A fuzárium-toxikózis

A SERTÉSEK MEDDŐSÉGGEL, VETÉLÉSSEL JÁRÓ BÁNTALMAI VII.

Cikksorozatunkban az előbbiek során azokról a baktériumok és vírusok által okozott betegségekről ejtettünk szót, melyek a sertések szaporodási bántalmait okozzák. Ezúttal a fuzárium-toxikózis által okozott meddőséget, vetélést és magzatkárosodást ismertetjük, mely a sertések (háziállataink) leggyakoribb gombatoxinok által okozott súlyos gazdasági veszteséget okozó betegsége.

A FUZÁRIUM-TOXIKÓZIS

A fuzárium-mérgezés a háziállatok legjobban elterjedt mikotoxikózisa, melyet a fuzáriumfajok gombái okoznak. 1965 óta különösen elterjedt hazánkban is a kukorica csőpenészedése, a kukoricán kívül azonban egyéb gabonaféleségek, sőt egyes fuzáriumfajokkal a szálastakarmányok is fertőzöttek lehetnek.

A klinikai tünetek kiváltásában számos fuzáriumfaj illetve azok többféle toxinjai esetenként együttesen szerepel. Egyes gombafajok kevésbé, mások kifejezetten toxikusak. A klinikai képet elsősorban a toxin jellege, hatásának ideje, valamint a felvett toxin mennyisége határozza meg.

Bár a fuzárium-mérgezés más háziállatfajok súlyos betegségét is okozhatja (ló, szarvasmarha, nyúl stb.) ezúttal a sertések súlyos szaporodás-biológiai problémát okozó kétféle fuzárium-toxinnal, az F₂-toxin (Zearelon) és a T₂-toxin (Trichotecenvázas) kártételét fogjuk ismertetni.

KÉT JELLEMZŐ ESET A MINDENNAPOS ÁLLATORVOSI GYAKORLATBÓL

Egyik tenyésztő azzal a panasszal keresett meg, hogy 20 egyedes 6 hónap körüli sertésállománya egyik napról a másikra elveszítette az étvágyát. Egyik-másikuk hány, hasmenéses és a közöttük levő 14 kocasüldő mindegyike „ivarzik”, pérájuk kivörösödött és megduzzadt (1.KÉP).

Penészes kukorica etetése után jelentkező péraduzzanat

Fuzárium-toxikózis

 

Egyik sertés végbele is előesett, amit a társai részben megrágtak (2.KÉP). Ezt utóbb a fertőzés miatt le kellett vágni.

 Fuzarium-toxikózis következtében végbélelőesés sertésen

A helyszínre érkezésemkor valóban furcsa kép fogadott. A kocasüldők pérája nagyfokban megduzzadt, feszes és élénkvörös volt. Bár a kép ivarzásra emlékeztetett, annak semmiféle egyéb tünete nem volt észlelhető, mert az állatok nem nyugtalankodtak, egymást nem ugrálták, és nyálkás váladék sem jelent meg a pérarésben. Ugyanakkor jól szembetűnt a csecsbimbók duzzanata is.

Különösen furcsának és szokatlannak tűnt, hogy az ártányok csecsbimbói is megduzzadtak, néhányuknál pedig feltűnt a vaszora vizenyős beszűrődése is.

A sertések étvágya valóban komolyan csökkent, többnyire csak szaglászták, turkálták a vályúba öntött takarmányt. Két állat állandóan erőlködött és vízszerűen híg bélsarat ürített. Egyikük végbele előesett, amit a többiek megrágtak és le is kellett vágni (KÉP).

Kérdésemre a tulajdonos elmondta, hogy néhány napja elfogyott a szárított kukoricája, és azóta a góréból kapják a sertések a takarmányt, ami a beázott góréban megpenészedett.

A jellemző tünetek és a körülmények egyértelműen arra utaltak, hogy a penészes takarmány okozta a kóros jelenséget, a kialakult klinikai kép pedig a Fuzárium-mérgezésre (-toxikózisra) utalt.

A takarmány megváltoztatása után hamarosan visszaállt a sertések étvágya, fokozatosan csökkent a péraduzzanat, de 2 sertés étvágya szeszélyessé vált és „elkutyásodtak”.

A helyzet látszólagos rendeződése után a tulajdonos feltette a kérdést, hogy a kocasüldőket tenyésztésbe vonhatja-e az eredeti terve szerint. Ezzel kapcsolatban tudni kell, hogy – jóllehet a takarmány megváltoztatása után az ösztrogén szindróma (péraduzzanat stb.) jelei megszűnnek, de egyúttal – a nemi szervek olyan, részben irreverzibilis (végleges) elváltozása is bekövetkezhet, amely miatt a búgatási idő jelentősen elhúzódik, és nagyon rossz lesz az ivarzási és szaporulati arány.

Ez indokolja azt a tényt is, hogy a fuzárium-toxikózis az adásvétel során számottevő, tehát szavatossági hibának minősül!

SÚLYOS GAZDASÁGI VESZTESÉG EGY NAGYÜZEMBEN

Az egyik általam ellátott gazdaságban 106 olyan tenyészsüldőt búgattak, melyek a szabványnak megfelelő takarmányt kaptak ugyan, de – amint a vizsgáló laboratóriumban megállapították (OTEF, ÁEÜ Intézet) – a megengedettnél lényegesen nagyobb számban tartalmazta a penészgombákat, nevezetesen a fuzáriumokat 100 telep/g.

A kocasüldők 80-90 napig ették a fertőzött takarmányt, ami súlyos szaporodás-biológiai következményekkel járt, mert a 106 közül csak 45 süldő ivarzott és mindössze 40 fogamzott.

Két koca elvetélt, kettő pedig az egészséges malacok mellett torz magzatokat is ellett (3. KÉP). Több újszülött malacnál – olykor igen nagy – péraduzzanatot találtunk (4. KÉP).

 Fuzarium-toxikózis: Torz malacok születése

  Fuzarium-toxikózis: Újszülött malacon óriási péraduzzanat

Néhány meddő tenyészsüldő petefészkét felküldtem az Állatorvosi Egyetem Kórbonctani Intézetébe, ahol megállapították, hogy a petesejt mindegyikükben elhalt. A tenyészsüldők nagy része selejtezésre és vágóba került nagy veszteséget okozva a gazdaságnak.

Azt több szerző is leírta, hogy a Fuzariotoxikózis súlyos szaporodás-biológiai hatásokkal is járhat, mert a kocák egy része nem ivarzik illetve nem fogamzik, magas a visszaivarzások aránya, gyakoribbak a vetélések, növekszik az életképtelen és a szülés után 10 napon belül elhalt malacok száma stb.

I. Az F₂ (Zearelon) toxin hatásmechanizmusa

Az F₂-toxin hatása mindenekelőtt az ivarszervekre irányul, és azok működését befolyásolja hátrányosan. Hatására a nőivarú állatokban a petefészek és a méh nyálkahártyájának a működése károsodik, hímivarú állatokban pedig az ondósejtek termelésében keletkezik zavar.

A hímivarú állatok csírahámja különösen érzékeny a keringésbe került toxin iránt, ami a csírasejtek károsodását és a termékenyítési eredmények romlását vonja maga után.

A TOXIKÓZIS TÜNETEI

A legjellemzőbb tünetek a sertésekben észlelhetők.

1. A kocák az ivarzás látszatát keltik, a péraajkak akár 3-5-szörösére is megduzzadnak, feszesek lesznek. Bár úgy tűnik, mintha ivarzanának, de a kant nem veszik fel.

2. Súlyosabb esetekben a vulva (=péra) és környékének vizenyős beszűrődése a bővérűség okozta duzzanata miatt az állatok erőlködnek, ami gyakran a hüvely és a végbél előesésére vezet. Mire a gazda az előesést észreveszi, az előesett, kipirult vagy véres hüvely- vagy bélszakaszt a társai már ki is kezdték.

3. Előfordulhat az is, hogy már az újszülött kismalacokon észlelhető a péraajkak olykor nagyfokú duzzanata, ami kórjelző értékű. Ez a duzzanat általában 6-7 nap múlva eltűnik.

4. Ugyancsak vizenyősen beszűrődhet és megduzzadhat a tőgy, a kanokban és az ártányokban pedig a tasak is. A csecsbimbók duzzanata olykor az újszülött malacokon is észlelhető.

5. Nem egyszer sorvadt a kocák petefészke. Olykor a petefészekben nagymérvű cisztaképződés indulhat meg. Mindez természetesen meddőséggel jár.

Az elmondott tünetek a toxikus takarmány fogyasztása után már 3-5 nap után megmutatkozhatnak.

Számtalanszor felvetődik a kérdés, hogy vajon ezek a kóros elváltozások végleges vagy csak átmeneti meddőséget okoznak. Amint arról az előbbiek során már szó esett, abban az esetben, ha a mérgező hatás tartós és fiatal korban éri az állatot, végleges meddőséggel lehet számolni. Egyéb esetekben az elváltozások visszafordíthatók, és a toxinhatás megszűnte után bekövetkezhet a regenerálódás.

A GAZDASÁGI VESZTESÉG

1. Azok a kocák, melyeknek a petefészkén irreverzibilis elváltozások jönnek létre, meddővé válnak, majd húsraértékesítésre kerülnek.

2. Rossz vemhesülési arány.

3. Az alomszám 1-2 malaccal csökken.

4. Több kistömegű, gyenge, életképtelen malac születik.

5. Előfordulhat vetélés, koraellés.

6. Torz magzatok születhetnek.

7. Jelzésértékű lehet, amikor már az újszülött malacokon is kifejezetten mutatkozik az ösztronhatás (vulva, csecsbimbók duzzanata stb.).

8. Az esetenként jelentkező végbél-, hüvely- sőt súlyosabb esetekben akár méhelőesés, súlyos következményekkel járhat.

II. A T₂-TOXINOK HATÁSMECHANIZMUSA

1. Korábban emetikus vagy vomitus (=hánytató) faktornak is nevezték, mert felvétele során a sertések a takarmányt visszautasítják, és a toxint tartalmazó takarmány elfogyasztása után (gyakran már akár egy órán belül) hánynak. Ezt követően a takarmányt már egyáltalán nem vagy csak kényszeredetten és kisebb mennyiségben fogyasztják.

A sertésekkel végzett etetési kísérletek során azt lehetett tapasztalni, hogy az állatok az első héten az 5 mg/kg T₂-toxint tartalmazó takarmánynak csak egynegyedét fogyasztották el. Ennek következtében a kísérleti állatok testsúlya az első héten az indulási érték alá csökkent és napi testtömeg-gyarapodásuk a kísérlet harmadik hetében is csak egyharmada volt a kontrollénak.

2. A T₂-toxinok sejtmérgek, melyek károsítják az emésztőcsatorna nyálkahártyáját és a vérerek falát, ami bélgyulladással, bélvérzéssel járhat.

3. Ugyancsak mérgezőek az ivarszervek germinatív hámszövetére is. A trichotecén toxinok gátolják a petefészkek ciklusát, zavarják a nemi hormonok, az ösztrogén és progeszteron termelését, következésképpen meddőséget okozhatnak.

4. Ugyanakkor a méreganyag gátolja a fehérjeszintézist, és zavarja a fehérje-beépülést a szervezetbe.

5. A toxin a vérképző szerveket is károsítja, csökkenti az állatok immunaktivitását.

A GAZDASÁGI KÁRTÉTELEI

A toxikózis tüneteit és lefolyását a gyakorlati esetek leírása során megismertük, a gazdasági veszteség is ezekből adódik.

1. Csökken az étvágy, a téteményképesség, a takarmány értékesülése, következésképpen elhúzódik a hizlalási idő, több takarmányra van szükség, és ez lényegesen költségesebbé teszi a hizlalást.

2. Megállapítást nyert, hogy a toxint 1,5 mg/takarmánykilogram mennyiségben 30 napon át fogyasztó sertések esetében – miközben csökkent a napi testtömeg-gyarapodás – 10 százalékkal nőtt a takarmányköltség és 13 százalékkal csökkent az árbevétel.

3. A súlyosabban fertőzött állatok a fejlődésben visszamaradva „elkutyásodhatnak”, ami idő előtti húsra-értékesülésüket, kényszervágásukat teheti szükségessé, esetleg elhullással is járhat.

4. Immunszuppresszív hatást válthat ki, ami azt jelenti, hogy a toxint fogyasztó állatok nem adnak megfelelő immunválaszt a fertőző betegségek megelőzését szolgáló vakcinázások során.

5. Szaporodás-biológiai következményeket is okozhat, rosszabb vemhesülési arány, az alomszám 1-2 malaccal csökken, előfordulhat vetélés, torz magzatok születhetnek, gyakori a reszketés és a lábszétcsúszás a malacoknál, több kistömegű, gyenge, életképtelen malac születik stb.

6. A toxinhatás növeli a vírusok, baktériumok és paraziták okozta kártételt is, mivel csökkenti az állatok ellenálló képességét.

MIT TEHETÜNK A GOMBÁK OKOZTA KÁRTÉTEL CSÖKKENTÉSÉRE?

Amennyiben a fuzariotoxikózis tüneteit észleljük vagy számolni lehet annak fellépésére, azonnal takarmányváltoztatást kell foganatosítani. Az esetleges mikrobiológiai takarmányvizsgálat során toxikológiai vizsgálatot is kell végeztetni, mert a takarmány csírátlanítása (pl. hőkezelés stb.) után a fuzáriumgombák elpusztulnak, a hőálló toxin azonban megmarad.

Megjegyzem, hogy a kereskedelemben többféle olyan készítményt is ajánlanak, amelyek a gombák és gombartoxinok által kiváltott problémák megelőzésére illetve gyógyítására eredményesen felhasználhatók. Ezúttal csak példaként említek néhányat. Ilyen pl. a Germicid oldat, amely gombaölő hatással rendelkezik. Ugyancsak a Micoban oldat, mely a fungicid (=gombaölő) hatása mellett a bélben gélt képez, ami leköti és semlegesíti a mikotoxinokat. A Provita nevű készítmény javítja és egyensúlyba hozza a bélflóra detoxikáló képességét, és egyes gombametabolitok adszorpciója révén csökkenti azok felszívódását, kártételét és így tovább.

A gombatoxinokról és a védekezéssel kapcsolatban a Kistermelők lapja f. évi 3. számában olvashatunk értékes tájékoztatást és részletes ajánlást a Cobind A-Z nevű újabb toxinkötő készítményről.

Az esetleges újabb készítményekkel és eljárásokkal kapcsolatban a kezelő állatorvos tanácsát kell kikérni, és a tanácsai alapján eljárni.

Amint olvashattuk a fuzariotoxikózis más állatfajok súlyos megbetegedését is okozhatja (ló, szarvasmarha, baromfi stb.). ezekről a bántalmakról a következő bejegyzésünkben fogunk beszámolni.

(A cikk megjelent dr. Radnai István tollából a Kistermelők Lapjában 2011. novemberében.)