A sertés reprodukciós zavarokkal és légzőszervi tünetekkel járó szindrómája

A SERTÉSEK VETÉLÉSSEL (MAGZATKÁROSODÁSSAL) JÁRÓ KÓRKÉPEI II.

A SERTÉS REPRODUKCIÓS ZAVAROKKAL ÉS LÉGZŐSZERVI TÜNETEKKEL JÁRÓ SZINDRÓMÁJA (PRRS)

  Előbbi bejegyzésünkben olvashattuk, hogy a sertések reprodukciós zavarai, a tenyészkocák meddősége, vetélése, a gyenge életképességű vagy nyomorék malacok születése milyen súlyos gazdasági veszteséget okoz a sertéstenyésztőknek. Részletesen ismertettük a leptospirák és parvovírusok (SMEDI) okozta súlyos kártételt, és e bántalmak megelőzésének, orvoslásának lehetőségeit.

A hazai sertésállományokban hamarosan megkezdődik néhány nagyon komoly veszteséget okozó, reprodukciós zavarokat is okozó fertőző bántalom elterjedtségének a felmérése a sertésállományok vérvétele útján, mely lehetővé teszi ezeknek a betegeknek a felszámolását, majd a hazai sertésállományok mentesítését ezektől a betegségektől. Ezek közé a bántalmak közé tartozik az ún. PRRS valamint az Aujeszky-féle betegség leküzdése is.

A továbbiakban a PRRS betegségről adunk részletes ismertetést, arról a bántalomról, mely fellépése során a gazdasági veszteség elsősorban a kocák vetéléséből, a malacok fejlődésének az elmaradásából, a rossz takarmány-értékesítésből és a gyógyszeres költségek megemelkedéséből adódik. A magyarországi árutermelő állományok többletköltségei még a legóvatosabb becslések szerint is vágóállatonként – 2006-os hazai adatok szerint – 1500 Ft körüli összegre tehetők a PRRS-fertőzöttség következtében.

A KÓROKOZÓ

A kórokozó az Arteviridae családba tartozó 60 μm átmérőjű RNS-t tartalmazó burkos vírus. A vele egy csoportba tartozó vírusokra jellemző, hogy elsődleges szaporodási helyük a fehérvérsejtek (macrophagok). A fertőződést követően a tünetmentes vírushordozástól a végzetes kimenetelű megbetegedésig változatos a kórkép.

A betegséget először az USA-ban észlelték 1987-ben, majd a következő évben megjelent Kanadában. Hamarosan, 1990-ben már fellépett Európában is – nevezetesen Németországban és Hollandiában, majd Délkelet-Ázsia országaiban is előfordult.

Míg a betegség oktana nem tisztázódott, különféle nevekkel illették a betegséget, így például Európában a fülvégek, a farok és az orr bőrének gyakori cyanózisa miatt a sertés kékfülű betegségének nevezték. Mára a hivatalos elnevezése PRRS (Porcine Raproductive and Respiratory Syndrome), magyarul a sertés reprodukciós zavarokkal és légzőszervi tünetekkel járó szindrómája.

A FERTŐZŐDÉS

A vírus terjesztésében a legfontosabb szerepet a betegségen átesett vírushordozó sertések játsszák. A betegség heveny szakaszában a vírus megtalálható az orrváladékban, a vizeletben, a bélsárban és az ondóban. A kórokozó az átvészelt egyedekben hosszú hónapokig is fennmaradhat.

A vírus az állományon belül közvetlen érintkezéssel valamint különféle váladékok útján a légutakon és szájon át, továbbá természetes fedeztetés és inszeminálás útján az ondóval terjed, majd gyorsan szétszóródhat. Behurcolható ragályfogó tárgyakkal is.

Nem egyszer előfordul, hogy a fertőzés tünetmentes marad, és csak szerológiai vizsgálatok (pl. vérvizsgálat stb.) útján ismerhető fel. Ez valószínűleg a törzsek eltérő virulenciájának a következménye.

A koca a malacait méhen belül és fialás után is megfertőzhet, de gyakori a fiatal és idősebb állatok közötti keveredéssel kialakult fertőzés is.

Mivel magyarázható, hogy a fertőzött állatok beállítását nem mindig követi a betegség megjelenése? Olvashattuk, hogy a betegségen átesett egyedekben hosszú ideig fennmaradhat a kórokozó, esetenként azonban mégsem ürül olyan mennyiségben, hogy az elegendő lenne a fogékony állatok fertőzéséhez.

A betegségen átesett vagy vakcinázott kocák az utódaikat kolosztrális immunitással látják el, az ellenanyagok a 8-12 hetes kor között ürülnek ki. Fertőzött telepeken a malacok ezért elsősorban ebben az időben fertőződnek. A fertőzésen átesett állatok többsége legalább egy évig szeropozitív marad. A húsnak azonban a kórokozó terjesztésében nincsen szerepe.

KÓRFEJLŐDÉS

A légutakba jutott vírus először a tüdőben szaporodik el, majd ezt követően egy-két napon belül belép a keringési rendszerbe és viraemiát okoz. A viraemia során a vírus tömegesen szaporodik a keringő lymphoid sejtekben is, aminek átmeneti immunszuppresszió (az immunreakció elnyomása) a következménye. A viraemia 2-14 napig tart.

A viraemia során a magzatok is fertőződhetnek, melynek vetélés, korai fialás, az utódok halvaszületése, mumifikálódása, gyenge, életképtelen malacok születése lehet a következménye.

A lymphoid rendszer károsodása utat nyit a bakteriális társfertőzések kialakulására, melyek elsősorban a tüdőbeli folyamatokat károsítják. A reprodukciós zavarok rendszerint a fertőzést követő 3-4 héttől kezdődően jelentkeznek.

Előre kell bocsátani, hogy a fertőzés iránt kizárólag a sertés fogékony; sem más fajú állat, sem pedig az ember nem fertőződik meg tőle.

MITŐL FÜGG A BETEGSÉG LEFOLYÁSA?

1 A PRRS vírus fertőzőképességét befolyásolja mindenekelőtt az állatok kora.

2 A fogékony sertésállomány nagysága.

3 A sertésállomány sűrűsége.

4 A higiéniai körülmények (fertőtlenítés stb.).

5 Gyakori, hogy a fertőzés tünetmentes marad, és csak szerológiai vizsgálatok alapján ismerhető fel.

6 A betegségen átesett vagy vakcinázott kocák az utódaikat kolosztrális immunitással látják el. Az ellenanyagok 4-12 hetes korban ürülnek ki, ezért a fertőzött telepeken a malacok főként ebben a korban, időszakban fertőződnek. A fertőzött állatok többsége legalább egy évig szeropozitív marad.

7 Kocákban csak a vemhesség harmadik hónapjában történt fertőződéskor jut át a vírus a malacokba.

8 A fertőzés terjesztésében nem zárható ki a sebészeti beavatkozás (farkalás, fogcsípés, herélés, vérvétel stb.).

9 Egyes szerzők jelentősnek tartják a levegő fertőzés-közvetítő szerepét. Úgy tartják, hogy a levegő vírusterjesztő szerepe 3-20 km-es távolságon belül érvényesül. Ez főként az alacsony hőmérsékletű, magas páratartalmú, ködös napokon következett be.

Az alacsony hőmérséklet és a napfény (UV sugárzás) hiánya kedvez a vírus túlélésének. Ezzel magyarázzák, hogy a fertőződések halmozottan jelentkeznek a téli hónapokban.

10 A klinikai tünetek kialakulása és súlyossága nagymértékben függ a PRRS vírus patogenitásától (= kórokozó képesség, megbetegítő képesség).

A BETEGSÉG TÜNETEI

A lappangási idő általában 2-7 nap. A klinikai tünetek az állatok korától és a vírustörzs virulenciájától függően igen változatosak, előfordul akár tünetmentes átvészelés is.

KOCÁKBAN

1 A kocákban a fertőzöttség első tünete az étvágytalanság, mely azonban legtöbbször nem jelent teljes fokú takarmány-visszautasítást.

2 A kocák közömbössé válnak a környezetük iránt.

3 Nehezített légzés jelentkezik.

4 Esetenként 1-2 napig tartó enyhe láz mutatkozik.

5 A fertőzött állatok néhány százalékában hiperaemiás és cyanotikus bőrelváltozások figyelhetők meg, melyek elsősorban a füleken, néha a farkon és a túrókarimán észlelhetők. Innen ered a korábbi kékfül-betegség elnevezése a bántalomnak.

6 A vetélés leggyakrabban a vemhesség utolsó szakaszában következik be. A kocák a vetélésig tünetmentesek.

7 Általában 18 %-kal megemelkedik a halvaszületések száma, illetve akár 33 %-kal is a választások előtti elhullások aránya. Különösen egy hetes korig magas az újszülött malacok elhullása.

8 A fertőződés következtében nő a koraellések száma. A vetélések és koraellések elérhetik a 30-35 %-ot. Az újszülött malacokon gyakran lábszétcsúszás, a szemek körül oedéma és kötőhártya-gyulladás észlelhető.

9 A vírus sejtkárosító hatására megemelkedik a visszaivarzások száma, és nő a csendesen ivarzó kocák aránya is.

10 A kanokban átmeneti étvágytalanság, olykor a fülek cyanózisa észlelhető, és romlik az ondó minősége.

VÁLASZTOTT MALACOKBAN ÉS HÍZÓKBAN MUTATKOZÓ TÜNETEK

Választott malacokban és hízókban a légzőszervi tünetek dominálnak. Rövid lázas állapot mellett nehezített légzés, köhögés, enyhe rhinitis (az orr nyálkahártyájának a gyulladása), néhány állaton bőrpír és cyanózis (a bőr kékes, szederjes elszíneződése) figyelhető meg.

Hízókban a fertőződést követően gyakran csak szubklinikai (klinikai tünetekben nem nyilvánuló, tünetmentes) elváltozások alakulnak ki: a tüdő védekezési rendszerében rendkívül fontos szerepet játszó sejtek, az ún. alveoláris macrophagok tönkremennek, megvastagodnak a tüdő alveoláris sövényei és sérülhet a nyirok és véredényrendszer is. A PRRS vírus a tüdő macrophagjainak tönkretételével az általános baktérium-ellenes védekezőkészséget gátolja, és ezzel mintegy „kaput nyit” más kórokozók behatolására.

Az immunszuppresszió (csökkent védekezőkészség) miatt gyakoriak a másodlagos baktériumos fertőzések. A Streptococcus suis, paratyphus, Mycoplasma, Actinobacillus pp., Pasteurella stb. kiváltotta kórképek sokkal súlyosabb formában jelentkeznek. Amint arról már szó esett, a hízótartás az átlagos napi testtömeg-gyarapodás csökkenése illetve a fajlagos takarmány-értékesítés valamint a gyógykezelés költségeinek megnövekedése miatt veszteségessé válhat.

Az elkülönítő kórjelzés szempontjából elsősorban a sertéspestis (tartós láz, étvágytalanság, bőrvérzések, a hátsó testfél gyengesége, nagyobb számú elhullás stb.) és a parvovírus okozta magzatkárosodás, ún. Smedi-kórkép (előhasi kocák malacait érinti, a kocák tünetmentesek stb.) jöhet szóba. Erről a betegségről előbbi bejegyzésünkben részletesen olvashattunk.

A biztos kórjelzés megállapítására gyanús esetekben laboratóriumi vizsgálatokra van szükség. A gyakorlatban a kórjelzés a szerológiai áthangolódás kimutatása alapján, a vérvizsgálatokkal történik.

VÉDEKEZÉS – MEGELŐZÉS

Régebben a betegség elleni védekezés csak az állategészségügyi járványvédelmi szabályok előírásával történt (bejelentési kötelezettség, a vírus behurcolásának a lehető megakadályozása, a vásárolt állatok karanténozása, szerológiai vizsgálatok, egyszerre ürítés, egyszerre betelepítés, közte pedig alapos fertőtlenítés, az állomány izolált tartása stb. az illetékes állatorvos útmutatása szerint).

Fertőzött állományokban a kocák preventív célú vakcinázásával a magzatkárosodás és a vetélések száma jelentősen csökkenthető.

A VAKCINÁS OLTÁSRÓL

Újabban a betegség megelőzésére és a kártételének csökkentésére oltóanyagok, vakcinák is forgalomba kerültek. Kezdetben inaktivált vakcinákat alkalmaztak, amelyekkel a vírus reproduktív szervekre káros hatását sikerült is csökkenteni. Tehát a forgalomban levő inaktivált vakcinák csökkentik ugyan a magzatkárosodást és a vetélések számát, de nem akadályozzák meg a fertőzött állatok vírusürítését és az immunizált kanok az ondójukban is ürítik a vírust.

Az élővírust tartalmazó attenuált (= a vírus megbetegítő képességének a csökkentése) vakcinák már képesek megakadályozni a viraemia és a klinikai tünetek kialakulását is.

A továbbiakban csupán példaként ismertetünk néhány jelenleg is forgalomban levő vakcinát, de az oltóanyag megválasztása és alkalmazása – a forgalmazó által kiadott betegtájékoztató alapján – a kezelő állatorvos utasítása szerint történhet.

AMERVAC PRRS A/+ vakcina (attenuált) 10 és 50 adagos kiszerelésben kapható, a sertések szaporodási és légzőszervi tünetegyüttesének vírusa elleni aktív immunizálására, a vírus okozta betegség kártételének csökkentésére. Adagja 2 ml/állat. A választott malac 4 hetes kortól oltható, a koca a laktáció első 14 napjában. Vemhes kocák nem olthatók.

PORCILIS PRRS VAKCINA AUV: PRRS vírussal fertőzött környezetben tartott egészséges sertések aktív immunizálására, a PRRS vírus európai törzsével történt fertőződés által kialakult viraemia csökkentésére. A védettség legalább 24 hétig fennáll. Speciális tulajdonságok: hízósertések esetében a vírus légzőszerveket károsító hatása a legjelentősebb. A hathetes korban vakcinázott malacoknál a hizlalási időszak végéig a termelési mutatók jelentős javulása (a megbetegedések csökkenése, jobb napi súlygyarapodás és takarmány-értékesítés) figyelhető meg. Tenyészsertések esetében a vírus szaporítószerveket károsító hatása a legjelentősebb. A reprodukciós mutatók jelentős javulását és a fertőződés után a vírus placentán való átjutásának a csökkenése figyelhető meg. Az oltóanyaggal történt vakcinázás a telepen homogén és magas szintű PRRS vírus elleni immunitás eléréséhez vezet.

Adagolás: kéthetes kortól 2 ml/állat, egy adag vakcinával egyszer kell oltani az állatokat. Hízósertés egyszeri vakcinázása egy adag vakcinával elegendő a hizlalási időszak végéig. Tenyészállatok esetében a kocasüldők (újra)vakcinázása egy adag vakcinával a vemhesítés előtt 2-4 héttel ajánlott. Kiszerelés 10, 25, 50, 100 adagosban. Egészségügyi várakozási idő nincsen.

INGALVAC PRRS KV vakcina: kiszerelés 5 és 25 adagban. A PRRS vírus okozta szaporodási zavarok csökkentésére fertőzött környezetben. A vakcinázás csökkenti a koraellések és mumifikált magzatok számát. Adagja 2 ml/állat. Süldő kétszer oltandó 3-4 hetes időközzel, koca pedig 3-4 hetes időközzel ugyancsak kétszer oltandó.

Ismétlem, az oltóanyag meghatározása és alkalmazása állatorvosi feladat. Amint olvashattuk, a PRRS komoly károkat okozó betegség, az előbbiekben leírt tünetek észlelésekor, a fertőzés gyanújának esetén a veszteségek csökkentésére mielőbb igénybe kell venni az állatorvos segítségét.

(A cikk megjelent dr. Radnai István tollából a Kistermelők Lapjában 2011. májusában.)