Aujeszky-féle betegség társállatainkon és kérődzőkön

AZ AUJESZKY-FÉLE BETEGSÉG TÁRSÁLLATAINKON ÉS KÉRŐDZŐKÖN

A Kistermelők Lapja előbbi számában olvashattuk, hogy az Aujeszky-vírus a sertések milyen súlyos és igen nagy veszteségekkel járó megbetegedését okozza, mely nemcsak a kocák szaporodásbiológiai zavarával, meddőségével járhat, de főként az újszülött malacok nagyon nagyszámú elhullásával is.

Amióta egy magyar állatorvos professzor, Aujeszky Aladár 1902-ben elkülönítette a közel hasonló tünetekkel járó veszteségektől más állatfajokon is, világszerte megállapításra került. A kórokozó az embert ugyan nem betegíti meg, de nagyon súlyosan és gyógyíthatatlanul megbetegítheti a húsevőket, így társállatainkat, a kutyát és a macskát is, de ugyancsak a kérődző állatokat, nevezetesen a szarvasmarhát, a juhot és a kecskét is. A lovak természetes körülmények között csak ritkán betegszenek meg jóval nagyobb faji ellenálló képességük folytán. Ilyenkor bennük is meningoencephalitis (agyvelő- és agyburokgyulladás) alakul ki. a betegség nem gyógyítható és az esetek túlnyomó többségében rendszerint elhullással jár. Különösen érzékeny a fertőzésre a kutya és a macska.

A KUTYA AUJESZKY-FÉLE BETEGSÉGE

Amint azt már az előbbiekben olvashattuk, az Aujeszky-betegséget az Alphaherpesvirinae alcsaládba tartozó Herpes-vírus okozza. Ez minden más, e családba tartozó vírustól abban különbözik, hogy iránta az emlősfajok igen széles köre fogékony.

A FERTŐZŐDÉS

A fertőződést követően a vírus a sérült száj- és garatnyálkahártyán vagy éppenséggel a bőrön át jut be a szervezetbe, ahol az agyvelőidegek mentén bejut az agyvelőbe, ahol agyburokgyulladást (meningitis) okoz, majd a bántalom következtében az állat elhullik.

Az Aujeszky-féle betegség vírusának fenntartó forrása a fertőzött sertés, mely gyakran látensen fertőzött a vírussal, tehát a betegség tüneteit nem is mutatja. Amint az alábbiakban látni fogjuk, a sertéstől fertőződnek a háziállatok, így a kutya és a macska is. Megjegyzem, hogy a mohamedán országokban, ahol nem tartanak sertést, az Aujeszky-féle betegség ismeretlen.

És hogyan fertőződnek a kutyák? Többnyire akkor fertőződnek, ha a sertésekből eredő nyers, vágóhídi hulladékot etetnek velük. FŐLEG GÉGÉT és légcsövet. Ez egyrészt a torok körüli nyirokszövetek vírustartalma, másrészt a nyelvcsontok és a gégeporcok sérülést okozó hatása miatt lehet veszélyes.

TÜNETEK

Az első tünetek általában 2-4 nappal a vírus szervezetbe jutását követően mutatkoznak. A bántalom hirtelen bekövetkező bágyadtsággal kezdődik, majd az állatok nyugtalanná válnak, izgatottak, ingerlékenyek, majd kíméletlenül vakarják, dörzsölik testük meghatározott területét. A bőrviszketegség a betegségre kórjelző értékű. A betegek főként a szájszögletüket, de más testrészüket is kíméletlenül vakarják. A túlzott idegérzékenység okozta fájdalom miatt a kutya keservesen nyög, nyüszít. A viszketegség addig fokozódhat, hogy a kutya bőr- és izomdarabokat harap ki magából, súlyos öncsonkítások is előfordulhatnak. Gyakori, hogy a betegek egyéb testrészeik mellett főként a szájszegleteiket vakarják, közben kimerülten fekszenek és fájdalmasan nyögnek. Végül pedig bénulásos tünetek között a legtöbb állat akár egy-két napon belül elhullik.

Aujeszky-féle betegség. Végső stádium: Az állat kimerülten fekszik, majd rövidesen elhullik.

VÉDEKEZÉS

A húsevők a fertőzött sertésekkel való közvetlen vagy közvetett érintkezés útján fertőződhetnek! Sertéstelepeken a kutyák és macskák megbetegedése jelezheti először a vírus jelenlétét. Amint ismertetőnk előbbi részében már olvashattuk, fertőzött sertéstelepeken a macskák egyszeriben „eltűntek”. Mindebből következik az is, hogy a kutyákkal soha ne etessünk nyers sertéshúst, konyhai vagy vágóhídi hulladékot.

Egyéb állatfajok, így a kérődzők vagy a húsevők a vírusterjesztésben nem játszanak szerepet, mert ha fertőződnek, többnyire halálosan megbetegednek, és közben egyáltalán nem vagy csak kisebb mennyiségben ürítenek vírust.

A MACSKA AUJESZKY-FÉLE BETEGSÉGE

A macskák az Aujeszky-vírussal szemben nagyon érzékenyek. Ezt bizonyítja, hogy a vírussal fertőzött sertéstelepeken vagy gazdaságokban már a betegség fellépésének kezdetén a macskák maradék nélkül kipusztulnak! A beteg állat az első tünetek jelentkezését követően 24-36 órán belül elhullik.

A beteg macskán jelentkező tünetek nagyon hasonlóak a veszettséghez, ami sokszor megrémíti a tulajdonost, de kétséget kelt a vizsgáló állatorvosban is a betegség tisztázásáig. Tanulságos lesz, ha egy ilyen esetet megismerünk a mindennapos állatorvosi praxisomból.

Már késő este volt, amikor kétségbeesetten keresett fel egy gazdi a belvárosból elpanaszolva, hogy a kedvenc, szelíd és nagyon barátságos cicája „megbolondult”, de az a gyanúja, hogy megveszett, mert őt is és a feleségét is megtámadta, sőt meg is harapta őket több helyen is.

A macska nyálzik, állandóan nyávog, öklendezik, és ha közelítenek hozzá, azonnal támad a korábban oly kezes, mindig kedveskedő, soha el nem csavargó állat.

Azonnal a helyszínre siettem, ahol valóban a gazdi által elmondottakat tapasztaltam. Az előadott tüneteken kívül jellemző volt, hogy a ketrecben, ahová bezárták, az állat idegesen ide-oda futkozott, a farkát vízszintes síkban, ostorszerűen, idegesen mozgatta.

A nyálcsorgás miatt a szőrzet a száj körül összetapadt, és az állat a pofájának egyik oldalát kíméletlenül vakarta. Amint közelítettem hozzá, támadott.

A „vadul tajtékzó” állatot injekcióval elaltattam, ami bizony nem volt könnyű feladat, mert nagyon vigyázni kellett, hogy rögzítésekor ne haraphasson meg senkit, a tetemet pedig felküldtem a kaposvári Állategészségügyi Intézetbe, ahol veszettség gyanúja miatt kértem a laboratóriumi vizsgálatát. Mindenekelőtt tehát a veszettség kizárását.

Nagyon gyorsan megkaptam az értesítést, melyben a veszettséget kizárták, és megállapították, hogy az állat Aujeszky-féle vírussal volt fertőzött.

A gazda első kérdése az volt, hogy miként fertőződhetett meg a cica a belvárosi házban, ahol mindig a lakásban tartózkodott? Kiderült, hogy rendszeresen sertésből származó vágóhídi hulladékot etettek vele nyersen. A magyarázatot az előbbiekben leírtakból megérthetjük.

TÜNETEK

A macskák hasonló körülmények között betegszenek meg, mint a kutyák. Hirtelen nyugtalanná válnak, esetleg hánynak. Ideges, olykor támadó magatartást tanúsítanak, amint azt a leírt esetből is olvashattuk. A legfeltűnőbb tünet, hogy fájdalmas nyivákolás közben bőségesen nyálzanak, a pupillák egyenlőtlenül tágultak, és egyes izomcsoportok rángógörcse is kialakul. A betegek mintegy felén kialakul a bőrviszketegség is. Nyelési nehézségek, a fej izmainak bénulása és dührohamok jelentkeznek, és az állat akár 1-2 napon belül elhullik.

VÉDEKEZÉS

Hasonló, mint amit a kutyák megbetegedése során olvashattunk. Nyers sertéshúst nem szabad adni macskáknak! És ez vonatkozik a hidegen füstölt sertéshúskészítményekre, szalámikra is. Sütéssel vagy főzéssel a vírus elpusztítható. Sertéshúst vagy ismeretlen eredetű egyéb húsokat csak teljesen átfőtt állapotban adjunk a kedvenceinknek. Tudni kell, hogy a belül még félig nyers húsdarabok fertőzőképes vírusokat tartalmazhatnak.

Sokszor felvetődik a patkányoktól való fertőződés lehetősége. A patkányok korábban feltételezett járványterjesztő szerepe nem igazolódott, és csak kivételesen jöhet szóba. A patkányok csak nagy mennyiségű vírus felvétele után betegednek meg, váladékaikból nem, csupán az elhullott állatok agyvelejéből és tüdejéből sikerült vírust kimutatni. Ennek alapján patkánytól legfeljebb olyan kutyák és macskák fertőződhetnek, melyek Aujeszky-féle betegségben beteg vagy elhullott patkány tetemét fogyasztják (Mészáros).

A SZARVASMARHA AUJESZKY-BETEGSÉGE

A szarvasmarhákban többnyire 3-6 napos lappangási idő elteltével láz, étvágytalanság, a tejtermelés csökkenése, erős nyugtalanság, majd a fej-, a nyak- és a hátizmok rángógörcse észlelhető. Szarvasmarhákon szintén korán jelentkezik a viszkető érzés. A súlyos viszketegség elsősorban a fertőződés helyére, de később az egész test felületére kiterjed. Az állatok vakarják, nyalogatják, majd kíméletlenül harapdálják a fertőződött vagy éppen elérhető testrészeiket. Szutyakjukat vagy a pofa más részét dörzsölik véresre, máskor válluk tájékán hátulsó lábukon vagy tőgyükön nyaldossák és harapdálják véresre a bőrt. Egyúttal fogcsikorgatással is tanújelét adják a viszketés okozta tűrhetetlen kínlódásuknak.

Egyik másik szarvasmarha, ha szabadon eresztjük, kutya módjára leül, és ilyen helyzetben csúszkálni próbál, hogy a végbélnyílás környékén érzett viszketést enyhítse. A betegség kezdetén a rágó- és nyakizmok rángógörcse is feltűnik, később viszont garatbénulással kapcsolatban nagyfokú felfúvódás és a hátulsó végtagok gyengesége áll be.

A vakarózási rohamok között a betegek kimerülten fekszenek, zihálnak, nyögnek és fogukat csikorgatják. Rövidesen a garatbénulás jeleként nyál csurog a szájukból és felfúvódnak. Az első tünetek jelentkezését követő 24-48 órán belül az állatok túlnyomó többsége elhullik, és csak kevés éri meg a 3-4 napot.

Gyógyulást csak kivételes esetekben észleltek, és egyes esetekben feltételezik, hogy a vírustörzs csökkent virulenciája miatt nem hullottak el az állatok.

Ugyancsak egyes vírustörzsek különleges tulajdonságával magyarázhatóak az atípusos esetek, melyekben bőrviszketegség nem alakul ki, és az állatok görcsök, majd bénulások közepette hullanak el.

VÉDEKEZÉS

A beteg állatok eredményes gyógykezelésére nincsen lehetőség. Szarvasmarhát, juhot, kecskét és más kérődzőket sertésekkel együtt vagy azok közelében tartani, közös legelőre kihajtani, természetes vizekből itatni nem szabad. Ügyelni kell arra is, hogy a kérődzők sertésvizelettel és hígtrágyával se kerülhessenek kapcsolatba.

A kérődző állatok és a húsevők immunizálására az Aujeszky-vakcinák nem váltak be. A védekezés és megelőzés lehetőségeivel kapcsolatban a helyi körülményeket jól ismerő kezelő állatorvos útmutatása szerint kell eljárni.

A JUHOK AUJESZKY-BETEGSÉGE

A juhokban ugyanúgy, mint más, a sertéstől eltérő fajú állatokban az Aujeszky-féle betegség ritkán fordul elő, de ha fellépett a bántalom nagyon súlyos veszteséget okozhat. Ennek bizonyítására – tanulságként – ismertetünk egy Duna-Tisza közi gazdaság juhászatában lezajlott Aujeszky-járványt, mely során a 300-as juhászatban 5 nap alatt 263 juh elhullott 29 pedig kényszervágásra került.

A megbetegedések egy 300-as létszámú merinó jerkeállományában jelentkeztek. A juhok legelőre nem jártak. Az állatokat egy meglehetően elhanyagolt, korábban sertésistállóként használt épületben tartották.

