VÉDJÜK MEG A KUTYÁKAT A FERTŐZŐ BETEGSÉGEKTŐL I.
PARVOVÍRUS – SZOPORNYICA
Se szeri se száma azoknak az olvasói leveleknek, telefonoknak,
melyek a kiskutyák súlyos megbetegedéseiről, olykor hirtelen
elhullásáról, máskor hosszas és költséges, de nem egyszer
mégis eredménytelen kezelésével kapcsolatban kérnek tanácsot.
Bár sokszor felvetődik a kérdés az orvoslás lehetőségéről,
főként pedig azok megelőzésével kapcsolatban kérnek
tájékoztatást. Többen is megkérdezték, hogy a kutyák fertőző
betegségei veszélyesek-e az ember egészségére, de volt, aki a
vásárolt állat elhullását követő szavatossági igény
érvényesítésének lehetőségéről kért tájékoztatást.
A továbbiakban azokról gyakoribb, főként kiskutyákat megtámadó
fertőző betegségekről fogunk szót ejteni Olvasóink kérdései
alapján, melyek időben történő vakcinázással jórészt
megelőzhetők, nevezetesen a Parvo- és Koronavírus okozta
bélgyulladásról, a fiatal kutyák fertőző májgyulladásáról
és az emberre is veszélyes zoonózisként számon tartott
Leptospirózisról stb. A betegségek ismertetése mellett szólunk
arról, hogy a nagyon sok veszteséget okozó betegségek megelőző
oltását mikor, mivel és hogyan kell elvégezni.
Elöljáróban megjegyzem, hogy a kutyatenyésztésben vezető
szerepet játszó Angliában már az 1950-es években arról
számoltak be, hogy a régi és híres tenyészetekben a kutyakölykök
elhullásából eredő veszteségek elérték a 30%-ot. Az 1980-as
években ezek a veszteségek szinte robbanásszerűen emelkedtek 80%
körüli értékre főként az olyan tenyészetekben, ahol az
újszülött kutyákat nem részesítették speciális védelemben
(védőoltásban).
És mi a helyzet hazánkban? Hazai viszonyok között a nyolcvanas
években kezdődően nőtt meg a kutyakölykök megbetegedésében és
elhullásában szerepet játszó fertőző betegségek jelentősége.
Ebben nemcsak a kutyatenyésztés és a nemzetközi kereskedelem
megélénkülése játszott szerepet, de új kórokozók feltűnése
is. Példának okáért gondoljunk csak arra, hogy a
kutya-bélgyulladást okozó parvovírus csak 1977-ben jelent meg az
észak-amerikai Egyesült Államokban, majd két év alatt végig
galoppozott az egész világon és világszerte elterjedt súlyos
veszteségeket okozva.
A kutyakölykök megbetegedésére utaló klinikai tünetek
jelentkezésekor sok esetben még nem lehet biztonsággal eldönteni,
hogy annak kiváltásában vajon fertőző vagy nem fertőző okok
játszottak-e szerepet.
A pontos diagnózis felállítását nehezíti, hogy a gazdik először
általában nem fertőző okokra gyanakodnak, és csak sikertelen
próbálkozások után fordulnak állatorvoshoz. Ennek a kedvezőtlen
következménye, hogy amennyiben fertőző okról van szó, az
állatorvos már csak idült vagy praemortem (halál előtti)
esetekkel találkozik akkor, amikor tudvalévő, hogy a vírusos
betegségek gyógykezelése – ha már fellépett a bántalom –
bizony sokszor kétes kimenetelű. Ez is indokolja a fertőző
eredetű bántalmak vakcinás oltások útján történő
megelőzését, valamint a betegségek gyanújának felismerését
megkönnyítő tünetek megismerését. A továbbiakban ehhez
kívánunk segítséget nyújtani.
A PARVOVÍRUSOS BÉLGYULLADÁS
Nemrégiben Pécsbányáról azzal a panasszal hívott egy
tulajdonos, hogy a 9 napja vásárolt német juhász fajtájú
kiskutyája két napja szinte folyamatosan öklendezik, hány,
hasmenéses, már csak apatikusan fekszik.
Azt hitték, hogy az udvaron bóklászva valami olyat evett, ami
megártott a kiskutyának. Abban bízva, hogy 1-2 nap alatt rendbe
jön, megízesített kamillateát adtak neki, amiből eleinte sokszor
és sokat fogyasztott, majd az sem kellett neki és az állapota
rohamosan romlott. Ekkor hívtak állatorvost.
Megérkezésemkor már igen súlyos praemortális állapotban volt az
állat, melynél parvovírusos bélgyulladás gyanúját állapítottam
meg. És miután reménytelennek ítéltem meg a helyzetet, csak a
gazdi kifejezett kérésére adtam infúziót a betegnek, de sajnos
néhány óra múlva elhullott.
Miután értékes állatról volt szó, a gazdi felvetette a
szavatosság, tehát az eladó felelősségének a kérdését.
Sajnos 9 nap után az eladó felelőssége már nem kérdőjelezhető
meg, ugyanis a bántalom lappangási ideje 2-4 nap, így a fertőzés
mindenképpen a kiskutya átvétele után történhetett.
Miután a betegség fellépése során többször is felvetődött az
eladó szavatossági felelősségének a kérdése, a továbbiakban
erre is ki fogunk térni.
A KUTYA PARVOÍRUS OKOZTA BÉLGYULLADÁSA
A betegség, mely világszerte előfordul, főként a fiatal kutyák
egészségét veszélyezteti, lázas általános tünetekkel,
hányással, olykor véres jellegű hasmenéssel és némelykor
szívizomgyulladással.
A bántalmat először a hetvenes években állapították meg az
Amerikai Egyesült Államokban, de hazánkban első ízben csak 1980
tavaszán észlelték.
A KÓROKOZÓ
A betegséget egy nagy ragályozó-képességű apró kórokozó, a
PARVOVÍRUSOK CPV-2 típusa okozza, mely szokatlanul gyors
világméretű elterjedtsége során nagyon súlyos veszteségeket
okozott a kutyapopulációkban, amit csak a vakcinák gyors
bevezetésével és a beteg állatok folyadékterápián alapuló
gyógykezelésével sikerült mérsékelni.
Az első megbetegedéseket az USA-ban a hetvenes évek végén
észlelték, Magyarországon pedig 1980 tavaszán került
megállapításra. A kórokozó azért tudott ilyen gyorsan
elterjedni a világban, mert a beteg állat igen nagy mennyiségben
üríti a vírust, annak igen nagy az ellenálló-képessége, a
környezetben sokáig fertőzőképes marad, és a
fertőtlenítőszerekkel szemben nagyon ellenálló.
A FERTŐZŐDÉS
A vírus iránt a kutyák és kutyafélék fogékonyak. Az emberre
hatástalan. A beteg kutyák a bélsarukkal ürítik a vírust, mely
a fertőződést követően már 3-4 nap múlva kezd ürülni a
bélsárral.
A betegség mindenekelőtt kutyáról kutyára terjed, de a bántalom
terjedésében jelentős szerepet játszanak a ragályfogó tárgyak
(ketrecek, szerszámok, szállítóeszközök stb.) is. Különösen
jó alkalom nyílik a fertőződésre azokon a helyeken, ahol sok
állat megfordul (kiállítások, rendelők, kisállatkórházak
stb.). az átvészelt állatok egész életre szóló védettséget
nyernek, sőt az ilyen illetve vakcinázott szukák kölykei a
kolosztrummal jelentős mennyiségű ellenanyaghoz jutnak, amelyek
általában 6-8 hetes korig kellő védettséget biztosítanak a
kölyköknek. Ezt a vakcinázás során figyelembe kell venni.
A szájon át felvett vírus hamarosan a véráramba jut, majd a
bélnyálkahártya hámsejtjeiben, kölyökkutyákban a
szívizomsejtekben is szaporodik. A vírus a virémiát követő
második naptól gyakorlatilag minden szervben és szövetben
megtalálható.
TÜNETEK
A betegség lappangási ideje 2-4 nap. Ennek a ténynek a
meglehetősen gyakori szavatossági esetek megítélésében is döntő
jelentősége van.
A legjellemzőbb tünet a bágyadtság, étvágytalanság,
öklendezés, hányás, hasmenés. A bélsár eleinte sárgás, majd
vörös színűvé válik, olykor véralvadékot tartalmaz.
Ilyenkor a kutyák elesettek, csak apatikusan fekszenek, nehezen
késztethetők mozgásra. A hasmenés következtében exsiccosis
(kiszáradás) alakul ki, a szemek beesettek, a bőr rugalmasságának
csökkenésére utal, hogy a ráncba emelt bőr csak lassan simul el.
Megkaphatják a bántalmat az idősebb állatok is? Igen,
megkaphatják, de amíg a jól tartott felnőtt kutyák esetében
csak enyhén vagy tünetmentesen zajlik le a bántalom, a különféle
megterhelések (paraziták, vemhesség) súlyosbíthatják a betegség
kimenetelét. Ugyanakkor ezek az állatok súlyos fertőzés
forrásává válhatnak!
ORVOSLÁS
A betegség gyógykezelése csak a tünetek enyhítésére
szorítkozik, mert a vírusos bántalmak ellen nincsen speciális,
hatékony gyógyszer. Mindenekelőtt gondolni kell a
folyadékpótlásról (infúzió). Csillapítani kell a hányást és
a hasmenést, a baktériumos szövődmények kivédésére ajánlatos
antibiotikumokat adni. Kedvező hatás várható a görcsoldók, a
vitaminok, vérzéscsillapítók (konakion) és májkivonat adagolása
után. Szükség lehet a szívműködés és a vérkeringés
gyógyszeres serkentésére, ami ugyancsak állatorvosi feladat.
A betegség hányással, hasmenéssel járó szakaszában a kutya nem
kaphat enni, a folyadékellátás azonban nagyon fontos! Az
emésztőszervi tünetek átvészelését követően az állatot
diétára kell fogni! Kezdetben burgonyapürét, szétfőtt rizst,
később főtt csirkehúst kaphat naponta többször kis mennyiségben
a beteg kutya. A biztonság érdekében még a gyógyulást követő
héten is folytatni kell a diétát. Mivel a hasmenéses bélsárral
a kutya környezete is a kórokozók óriási tömegével
szennyeződik, szigorú higiéniás intézkedésekkel nagy gondot
kell fordítani a beteg állat környezetében levő kutyák
fertőződésének az elkerülésére.
VÉDEKEZÉS
Az előbbiekben szó volt arról, hogy a vakcinázott szukák kölykei
a kolosztrummal jelentős mennyiségű ellenanyaghoz jutnak, melyek
általában 6-8 hetes korukig kellő védelmet biztosítanak a
kölyköknek. Utóbb azonban az ellenanyagok fokozatosan eltűnnek és
a kutyák a fertőzés iránt fogékonnyá válnak. Mikor kell tehát
a kölyköket első ízben oltani? Amikor a kiskutyákat 6-8 hetes
korukban eladják vagy elajándékozzák, célszerű az első
vakcinázást már 6 hetes korban elvégezni Parvo elleni vakcinával!
Az oltást a Kisállat egészségügyi könyvbe kell bejegyezni és
ezzel kell a kiskutyát átvenni!
Mikor következzen a következő oltás? A vakcinázást a 8.-12. és
16. héten kell megismételni, de ebben az esetben már polyvalens
(parvovírus, szopornyica, fertőző májgyulladás, leptospirózis,
parainfluenza, esetleg koronavírus elleni) vakcinát alkalmazunk! A
továbbiakban a vakcinázást már csak évente egyszer kell
megismételni. Az állatorvos által beragasztott oltási címkén a
betűjelek az alábbi betegségeket jelzik: D = szopornyica, L =
leptospirózis, H = fertőző májgyulladás, P = parvovírus
fertőzés, Pi = parainfluenza.
MIKOR SZAVATOSSÁGI HIBA?
A kutya parvovírusos bélgyulladása esetén a hibás teljesítés
jogalapját kizárólag az állat elhullása képezheti.
A másik feltétel annak bizonyítása, hogy a fertőzés az eladónál
történt. A kutyák fertőződésének az idejét akkor lehet az
átadás előtti időre visszavezetni, ha az állat az eladástól
számított 3 napon belül elhullott. Az átadást követő 5 napon
belüli elhullás eredete csak akkor vezethető vissza az átadás
idejére, ha a betegség tünetei az átvétel után a legrövidebb
lappangási időn (2 nap) belül kezdődtek, és ettől kezdve a
szakszerű kezelés ellenére súlyosbodtak. Az elmondott esetben a
szavatossági igény már ezért nem volt érvényesíthető az
átvétel után 9 nap múlva.
(A cikk megjelent dr. Radnai István tollából a Kistermelők Lapjában 2010. novemberében.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése