2015. június 14., vasárnap

A baromfiak parazitás bántalmai 3. (A libák gyomorférgessége)


LIBÁK GYOMORFÉRGESSÉGE
Nem egyszer a gazdák azzal a panasszal keresik fel az állatorvost, hogy a fiatal kislibák „elülnek”, nem szívesen járnak, lesoványodnak, olykor hasmenésük van. Feltűnő a csőr tátogása, az ásítozás. A fertőzés után az állatok néhány nap alatt elhullhatnak.
Ha felbontjuk, a zúzógyomorban találhatók súlyos elváltozások (vérzések stb.). a bántalmat, mely olykor súlyos veszteségeket okozhat, a gyomorférgek idézik elő.
A KÓROKOZÓ
A betegség okozója egy fonálféreg, az Amidostomum anseris, mely nyaranta, főleg az esőzések után nem egyszer járványszerű megbetegedést is okoz, amikor a legelőkön a pocsolyák és tócsák hosszabb ideig megmaradtak.
Az Amidostomum anseris hossza 10-24 mm, hazánkban elsősorban a növendék libákban okoz olykor súlyos gazdasági kárt. A fonálférgek előszeretettel telepednek meg a zúzógyomor vékony keratinoid réteggel borított területein, így a mirigyes és zúzógyomor határán. Súlyos fertőzés esetén a zúzógyomor más területein, sőt alkalmilag a mirigyes gyomorban és a nyelőcsőben is megtalálhatók.
Erős fertőzések után az állatok elhullásával okozhat súlyos veszteséget, másrészt pedig azzal, hogy a betegségen átesett libák jelentős testtömegveszteséget szenvednek.
A FERTŐZŐDÉS
Köztigazdára nincs szükség, mert a szabadban megfelelő hőmérsékleten már 24 óra alatt kialakulnak a petékben a lárvák, majd 3-4 nap múlva kikelnek a petékből a fertőzőképes lárvák is, amit felvesznek a libák.
A fertőzésre képes lárvák a vízben élénken mozognak, és akár 1-2 hónapig is életben maradnak. A hideget jól bírják ugyan, de a kiszáradás végzetes számukra.
A libák a lárvákat vagy a vízzel veszik fel, melyben azok sohasem süllyednek a víz fenekére, hanem a vízben a libák számára jól elérhető mélységben úszkálva „kínálják magukat” vagy felmásznak a nedves fűszálakra és ezekkel együtt legelik le a libák. A gazdaállatban a férgek már 18 nap alatt teljesen kifejlődnek.
TÜNETEK
Amint az előbbiekben már olvashattuk, a betegség többnyire a fiatal, 3-8 hetes libákat sújtja. A kislibák „elülnek”, soványodnak, nem szívesen járnak, olykor hasmenés mutatkozik, feltűnő a csőr tátogása, ásítozás. Erős fertőzés esetén az állatok alig néhány nap alatt elhullanak, enyhébb esetekben az állatok jó étvágyuk ellenére soványodnak és fejlődésükben visszamaradnak.
BONCOLÁSI KÉP
A gyomorféreglárvák a zúzógyomor kutikulája alatt telepednek meg, majd a belőlük kikelő férgek itt furkálnak járatokat, mely során kisebb-nagyobb vérzések keletkeznek.
Ezek a vérzések elválasztják a zúzógyomornak az elszarusodott rétegét az alatta lévő szövetektől, így ez a réteg könnyen eltávolíthatóvá válik. Az elszarusodott nyálkahártya felülete fellazult, szennyes barna cafatokban levonható, pörkszerű.
TENNIVALÓ A FERTŐZŐDÉS CSÖKKENTÉSÉRE
1. Az állóvizek és pocsolyák felszárítása.
2. Az etetők és itatók, valamint a környékük tömény, forró nátronlúggal történő fertőtlenítése.
3. A fiatal libákat az idősebbektől elkülönítve kell tartani (az idősebbek között lehet több rejtett féreghordozó). A folyóvíz legfeljebb csak a fertőzés elhurcolása szempontjából jelent veszélyt.
ORVOSLÁSRA
Ugyancsak alkalmas pl. a FLUBENOL az állatorvos utasítása szerint.
(A cikk megjelent dr. Radnai István tollából a Kistermelők Lapjában 2010. augusztusában.)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése