A MÁJMÉTELYKÓR
A már több mint két évszázada megjelent ÁLLATGYÓGYÁSZAT
könyvekben (1968. Eisenmayer, 1897. Bornemissza stb.) olvashatjuk,
hogy a májmételykór nagyon elterjedt, és nagyon jelentős
gazdasági veszteséget okozó betegség. „Orvosság nincs ellene,
a métely ellen hirdetett csalhatatlan szerek mit sem érnek, nincs
olyan szerünk, mely a szívós életű mételyférgeket megölné.
Igen erős szerekkel megölhetnénk ugyan, csakhogy azáltal az állat
is eldöglene.”
Azt javasolják, ha a körülményeket (vizes részek megszüntetése
stb.) nem sikerül megjavítani, ott a marhák és juhok tartását
meg kell szüntetni.
Az 1950-es és 60-as években – emlékszem – ugyancsak súlyos
járvány zajlott Baranyában is, házról-házra jártunk a
szarvasmarha-bélsarat gyűjteni a fertőzöttség megállapítására.
Magam is több száz készítményt vizsgáltam mikroszkóp alatt.
Majd beoltottuk a fertőzött vagy egyáltalán legelőre járó
szarvasmarhákat.
A járványt akkor sikerült leküzdeni, persze szórványos esetek
ezután is adódtak. Nagy meglepetésre azonban alig több, mint egy
évtizeddel ezelőtt Szigetközben újra fellobbant a járvány,
amikor a szarvasok 90 százalékát találták májmétellyel
fertőzöttnek. Hogy csak a nagyságrendet lássuk elmondom, hogy az
akkori statisztikai adatok szerint hazánkban a parazitás bántalmak
folytán évente 800 millió forint (akkori értékben) veszteség
érte a népgazdaságot, és ebből a legnagyobb kárt, mintegy 400
millió forintot a szarvasmarhák májmételykórja okozta.
Megjegyzem, hogy az akkori Szovjetunióban és Kubában jelentős
emberi megbetegedés is történt.
Mindez azt bizonyítja, hogy a szarvasmarhák májmételykórja igen
jelentős parazitás bántalom. A továbbiakban a fertőzés
okozójáról, a fertőzés menetéről, a bántalom megelőzéséről
és orvoslásáról fogunk szót ejteni.
A MÁJMÉTELY
A bántalom okozója a közönséges májmétely, a Fasciola
hepatica, amely 2-3 cm hosszú és kb. 1 cm széles, lapos,
pikkelyszerű tüskékkel fedett hímnős szívóféreg (KÉP).
Egy-egy májmétely naponta akár 20 ezer petét is termelhet.
Kifejlett egyedei az epeerekben és az epehólyagban találhatók, de
előfordulhat, hogy a vándorlás során a vérerekbe hatolt fiatal
mételyek a vérárammal elsodortatva „eltévednek”, és
kivételesen egyéb szervekben, többnyire a tüdőben és a lépben
telepednek meg. Itt azonban hamarosan elpusztulnak.
MILYEN FAJÚ ÁLLATOKBAN TUD MEGTELEPEDNI?
Legfőbb gazdája a juh és a kecske valamint a szarvasmarha továbbá
az őz, a muflon, a nyúl, a tengerimalac és a teve.
Patens fertőzöttség az emberben, a lóban, a sertésben is
előfordulhat, de megtalálhatók az egérben, a patkányban és a
hörcsögben is.
FEJLŐDÉS MENETE
A mételypete a fertőzött állat bélsarával jut ki a külvilágra,
majd abból elegendő meleg és nedvesség esetén 2-3 hét alatt kel
ki a csillangós lárva, a miracidium, amely a petéből szabaddá
válva a vízben úszkál, és ily módon keresi fel a köztigazdáját,
a csigát.
Hazai viszonyok között a törpe iszapcsiga (Limnea truncatula) a
májmétely köztigazdája. E csigafaj kicsiny vizek lakója,
tócsákban, rétek árkaiban, árterületeken és az árkok mentén
található (KÉP).
Az iszapos vagy agyagos talajú sekély patakok, csermelyek, erek
oxigéndús forrásai és ezek környéke különösen kedvező
feltételeket teremt az elterjedésének.
Mikor behatolt a csigába, abban többféle lárvanemzedékké
szaporodik. Mintegy 6-10 hét kell ahhoz, hogy az első lárvából
(miracidium) a csigában 80-160 aktív mozgásra képes, ebihal alakú
ún. cercaria fejlődjön ki.
Ezek a cercariák miután kirajzanak a csigából, rövidesen
megtapadnak a növények, füvek levelein, sőt a csiga házán is.
Itt néhány óra alatt betokolódnak, és a homokszemhez hasonló
fehér színű metacercariává alakulnak át. Most már csak azt
várják, hogy egy fogékony állat lelegelje őket.
A FERTŐZÉS MENETE
Legeléskor vagy az istállóban a frissen kaszált fűvel olykor a
széna, esetleg a fertőzött víz elfogyasztása után a
fertőzőképes lárvák bejutnak a fogékony állatba vagy a
fertőzött vízzel az ember bélcsatornájába, itt az emésztőnedvek
hatására már néhány órán belül elhagyják a burkukat, és
szabaddá válnak, majd 4-6 hetes vándorlás után a kifejlett
férgek az epeerekben helyezkednek el. Itt ivaréretté válnak, és
megkezdik a peteürítésüket.
A mételyekkel fertőzött gazdaállat tömérdek petét tartalmazó
bélsarával fertőzi meg a környezetét, a legelőt.
MILYEN TÜNETEK MUTATKOZNAK?
A májmétely mechanikai vagy mérgező, toxikus hatása folytán
valamint vérszívásával károsítja a gazdaszervezetet. A bántalom
heveny, félheveny vagy idült formában jelentkezhet.
1. A heveny formával akkor kell számolni, ha rövid idő
alatt nagyon sok, mintegy 20-30 ezer mételylárva támadta meg az
állatot.
A masszív fertőzés után 2-3 hét múlva jelennek meg a tünetek:
étvágytalanság, lázas hőemelkedés, hirtelen súlycsökkenés. A
májtájék fájdalmas, és gyakori a hasvízkór. A fertőződés
utáni negyedik-ötödik héten már tömeges elhullások is
bekövetkezhetnek.
2. A félheveny formával akkor kell számolni, amikor
masszív, de elhúzódó fertőzés következik be. Ilyenkor az előbb
elmondott tünetek mellett a mindinkább súlyosbodó vérfogyottság
a jellemző.
3. A bántalom leggyakoribb formája az idült mételykór.
Akkor kell a formával számolni, ha a májat legalább 250 métely
támadta meg. Nagyon gyakori a hasmenés, a feltűnő kondícióromlás,
a tejtermelés csökkenése. Jól szembetűnik a vérfogyottság és
feltűnő a sárgaság. Olykor vizenyős beszűrődések keletkeznek
a lebernyeg legmélyebb pontján. A vemhes állat elvetél, utóbb az
állatok csontbőrré lesoványodnak.
VÉDEKEZÉS
Legfontosabb feladat a legelő fertőzéstől való mentesítése, ez
oly módon oldható meg, hogy csak fertőzéstől mentes
(gyógykezelt) állatok kerülhessenek a legelőre. A kezelést a
legelőre hajtás előtt 30-60 nappal kell elvégezni.
A csigák irtása bonyolult feladat volna, viszont az életterüknek
a megszüntetését a legelőszabályozással, a vízállásos helyek
megszüntetésével kell megoldani. Ily módon megszakíthatjuk a
fertőzési láncot.
ORVOSLÁS
A szarvasmarhák preventív vagy gyógyítás céljából végzett
kezelését az állatorvos utasítása szerint kell elvégezni. Jól
bevált gyógyszer például az IVOMEC SUPER injekció, mely
egyidejűleg számos más parazitától is mentesíti az állatot.
Adagja 1 ml/50 ttkg állatorvosi ellenőrzéssel.
Májmétely szarvasmarhából
A májmétely köztigazdája a törpe iszapcsiga
(A cikk megjelent dr. Radnai István tollából a Kistermelők Lapjában 2010. márciusában.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése