A szarvasmarhák parazitás betegségei 3. (Bőrlárva-betegség)

A SZARVASMARHÁK PARAZITÁS BETEGSÉGEI 3.

Az előbbi lapszámainkban leírtuk, hogy a szarvasmarhák különféle szerveiben számos olyan parazita, élősködő képes megtelepedni, mely az állatok súlyos, olykor halálos megbetegedését, a termelésük, téteményképességük nagyfokú csökkenését okozhatják. Olykor a fertőzött vágóállatok húsa emberi fogyasztásra alkalmatlanná, a bőr feldolgozása pedig lehetetlenné válik.

Megismertük a főleg borjakban fellépő és súlyos veszteségeket okozó kokcidiózis, orsóférgesség és cryptosporiozis kóroktanát, tüneteit és az orvoslás lehetőségeit, majd a zoonózisként számon tartott borsókakórról és a májmételykór veszélyéről ejtettünk szót.

Ezúttal néhány további, gyakoribb parazitózist, nevezetesen a bőrbagócslárva-betegséget, a tüdőférgességet, azok megelőzését, tüneteit és a korszerű gyógyításuk lehetőségeit fogjuk megismerni.

A SZARVASMARHA BŐRLÁRVA-BETEGSÉGE (Hypodermatosis)

A szarvasmarhák hátán szembetűnő duzzanatok alakjában jelentkező bántalom. A betegséget az egyes vidékeken nagyobb számban, másutt még szórványosan sem található Hypoderma-legyek (vargalegyek) lárvái okozzák. Minthogy a legyek csak a szabadban tartózkodnak, csak a legelőre járó vagy a szabadban tartott állatok betegednek meg.

AMIT A VARGA-LEGYEKRŐL TUDNI KELL

A Hypoderma-legyek egy pár szárnnyal és nagy szemmel rendelkeznek, sok ízből álló csápjaik és 5 ízből álló lábaik vannak (KÉP). A Hypoderma bovis kb. 16 mm hosszú légy, torának elülső része sárgásfehér, világossárga, a hátulsó rész pedig fekete, potroha dúsan borított sárga színű szőrzettel.

A kifejlett legyek nem folytatnak élősködő életmódot. Főleg a nyári hónapokban, júniusban és júliusban peterakás céljából a legelőn vagy a szabadban tartózkodó szarvasmarhák körül rajzanak. A rajzási idő egyébként májustól egészen augusztusig tarthat.

A Hypoderma bovis a petéit egyenként rakja a szarvasmarha szőrszálára, gyakran a végtagszőrökre, a vékony bőrrel fedett testrészek szőrére (főleg a hátsó végtagok belső felületén, továbbá a has alján lévő szőrökre). A peterakás sohasem röptében, hanem a szőrzetre rászállva történik.

A peték egy mm hosszúak, világos szalmasárgák, hátulsó végükön szürkés tapadókészülékkel. A peterakó legyek közeledése nem ritkán nyugtalanságot okoz a legelő állatok közt, jóllehet az ember által alig észrevehetően közelítik meg az áldozataikat. A peterakás rendszerint a nyári napos időben történik – és csak kevésbé borús napokon. Megjegyzem, hogy a H.bovis ritkán más állatfajra pl. ló, lerakja a petéit.

KÓRFEJLŐDÉS

A petékből 3-4 nap alatt kelnek ki a lárvák, majd szájszerveik (horgok és tőrszerű fúrótüske) segítségével a bőrbe, majd a bőralatti kötőszövetbe hatolnak. A bőralatti kötőszövetből az idegek körüli szövetben haladnak a gerinccsatorna epidurális szövetébe és onnan a hátkereszt- és ágyéktáj bőralatti kötőszövetébe.

A lárvák vándorlási időtartama a hát bőralatti kötőszövetében részben attól függ, hogy hol történt a peterakás, de részben attól is, hogy fiatalabb vagy idősebb állatban történik-e a vándorlás. Utóbbiban ez jóval lassúbb és az egyes lárvák jelentős része nem is ér célhoz. A H.bovis lárvák leghosszabb vándorlási időtartama mintegy 6 hónap.

A lárvák – miután a háttájék bőralatti kötőszövetébe jutottak – a bőrön részint mechanikailag, részben szövetoldó váladék segítségével lélegző nyílást fúrnak, és további vedlés után érettekké válnak.

Az érett lárvák általuk a tartózkodási helyük felett készített nyíláson át jutnak a külvilágra.

Kijutásuk részben a tartózkodási helyükön felgyülemlő gennyes váladék okozta szövetfeszülés, részben az állatok mozgásával (fekvő helyzetből való felkelés stb.) járó izomfeszülés eredménye.

A talajra leeső lárvák kedvező körülmények között (pl. nedves laza talaj stb.) bebábozódnak, és 3-6 hét múlva a bábból kirepül a légy. Az egész fejlődési kör időtartama 8-10 hónap.

TÜNETEK

Mialatt a bőr hátalatti kötőszövetében tartózkodnak kb. diónyi duzzanatok keletkeznek a szervezetben meginduló gyulladásos folyamat eredményeképpen. A kezdetben alig gombostűfejnyi duzzanatok január hó elejétől láthatók, de rendszerint február-március, tömegesebben pedig március hó végén és április hónap elején kezdenek mutatkozni.

Egyidőben kisebb-nagyobb duzzanatok fordulhatnak elő, közülük egyesek csak kitapintással érzékelhetők, mások azonban szabad szemmel is láthatók, mint mogyorónyi részben lapos, részben félgömbszerű duzzanatok. A duzzanat középen lévő lárvák fúrta nyílás a lárva növekedésével arányosan bővül, a nyílást általában szennyes, sárgásbarna, beszárad váladék (apró dugó) fedi.

Amint arról már szó esett, tavasz végén a lárvák kiszorulnak, a földre hullanak, és a bábból kirepül a légy, mely az elmondottak szerint lerakja az állatra a petéit.

Ha sok duzzanat van az állat bőrén (kb. 100 lárva), a szarvasmarha lesoványodik, tejhozama csökken.

A GAZDASÁGI VESZTESÉG

1. Csökken az állatok téteményképessége, tejhozama, testtömeg-gyarapodása.

2. Ugyancsak csökken a hús értéke.

3. A bőr minősége romlik, ipari felhasználásra alkalmatlanná válik. A lárváknak a bőrben tartózkodása alatt levágott állatok bőrének éppen a legértékesebb része lyukas, és emiatt nagy darab hasznavehetetlen. Ha pedig az állatot a bagócslárva csomók begyógyulása után vágták le, a hegesen gyógyult részek a bőr kikészítésekor vagy kiesnek, vagy pedig az elvékonyodott vagy hegesen csomós rész használat közben szakad vagy kitörik.

VÉDEKEZÉS, ORVOSLÁS

A bántalom fellépését azonnal jelenteni kell az állatorvosnak, aki megteszi az akkor hatályos intézkedéseket. A legelőre csak bagócslárváktól mentes vagy a kihajtás előtt legalább 4 nappal hatékony gyógyszerrel kezelt szarvasmarha hajtható ki.

Megjegyzem, hogy egyéb parazitózisok megszüntetése mellett a bagócslárva fertőzöttség (Hypodermatosis) esetén is alkalmazható korszerű gyógyszer az Ivergen premium L.A. injekció, bőr alá applikálva 1 ml/50 ttkg adagolásban a kezelő állatorvos rendelése szerint.

(A cikk megjelent dr. Radnai István tollából a Kistermelők Lapjában 2010. áprilisában.)