A kérdéses istálló végéből nyíló, az épületre merőleges oldalszárnyban tartott hízósertéseket a juhoktól csak a nyitott ajtóban elhelyezett mintegy egy méter magas deszkakerítés választotta el. Néhány nappal a juhok megbetegedése előtt a sertésállományban viszonylag nagyszámú állatra kiterjedő, heveny légzőszervi betegség zajlott le, mely során Aujeszky-féle betegséget állapítottak meg. Valójában a sertések és a juhok egy légtérben voltak elhelyezve.

MILYEN TÜNETEK MUTATKOZNAK?

A juhállományban kezdetben étvágytalanság valamint az egész nyájra kiterjedő köhögés, savós, esetenként savós-nyálkás orrfolyás jelentkezett. Több állat hőmérséklete elérte a 42°C-t. már 24-48 óra elteltével rendellenes fej- és nyaktartást, továbbá a viszkető érzés jeleként vakaródzást lehetett megfigyelni. A beteg állatok különböző testrészeiket a falhoz vagy az istálló más tartozékaihoz dörzsölték. Gyapjúhiányos területeket főként a pofa tájékán és a test kiálló részein lehetett megfigyelni.

Az orrnyílások környékén bőséges mennyiségű habos-véres váladék volt található. Az istálló fala az állatok magasságában váladékkal szennyeződött.

Több állat kifejezett izgalmi tüneteket mutatott, amely időnként az egész testre kiterjedő izomremegésben nyilvánult meg. Máskor a klinikailag beteg egyedek hátulsó végtagjaikkal előrefelé irányuló mozgást végeztek, lábaikkal vakarni akarták a pofatájékot, mások pedig testük különböző részein kitépték a gyapjút.

A betegek 18-24 órán belül elesettekké váltak, oldalukon feküdtek, végtagjaikkal időnként úszó mozgásokat végezetek. Ezeken az egyedeken kifejezett nehezített légzést, az orrnyílásokból és a szájból habos-véres váladék ürülését lehetett megfigyelni. A beteg juhok ezt követően néhány órán belül elhullottak.

A juhállományban lezajlott Aujeszky-járvány egyértelműen összefüggésbe volt hozható a juhokkal egy légtérben tartott hízósertések Aujeszky-féle betegségével. A vírussal való fertőződés többnyire szájon át, aerogen úton vagy bőrsérüléseken keresztül történik, a vírus a fertőzés kapujából – elsősorban az idegpályák mentén – a középponti idegrendszerbe jut és ott elszaporodik.

Megjegyzem, hogy az Aujeszky-vírus haematogen (vérpályán át) szóródása – a sertéstől eltérően – nem jelentős mértékű, így a váladékok is csak korlátozott ideig, és csak csekély mértékben tartalmazzák az Aujeszky-féle betegség vírusát.

Az elmondottak bizonyítják, hogy adott esetben milyen súlyos veszélyt jelenthet, ha a sertéseket és juhokat egyazon légtérben helyezzük el. A betegség elleni védekezés a szarvasmarhák esetében leírtak szerint történhet.

A LOVAK AUJESZKY-BETEGSÉGE

Az előbbiekben olvashattuk, hogy a lovak nagyon ritkán betegszenek meg Aujeszky-betegségben. A teljesség kedvéért leírjuk a bántalom fellépése során észlelt tüneteket. A lovak a betegség kezdetén belázasodnak. A betegeken hol csak mérsékelt nyugtalanság, hol pedig olyan feltűnő reflexingerlékenység-fokozódás jelentkezik, hogy már a legcsekélyebb ingerekre összerezzennek. A bőrviszketés itt is valamely bőrterület dörzsölésében vagy harapdálásában, némelykor mindössze abban nyilvánul meg, hogy az állatok a legérzékenyebb bőrterületek megdörzsölésére jóleső érzésüknek adnak kifejezést. Leírtak már rángógörcsöket és izomremegést is lovakon. Kifejezett megbetegedés esetén az állatok 3 nap alatt elpusztulnak. Lovakon gyakrabban lehet számolni jóindulatúan lezajló olyan esetekkel is, amelyek alig járnak feltűnő, kóros jelenségek kifejlődésével.

(A cikk megjelent dr. Radnai István tollából a Kistermelők Lapjában 2011. júliusában.)