábban papagájok és éneklő madarak lábán
élősködik. Az atkák a lábakat fedő bőrpikkelyek alá
furakodnak, és a bőrben gyulladást indítanak meg. Kezdetben a
pikkelyek széle alatt korpázás indul meg, majd a pikkelyek alatt
termelődő gyulladásos savó felemeli azokat. A szennyes szürke
száraz pörk mind vastagabb rétegben termelődik, végül is a láb
olyan, mintha mész tapadt volna rá (meszes láb, 3. KÉP).
A felrakódások a lábak elülső felületén a legvastagabbak. A
gyulladás viszketéssel jár, ezért az állatok ide-odatipegnek,
lábukat gyakran csipkedik.
A bántalom előrehaladásával az ízületek mozgása akadályozott,
és ekkor az állatok már sántítanak is. A fertőzés lassan
terjed állatról állatra. Az atkák a pörkökből mutathatók ki.
A lábak gyógyítására ősidők óta aránylag jó eredménnyel
használták a petróleumos fürdetést, a kényesebb madarak lábát
perubalzsammal gyógykezelték. Ma már ezek elavult módszerek, mert
a bántalom kezelésére számos készítmény áll rendelkezésre
(pl. NeoStomosan, Sebacil EC-50 % stb.) a kezelő állatorvos
ajánlása vagy a mellékelt utasítás szerint.
(A cikk megjelent dr. Radnai István tollából a Kistermelők Lapjában 2010. októberében.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése