Keresztezhető-e a juh és a kecske?

Egy szentesi juhász érdekes és bizonyára érdeklődésre számot tartó kérdést tett fel a napokban. Látta, hogy a kos megfedezte az anyakecskét. Kérdése, hogy születhet-e az ilyentől utód, és hogy pározhat-e eredményesen a kecskebak a birkával?

Igaz, hogy néha a juh párzik a kecskével is, de jóllehet az UHLENBUTH-féle szérumreakció a két fajt igen közeli rokonnak mutatja, még hibrid (=egy vagy több jellegben genetikailag eltérő szülők vagy különböző fajokba tartozó egyedek keresztezéséből származó egyedek) nem jött létre. Az eltérő fajokhoz tartozó állatok keresztezését hibridizációnak nevezik.

WARWICH és tsa anyakecskéket kossal fedeztetett több kecske megtermékenyült, de egyetlen embrió sem élt túl 62 napot. Anyajuhokat kecskékkel fedeztetve még fogamzást sem értek el.

Az eltérő fajokba tartozó állatok rendszerint ösztönös ellenszenvet tanúsítanak egymással szemben, bár akadnak olyan fajok, melyek egyedei eredményesen pároznak.

Az eddig előállított fajhibridek közül a ló és szamár keresztezéséből származó öszvérnek van talán a legnagyobb gazdasági jelentősége, de sikerrel járt a volt Szovjetunióban és Kínában a yak és a szarvasmarha keresztezése, mely során sikerült előállítani olyan hegyvidéki fajtát, mely jelentős mennyiségű zsíros tejet ad. Beszámoltak olyan hibridegyedekről, amelyek 2500-3000 liter 5%-os zsírtartalmú tejet adnak. De figyelemre méltó a zebu és a szarvasmarha hibridizálása is.

A teljesség igénye nélkül megemlítem, hogy sikeresen pároztatható a ló és a zebra, a szarvasmarha és a bölény, a juh és a mufflon, a házi – és a vadsertés, a tyúk és a fácán, a gyöngytyúk és a páva, de lehetne még tovább folytatni a sort.

Több olyan eltérő állatfaj van, melyek egyedileg esetleg párzanak egymással, de utódok mégsem jönnek létre. Ilyenkor a párzás eredményes lehet ugyan, tehát a megtermékenyülés sikeres, de a hibrid elpusztul már a barázdálódás során vagy a magzat fejlődésének későbbi szakaszában.

A fajhibridizálás eddig a növénynemesítésben lényegesen nagyobb gazdasági előnyt tudott nyújtani, mint az állattenyésztésben.
(Megjelent dr. Radnai István tollából a Kistermelők Lapjában 2008. februárjában.)