A szarvasmarha "ellési betegségeiről" 4.

"Ellési betegségek" 1.
A tehén ellési bénulása, gyógyítása és a megelőzés lehetőségei

"Ellési betegségek" 2.
A szarvasmarha hüvelyelőesése 

"Ellési betegségek" 3. 

Az ellési vizenyő

 

 

A SZARVASMARHA „ELLÉSI BETEGSÉGEIRŐL” 4.

A MAGZATBUROK VISSZAMARADÁSA

A szarvasmarhák esetében az egyik leggyakoribb betegség ellés után a magzatburok visszamaradása, retenciója. A bántalommal kapcsolatban számos kérdést vetnek fel a gazdák az állatorvosnak.

Így többek között, hogy mi az oka magzatburok visszamaradásának, hogyan lehetne megelőzni, normális körülmények között ellés után hány óra múlva veti el a tehén a placentát (méhlepényt), és mikor kell beavatkozni, vagyis a burkot eltávolítani, mi a gazda feladata és így tovább.

Hosszas praxisom során a tulajdonosok helytelen és szakszerűtlen beavatkozása miatt bizony tragikus esetekkel is találkoztam. Előfordult olyan eset, hogy a gazda a külvilágra került magzatburok-részletet egyszerűen erővel akarta húzni, elszakította, és a visszamaradt részlet súlyos méhgyulladást okozott. De nem egy olyan esettel is találkoztam, amikor valamilyen súlyt (pl. tégladarabot) kötöttek a külvilágra került magzatburok-részre arra gondolva, hogy az majd húzó hatást gyakorol a lepényre, és előbb-utóbb a burok eltávozik. Sajnos ily módon a méh megfertőződött és olyan súlyos méhgyulladás alakult ki, hogy a tehén elhullott. De nem folytatom tovább a kóros vagy tragikus esetek sorát – ami többnyire a megfelelő ismeretek hiányából adódhatott.

MIT KELL TUDNI A MAGZATBUROK-VISSZAMARADÁSRÓL?

A magzat megszületése után a magzatburkai felesleges képletekké válnak, amiért is az anya ezeket hamarosan kiküszöböli. Megjegyzem, hogy a húsevők magzatburkai legtöbbször a magzattal vagy magzatokkal együtt távoznak el. A sertések burkai vagy mindegyik magzattal külön-külön vagy több illetve az összes magzat után távolodnak el. Kancán a burkok 30 perc alatt követik a csikót, míg a kérődzők – hibátlan tartási és takarmányozási viszonyok között – 4 órán belül vetik el a magzatburkot. Ha a magzatburkok a fenti időnél hosszabb ideig maradnak a méhben, magzatburok-visszamaradásról beszélünk, vagy népiesen azt szokták mondani, hogy az állat „nem vetette el a poklát”.

Amint arról már szó esett, a magzatburok visszamaradása elsősorban a kérődzők betegsége, jóval ritkábban fordul elő kancán, sertésen és húsevőkön (CSEH S.).

MI LEHET A KÓROS JELENSÉGNEK AZ OKA?

Ezek az okok nagyon sokfélék és CSEH S. szülészprofesszor ajánlását követve három csoportba sorolhatjuk, éspedig:

a) Erőművi

b) A működési zavarokból adódó

c) A gyulladáson alapuló okok csoportjára.

Erőművi okok fennforgása esetében a magzatburkok a méhről már leváltak, s a rendellenesség csupán abban áll, hogy a már levált burkok nem tudnak a külvilágra jutni. Mi idézheti elő?

A méhnyakcsatorna korai elzáródása. A méh a körkörös izomzatának összehúzódása folytán csakhamar csatornává szűkül úgy, hogy a kérődzők nyakcsatornája az első 24 óra után már csak 4-5 ujjnyi bőségű, amelyen keresztül csak a kúpszerűen összefogott ujjainkkal tudunk a méhtestbe behatolni. A 2-4 napon a nyakcsatorna külső nyílása 3-4, a belső nyílása már csak 1-2 ujjnyi tágasságú. Némely esetben a nyakcsatorna már az első órák alatt annyira szűkülhet, hogy a levált magzatburkok tömegüknél és terjedelmüknél fogva nem tudnak rajta keresztülhatolni.

Tapasztalataim szerint is meglehetősen gyakori eset, hogy némely állományban húrszerű, ujjnyi vagy ritkábban még ennél is szélesebb, függőleges sövény zárja el a hüvely üregét, járatát. Ez pedig a magzatburok külvilágra jutását megakasztja, megakadályozza.

Olykor a magzatburkok a méh gombjaira rácsavarodnak. Ez úgy jöhet létre, hogy a burkok egyes levált részei, főleg erős kötegei a méhgombok kocsányai köré csavarodva a burkok többi részét visszatartják.

Az elmondott eseteket azért soroltam fel, hogy lássuk, a magzatburok eltávolításához többnyire szakemberre van szükség, mert gyakran – amint az előbbiekben olvashattuk – meg kell nyitni a méhcsatornát, esetleg műtéti úton eltávolítani a hüvely „járatát” elzáró sövényt stb. Máskor pedig – ha már a burok egy része ki is került a külvilágra – a placenta egyszerű kihúzása maradéktalanul, annak elszakadása nélkül aligha sikerül, de mindenképpen komoly veszélyt is rejt, ugyanis a méhgombokat egyenként, óvatosan és szakszerűen le kell fejteni, mert ha erővel leszakítjuk (a kihúzás során) súlyos következményekkel (méhgyulladás stb.) számolhatunk, de ugyancsak veszélyes, ha magzatburok-részletek maradnak vissza a méhben. Mindehhez pedig az esetleges „házi” megoldások helyett sem nélkülözhetjük a szakszerű ellátást!

Tovább folytatva a sort, tudni kell azt is, hogy a magzatburok visszatartását működési zavarok is előidézhetik. Ismert tény ugyanis, hogy a magzatburok „elvetését” a hasprés által támogatott méhösszehúzódások eredményezik. Az ellés után pedig sokféle megbetegedés akadályozhatja a hasizom és a méh erőteljes összehúzódásait.

A MÉH-ATÓNIA

A méh működési zavara a méhatónia. A méh renyhesége, az ellés folyamán fellépő rendellenesség, a méh fala ellazul, izomzata elernyed, csökken az összehúzódó képessége.

A méh atóniáját létrehozhatja a nagyfokú kitágulás, de gyakori a funkcionális zavar nehéz ellés után olyankor, ha a magzat nagy vagy szabálytalan fekvésben helyeződött és ugyancsak a hosszan tartó ellés (pl. méhcsavarodás) során is.

És bizony előfordulhat a magzatburok késői elvetése a tartási és takarmányozási hibákból eredő anyagcserezavarok során is.

A méh működési zavarát idézheti elő, ha az anya az ellés során többször is a földre veti magát, és a méh a carunculákra (=méhgomb) kiterjedően sérül.

A méh motilitásának (mozgékonyságának) a zavara az esetek többségében fennáll – akkor is, ha a tehenek 285 napnál hosszabb ideig hordják a magzatot. Ebben az esetben hormonális diszfunkcióról van szó, ennek pedig örökletes alapja is lehet, amely hibát az eddigi megállapítások szerint a birkák örökítik (CSEH S.).

MILYEN BÁNTALMAK, BETEGSÉGEK IDÉZHETIK ELŐ A MAGZATBUROK VISSZAMARADÁSÁT?

A hasprés, hasonlóan mint a méh aktívan részt vesz a magzat kipréselésében, a magzatburok eltávolításában is. A hasi szervek fájdalmas bántalmai szintén szerepet játszanak a magzatburok-visszatartás bekövetkezésének. Kifárad vagy gyengül a hasprés többek között a hashártya- vagy mellhártyagyulladás vagy nagyfokú magzatvízkór esetén.

Nagyon fontos szerepet játszanak magában a placentomában [(placenta=méhlepény) a placenta fetális (magzati) és materna (anyai) méhlepény együttes neve] lefolyó gyulladást kiváltó okok.

A placenta nem fertőző gyulladását mindazok az erőművi behatások előidézhetik, melyek a vemhesség alatt az anya hasfalát és méhét érték, úgymint ütés, rúgás, döfés, elesés stb.

És nagyon gyakran bekövetkezik toxikus eredetű gyulladás is rothadt vagy penészes eredetű takarmányok és növényvédő szerekkel permetezett takarmányok etetése után.

De allergiás kóros folyamat alakulhat ki az ismételt védőoltások, sőt ugyanazon antibiotikum többször befecskendezése után is!

A fertőző placentagyulladás – fertőzött, a betegségtől nem mentesített körülmények között – leggyakrabban a brucella baktériumok hatására fejlődik ki és a visszamaradások legnagyobb hányadát képviseli, de más fertőző betegségek is okozhatják (vibriosis, leptospirosis, listeriosis stb.).

A MÉH ÉS A HASPRÉS EGYÜTTES ZAVARAI

UGYANCSAK OKOZHATJÁK a magzatburok visszamaradását. Az előbb elmondottakból következik, hogy a méh és a hasprés működése zavarai legtöbbször együtt járnak. Az együttes zavar mindig fennáll általános megbetegedések során, ha a betegség a szervezet elerőtlenedését és kimerülését idézte elő. Hiányos a méh és hasprés működése heveny lázas megbetegedések és idült, hosszan tartó betegségek után is.

Azonban rendes vemhesség és ellés után is jelentkezhet a méh és a hasprés együttes funkcionális zavara akkor, ha az állat szállítás vagy lábonhajtás következtében az ellés előtt nagymértékben kifárad, különösen abban az esetben, ha a szervezet az öreg kor, az állandó istállóztatás vagy túltápláltság miatt egyébként is erőtlen volt.

TÜNETEK

A magzatburok egy része a pérarésből rendszerint kilóg, azonban ha a cervix (méhnyak) korai záródása vagy a carunculák (méhgombok) többségére kiterjedő gyulladása miatt a teljes retenció (visszamaradás) forog fenn, lehetséges az is, hogy a pérában burokrészlet nem látható. Ilyenkor csak belső vizsgálattal tudjuk a visszamaradt burok jelenlétét megállapítani.

A magzatburkok kilógó része különösen meleg időben hamarosan rothadásnak indul, szennyes szürke vagy zöldes színt vesz föl, és sajátságos, rothadt káposztára emlékeztető bűzt áraszt. A rothadás hamarosan átterjed a hüvelyben, majd a méhben lévő részekre magzatburok-részletekre is.

A tehén az első napokban nem mutat betegségre utaló tüneteket, de a 3-4. naptól kezdve – amikor már a méhben lévő burokrészletek is rothadásnak indultak – az állat közérzeti zavarokat is jelez. A hátát felpúposítja, farkát kissé felemeli, hátulsó lábait esetleg maga alá szedve szétterpeszti, gyakran erőlködik, tipeg, miközben kevés bélsarat és vizeletet ürít, majd a hüvelyből eleinte híg, vörhenyes vagy szennyes vörös, később sűrűbb, borseprő-, csokoládészínű, de mindenkor igen bűzös váladékot présel ki, mely olykor szétesőben levő magzatburok-cafatokat tartalmaz.

A beteg étvágya csökkent, nem vagy ritkán kérődzik, kevés bélsarat ürít, amely eleinte kemény, később híg, bőséges és szintén bűzös. A tejelés fokozatosan, majd mind gyorsabban csökken.

ORVOSLÁS

a magzatburok visszamaradásának orvoslása aszerint módosul, hogy a retenciót milyen ok idézte elő. Ha a visszamaradás oka erőművi, úgy természetesen a korai beavatkozás az indokolt.

Ha a burokvisszatartást funkcionális zavarok idézték elő, úgy a túl korai magzatburok-leválasztás nem járhat sikerrel. A 3. napon azonban, amikor a méh involúciója (visszaalakulása) némileg előrehaladt és a méh megkisebbedett, a burkokat nehézség nélkül teljes egészében el lehet távolítani. Közben méhösszehúzó szereket (pl. oxitocin inj. Stb.) ajánlatos adni, és a méhbe fertőtlenítő antibiotikumos tablettákat kell behelyezni.

MELYEK AZ ELŐZETES TEENDŐK?

1. A magzatburok-visszamaradásban beteg állatot a társaitól el kell különíteni.

2. A pérarésen kilógó magzatburok-részleteket az ágyéktájon megkötött, naponta cserélt vászonzacskóba helyezzük, majd naponta valamilyen fertőtlenítő oldattal locsoljuk.

3. A méhbe olyan készítményeket kell helyezni, amelyek gátolják a baktériumok elszaporodását.

4. Jó hatású az első 48 órában Ca-Mg-szőlőcukor infundálása az Oxytocin injekcióval. A magzatburok eltávolítása az állatorvos feladata.

VÉDEKEZÉS – MEGELŐZÉS

a) A magzatburok-visszatartás nagyon gyakori betegség a méh atóniájának következtében, ami nem egyszer a nem megfelelő tartásra és takarmányozásra vezethető vissza.

b) Gyakori a gyulladásból eredő retenció is, ezért meg kell akadályozni mindenekelőtt a brucella baktériumok által okozott fertőzéseket.

c) A megelőzés során arra is figyelemmel kell lenni, hogy az állatokat célszerűen tartsuk, számukra elegendő mozgást biztosítsunk. A vemhes állat pedig fokozott gondosságot igényel!

El kell kerülni a vemhes állat hasát érő kóros erőművi behatásokat (ütés, rúgás, döfés, elesés stb.), valamint azokat a toxikus hatásokat is (rothadt, penészes takarmányok stb.), melyek prediszponáló szerepet játszhatnak a magzatburok-visszatartás előidézésében.

d) Ne feledkezzünk meg arról, hogy a méh atóniája az atípusos ellési bénulásnak egyik tünete, ezért a magzatburok-visszatartás megelőzése érdekében úgy kell előkészíteni a teheneket az ellésre, ahogyan azt egy előbbi írásunkban olvashattuk az ellési bénulás tárgyalása során. Nevezetesen, hogy az ellés előtt 2-3 héttel az állatokat „savanyú” jellegű takarmányozásra kell fogni, a tőgyét pedig csak a szülést követő 6-8 óra elteltével kell teljesen kifejni.

A KANCA MAGZATBUROK-VISSZATARTÁSA

A betegség itt sokkal komolyabb beszámítás alá esik, mint a szarvasmarhában. A magzatburok mielőbbi eltávolítása azért fontos, mert a kanca a toxinok (rothadási termékek) iránt sokkal érzékenyebb. Ezért, ha az ellést követő 30 perc alatt a magzatburkok nem távoznak el, azokat haladéktalanul el kell távolítani. Ez úgy történik, hogy a szülész a kezét kíméletesen a méh fala és a chorion (irhahártya) közé tolja, majd a burkot enyhe húzással eltávolítja. Ezután a kanca méhébe 50-100 g aktív szenet vagy a tehenek számára előírt gyógyszerkeveréket helyez. Ha szükségét látja, az állatorvos egyéb gyógyszereket is ad (ACTH. Illetve glukokortikoid készítményeket stb.). Megjegyzem, hogy a bántalom ritkán fordul elő.

A HÚSEVŐK MAGZATBUROK-VISSZAMARADÁSA

A húsevők minden magzatának burka a magzattal egyidejűleg vagy pedig minden magzat után külön-külön távolodik el. A burkokkal együtt távozik el az anyai placenta (decidua) is. A magzatok megszületése után a magzatburok a méhszarv végében szokott visszamaradni.

Ilyenkor folyamatos vérzés észlelhető. Minden burokleválás egyébként kisfokú vérzéssel is jár, de ez a méhösszehúzódások hatására hamar megszűnik. A magzatburok-visszatartás a kutyánál gyakori puerperális bántalom. (ZÖLDÁG L.)

A túl gyors szülések alkalmával, amikor a magzatok akár 5-10 percenként is követik egymást, egy-egy burok leválására és eltávolodására nincs elegendő idő, visszamarad. Az ilyen burok általában spontán távozik, vagy macerálódva darabokban ürül.

A 24 órát meghaladó burokvisszatartás már komolyabb következményekkel, így putrid méhhurut és involúciós zavar kialakulásával járhat. A visszamaradt burkot mindenkor el kell távolítani. Húsevőkben mindig ellenőrizni kell a megszületett kölykök és a magzatburkok számát.

ORVOSLÁS

A burok eltávolítása speciális fogók és hüvelytükör segítségével rendszerint nem okoz nehézséget. Egy-egy burok hosszúszárú érfogóval is eltávolítható, de a méh hasfalon át történő, hüvely irányába végzett masszálásával is külvilágra juttatható.

Nagy testű kutyánál kis kezű szülész a higiéniai feltételek betartásával a szülőútba nyúlva kézzel is kiszedheti a burkokat, de akár a bennrekedt magzatokat is.

Enyhébb esetekben elégséges méhösszehúzó szerek (pl. oxitocin és Ergam) adása, a burkok ugyanis a méh üregében levált állapotban vannak, és viszonylag könnyen kilökődnek.

A burok eltávolítása után ajánlatos a méh üregébe antibiotikum tartalmú tablettát juttatni.

(A cikk megjelent dr. Radnai István tollából a Kistermelők Lapjában 2015. májusában.)