A baromfiak gangraenás bőrgyulladása

A clostridiumok által okozott betegségek I.
A JUHOK ÉS KECSKÉK ENTEROTOXAEMIÁJA SÚLYOS VESZTESÉGET OKOZÓ BÁNTALOM
A clostridiumok által okozott betegségek II.
A SZOPÓSMALACOK FERTŐZŐ ELHALÁSOS BÉLGYULLADÁSABÁRÁNYVÉRHASSTRUCK
A clostridiumok által okozott betegségek III.
A HÁZINYÚL HASMENÉSE A LEGGYAKORIBB BÁNTALOMA BAROMFI FEKÉLYES BÉLGYULLADÁSA

A CLOSTRIDIUMOK ÁLTAL OKOZOTT BETEGSÉGEK IV.

Előbbi bejegyzéseinkben olvashattuk, hogy a Clostridiumok, ezek a vaskos, pálcika alakú, többnyire Gram-pozitív anaerob baktériumok, melyek természetes előfordulási helye a talaj, a különféle házi- és vadon élő emlős és madárfajok, valamint az ember bélcsatornája, milyen számottevő és nagy gazdasági veszteséggel járó megbetegedést okozhatnak a háziállatainkban. Szó esett arról is, hogy ezek a baktériumok, ha bizonyos hajlamosító körülmények között felszaporodnak, súlyosan mérgező toxinokat termelnek, melyek sokszor olyan komoly mérgezést okoznak, hogy a megfertőzött, beteg állatok igen gyorsan elhullanak, mielőtt az orvoslásukra lehetőség nyílt volna.

Ismertettünk példaként a clostridiumok által előidézett néhány betegséget, mint például a juhok engerotoxaemiáját, a szopósmalacok fertőző, elhalásos bélgyulladását, a szopósnyulak – olykor az egész állomány kipusztulását okozó – Tyzzer-féle betegségét stb.

Ezúttal a csirkék és pulykák clostridiumok okozta gangraenás bőrgyulladásáról, valamint a baromfi elhalásos bélgyulladásáról, a betegségek tüneteiről, s az orvoslás lehetőségeiről fogunk szót ejteni.

A BAROMFIAK GANGRAENÁS BŐRGYULLADÁSA

Főleg clostridiumok okozzák a 4-16 hetes csirkék vagy pulykák gangraenás (elhalásos) bőrgyulladását. A bántalom fellépésében a Cl.septicum, a Cl.perfringens A típusa és a Staphylococcus aureus törzsek felelősek önmagukban vagy gyakran kombinációkban.

A bántalom olykor hirtelen elhullással jár, más esetekben pedig jellegzetes bőrtünetekben lép fel. Ezek során a szárnyon, a combok belső felületén, de akár más testrészeken, tollhiányos területeken is a bőr kipirosodik, megduzzad, majd elhalását lehet megfigyelni. A betegséget 1963 óta világszerte számos országban megfigyelték, hazánkban pedig elsőként IVANICS és munkatársai írták le 1966-ban.

AZ ELSŐ HAZAI ESETEK

A jelzett szerzők egy 6000-es és egy 9000-es populációjú brojlercsirke-állományban diagnosztizálták, majd kóroktanilag is tisztázták a baromfi üszkösödéssel járó bőrgyulladását.

Eseteikben a megbetegedések 5 hetes életkorban kezdődtek, majd a megbetegedésből és elhullásból eredő kiesések aránya a két állományban mintegy 4-5 % körül mozgott.

A kórkép vizsgálata során a kipirult, megvastagodott bőr felületén elhalás mutatkozott, a bőr alatti kötőszövetben és a határos izomszövetben pedig ödéma és helyenként vérzés, valamint apró gázhólyagocskák voltak láthatók.

Az elváltozott területeken nagyszámú pálcika alakú, Gram szerint festődő Clostridium septicum baktériumot, társfertőzésként pedig Staphylococcus epidermist tudtak kimutatni.

További tünetként heveny bélgyulladást és egy lezajlott bursitist (Gumborói-betegség) nyomait is megtalálták.

A kórkép a gangreanás bélgyulladásnak felet meg. Ezúttal azonban a kórokozó baktériumok számára bemeneti kapuként a mások által említett bőrsérüléseket a boncolás során nem találták. A kutatók feltételezése szerint az állományban a bőrgyulladást megelőzően lezajlott hasmenés következtében a bélnyálkahártya meggyengült, ellenálló képessége tette lehetővé az említett kórokozók hematogén úton (véráram útján) és nem közvetlenül a külső sérüléseken át történő szervezetbe jutását.

AMIKOR A PULYKAÁLLOMÁNYT FEL KELLETT SZÁMOLNI

Néhány esztendővel ezelőtt egy l-i kistermelő, aki éveken át igen jó eredménnyel foglalkozott pulykahizlalással, egyik alkalommal azzal a panasszal keresett fel, hogy néhány pulyka bágyadt, étvágytalan, sántít, és főként a comb tájékán (lásd a fényképet) többnyire néhány cm hosszúságú sérüléseket is talál.

Mint panaszolta, előbb csak egy-két állaton tűnt fel a kóros jelenség, majd mind több állaton lép fel a kórkép. A beteg állatok hamarosan elhullanak.

Vizsgálatom során a boncoláskor a külső tünetek mellett az elhullott állatok máján apró elhalásos gócokat találtam. Azonnal küldtem vizsgálati anyagot az Állategészségügyi Intézetbe, ahol bakteriológiai vizsgálat során sem tudtak egyértelműen tisztázni a baj okát, így a bántalom célzott orvoslását sem tudtuk elvégezni. Kísérletet tettünk antibiotikumok és vitaminkészítmények, szelén stb. alkalmazására, de mindez nem járt eredménnyel. Takarmányvizsgálatot is végeztettem, mely során mindent rendben találtak.

A további intézeti vizsgálatok során csak utóbb merült fel az ún. gangreanás bőrgyulladás gyanúja, de a bántalom igen gyorsan terjedt, a megbetegedett pulykák nagy része pedig elhullott vagy kényszervágásra került. A tenyésztő az egész állományt kénytelen volt felszámolni.

Pulyka gangraenás bőrgyulladása

 

A FERTŐZŐDÉSRŐL

Amint arról már az előbbiekben is szó esett, ezt a számos országban előforduló betegséget a Cl.septicum, a Cl.perfringens A típusa és a Staphylococcus aureus törzsek okozzák önmagukban vagy gyakran kombinációban. A kórokozó baktériumok előfordulnak a talajban, a bélsárban, a szennyezett takarmányban és az emésztőcsőben is.

Jelentős fertőződési forrásként szerepelhet az elszennyeződött alom, főleg ha azt az egymást követő állományok között nem cserélik ki, és a tartós használat alatt befülled, mert a hőhatásra elpusztuló vegetatív baktériumok helyett a hőálló Clostridium spórák kerülnek túlsúlyba. Sokszor azonban más kórokozók által legyengített állományokban okoznak megbetegedést (VARGA).

Hajlamosít a betegségre a szelénhiányos takarmány is. Ugyancsak hajlamosítanak a tömeges bőrfertőzések, vérvétel, kannibalizmus, a kakasok tiprásai vagy a nagy testű állatokban kifejlődő talpfekély is.

TÜNETEK

Általános depresszió (=kóros lehangoltság), étvágytalanság, lábgyengeség. Amikor ataxia (=mozgászavar, mely során a mozgások összerendezettségének a zavara lép fel) is jelentkezik, az állatok nagyon gyorsan, akár 24 órán belül elpusztulhatnak.

Ha ez nem következik be, sötét, nedvező, tollhiányos területeket látunk a szárnyon, a mell, a has vagy a comb bőrén. Ezek véresen beszűrődöttek, ödémások lehetnek. Olykor a gázödémás betegségre jellemző sercegés tapintható. Az alattuk levő izmok szinte elszürkülnek vagy rozsdavörössé válnak, esetleg ödémásak. A májban esetenként apró szürkésfehér gócok találhatók.

A bántalom a jellegzetes bőrelváltozások alapján már e helyszínen diagnosztizálható, a laboratóriumi vizsgálatot azonban mégis ajánlatos elvégeztetni a háttérben lappangó hajlamosító vírusok, kórokozók, esetleg mikotoxinok felismerése miatt.

ORVOSLÁS

Előre kell bocsátani, hogy a betegség leküzdésére, gyógyítására, a veszteségek csökkentésére adható gyógyszerek alkalmazásának eredményessége nagyon bizonytalan. VARGA professzor azt tartja, hogy a kórokozókra hatékony antibiotikumokkal a veszteség csökkenthető ugyan, de ezeket minél előbb és a gyors hatás érdekében nagy adagban kell adni. Leírja, hogy hatékonynak találták azt a gyógytakarmányt, amely 250 ppm klórtetraciklinből, 200 ppm furoxonból, 1000 ppm metioninból, 250000 IE A-vitaminból, 50 ppm E-vitaminból és 50 ppm K-vitaminból állott.

Vannak, akik 220 g/t takarmányba kevert penicillin etetését, vagy 350000 IE/. Penicillin itatását javasolják 5 napig. Amennyiben időközben újabb hatékony gyógyszer kerül forgalomba, arról és annak alkalmazásáról e kezelő állatorvostól kell tájékoztatást kérni.

MEGELŐZÉS

1. A betegségre hajlamosító vírusok elleni hatékony védekezés.

2. A bőrsérülések lehetőség szerinti megakadályozása, melyekről az előbbiek során már részletesebben is szó esett.

3. A higiéniás szabályok pontos betartása (az alom rendben tartása, tisztogatás, fertőtlenítés stb.).

4. az állatok igényének megfelelő, összetételében és minőségében kifogástalan takarmányozás (a megfelelő, jó ellenállóképesség stb. biztosítására).

5. Az első tünetek megjelenésekor haladéktalanul kérni kell az állatorvos segítségét, mert a baj elhatalmasodása igen nagy veszteséget okozhat, amint a l-i pulykaállomány során is olvashattuk.

A BAROMFI ELHALÁSOS BÉLGYULLÁDÁSA

A Clostridium perfringens A és C típusa által kiváltott, néhány napon belül akár 5-10 százalékos elhullást is okozó bántalom, mely a növendék csirkék vékonybél szakaszának elhalásos kruppos gyulladásával jár.

A brojlercsirkéknél leggyakrabban 2-5 hetes korban jelentkezik a bántalom, de olykor korábban is előfordul. Leírtak 5-6 napos korban előfordult eseteket is. Az elhullások száma hirtelen szökken fel, és gyakran a legszebb egyedek pusztulnak el.

Előfordulását számos országban megállapították, a hazai esetekről a hetvenes években KAKUK és BARTALOS doktorok számoltak be.

A FERTŐZŐDÉS

Az említett toxintermelő baktériumok a talajban, a bélsárban, a szennyezett takarmányban és az alomban széles körben előfordulnak. Elsősorban a mélyalmon tartott brojlerek, ritkábban a növendékpulykák fertőződnek és betegszenek meg. Amint arról már szó esett, brojlerekben leggyakrabban a 2-5 hét között lép fel a bántalom, a harmadik hét eleji csúccsal a hajlamosító tényezők hatására.

MIÉRT NEVEZZÜK DISZPOZÍCIÓS BETEGSÉGNEK?

Azért, mert egyrészt a clostridiumok az egészséges baromfi béltartalmában is megtalálhatók – anélkül, hogy egyidejűleg betegséget okoznának –, másrészt pedig akár a kórokozó behurcolása nélkül is mindenekelőtt az ellenálló képességet csökkentő körülmények vagy étrendi hibák stb. hajlamosító hatására jelentkezik.

MELYEK A HAJLAMOSÍTÓ TÉNYEZŐK?

1. A hajlamosító tényezők között mindenekelőtt a kokcidiózist kell megemlíteni. Bár nemcsak a kokcidiumok bélfalkárosító hatása játszhat jelentős szerepet a bántalom fellépésében, de hasonlóképpen hajlamosít a betegség megjelenésére a csirkeanémia, sőt egy másik meglehetősen gyakori bántalom a fertőző burzitisz vagy más néven az ún. gumborói betegség is.

2. Számos leírás olvasható arról, hogy már az enyhe takarmány-toxikózisok szintén megteremthetik a feltételeket a betegség kialakulásához. Itt mindenekelőtt a mikotoxinokat tartalmazó, tehát mikotoxinokkal szennyezett takarmányokra kell gondolni.

3. Bizonyos emésztési rendellenességek is elősegítik a clostridiumoknak a bélben történő elszaporodását. Ez azt jelenti, hogy a takarmányozási hibák igen fontos szerepet játszanak a bántalom fellobbantásában.

4. Ne feledjük, hogy a takarmány mennyiségének a hirtelen, átmenet nélküli megemelése ugyancsak hajlamosít a betegség fellépésére.

5. Kiválthatja a betegség megjelenését a zsúfolt tartás is. Sohasem szabad átlépni a brojlercsirkék hizlalási technológiájában előírt telepítési sűrűséget.

6. Az elszennyeződött alom ugyancsak hajlamosít a bántalomra. Ezért jelentkezik a betegség gyakrabban a mélyalmos tartásban. Talán nem is kell mondani, hogy az alom jó állapotban tartásához megfelelő szellőztetésre van szükség. Tehát fokozott gondot kell fordítani a megfelelő higiéniás körülmények biztosítására.

7. Az állomány törődése szintén kiválthatja a bántalmat.

8. Megjegyzem, hogy előidézhetik a bajt mindazon ártalmak, melyek a béltartalom mozgásának a lelassulásához vezetnek, mert ily módon elegendő idő áll rendelkezésre a baktériumoknak, hogy felszaporodjanak a bélcsatornában.

A BETEGSÉG TÜNETEI

Főleg a 2-5 hetes brojler-állományokban olykor olyan gyorsan zajlik le a betegség, hogy az állatokon mindössze bágyadtság észlelhető, majd a csirkék egyszeriben elhullanak.

A lassabban lefolyó esetekben a beteg állatok étvágytalanok, bágyadtak, kondíciójuk egyszeriben leromlik, és híg, habos barnásvörös, bűzös hasmenésük van.

Az elhullott állatok felbontása során azt látjuk, hogy a vékonybél egész hosszában kipirult, az éhbélben és a csípőbélben a nyálkahártya kisebb-nagyobb területen sárgásszürke, száraz, korpaszerűen elhalt (KÉP).

A máj duzzadt, állománya törékeny, burka alatt kölesnyi-borsónyi vagy nagyobb, szürkés, elhalásos gócokat találunk.

Elhalásos bélgyulladás csirke vékonybelében

ORVOSLÁS

A betegsége orvoslására előbb több gyógyszert is ajánlottak, melyek közül néhányat kivontak a forgalomból, nem kapható, ezért mindenképpen a kezelő állatorvos utasítása szerint kell eljárni.

Ezúttal példaként megemlítünk néhány olyan szert, melyek hatásosak az elhalásos bélgyulladás kezelésére, és jelenleg forgalomban is vannak.

A betegség orvoslására ajánlják a klórtetraciklint, mely a KORINVET 15 % gyógypremix hatóanyaga. Szájon át a takarmányhoz keverve alkalmazható. Házityúk (brojler csirke) általános adagja: 20-30 mg klórtetraciklin/ttkg/nap 5-7 napon át.

Várakozási idő házityúk esetében (ehető szövetek) egy nap.

Kiszerelés: 1, 5 vagy 25 kg.

Ugyancsak ajánlják a betegség gyógykezelésére a TYLAN G GYÓGYPREMIXET, mely a melléklet utasítás szerint a takarmányhoz keverendő 7 napon át. Várakozási idő 0 nap.

A betegség gyógykezelésére és megelőzésére ugyancsak hatásosnak bizonyult a LINKOMICIN 110 N GYÓGYPREMIX A.U.V., melyből egy kilogrammot kell keverni egy tonna takarmányhoz. A kezelés időtartama 21 nap. Várakozási idő (ehető szövetek) 8 nap. A készítmény alkalmazása emberi fogyasztásra szánt tojást termelő házityúkok kezelésére nem engedélyezett.

Amint arról már szó esett, a bántalom megelőzése a legfontosabb feladat, mert a gyorsan berobbanó és hirtelen elhullásokat okozó kór a leghatékonyabb gyógyszerek alkalmazása mellett is veszteséggel jár, ha már egyszer felütötte a fejét.

(A cikk megjelent dr. Radnai István tollából a Kistermelők Lapjában 2012. májusában.)