2013. szeptember 14., szombat

Vásárok II. (Jellegzetes áruk)

Egy-egy országra, városra jellemző, "tájjellegű" vásárok a szerző saját fényképeiből és jegyzeteivel a világ minden tájáról - a teljesség igénye nélkül. Ha az ország nevére (mely minden esetben egy linket tartalmaz) klikkel, a teljes fejezet, melyben a fotó szerepel, megjelenik.
.
.
Elutazunk Otavalóba, a híres vásárra, ahol ma békésen kereskednek a harcos ősök utódai. Otavaló 9000 lakosú kisváros, ahol minden szombaton pontosan 6 órakor kezdődik a vásár. Itt minden megtalálható, amit az otavaló indiánok az otthonukban készítenek. Mindenekelőtt poncsókból, takarókból, pulóverekből, szép, hímzett ruhákból, táskákból és lámaszőrből készült faliszőnyegekből nagy a választék. A vásár jó ízelítőt nyújtott az otavaló indiánok életéből, mindennapjaiból, művészetéből.
.
.
.
.
Elmentünk a tevevásárra, ahol óriási volt a nyüzsgés: válogatták, nézegették, sőt ki is próbálták az ordítozó, ugráló állatokat. A rekkenő hőségben védelmet nyújt a vásárlóknak, no meg azoknak, akik az éjszakát is a tevéik közelében töltik a hevenyészve összeállított sátor.
.
.
Ciprus 
.
.
.
A városka már 500 évvel ezelőtt híres volt az azúros csipkéiről, a lefkaritikáról, amit főként az üzletekben árusítanak. A csipkeboltot én sem hagyhattam ki.
.
.
.
.
Aki Hollandiában jár, nem hagyhatja ki az alkmaari híres sajtvásárt! Két kászdréger a vállára akasztott kötelekkel emeli fel és hordja-viszi a golyóformájú sajtokat egy hordágyszerű alkalmatosságon. A szakértő vevő félhenger alakú, hosszú késsel vizsgálja meg az árut, fura szerszámát megforgatja a sajtban, kihúz vele egy sajtoszlopot, mely elárulja, hogy milyen a termék a héjától a közepéig: érett-e, milyen az íze és a zsírtartalma. A sajthordó csapat a mázsaház terére szállítja a sajtot, lerakja a kereskedő elé, majd kezdődik az előbb említett vizsgálat. Az alkudozás végén a sajtgolyóbisok felkerülnek a teherautókra, vagy elindulnak a raktárházak felé vagy a grachton várakozó hajóra. Még az országúti tábla is jelzi, hogy hol van a Kézmarkt, a Sajtvásár tér.
.
.
.
.
A textilesek utcája az előzővel párhuzamos. Itt bizony csak egyesével lehetett közlekedni a két elárusító sor között. Megdöbbentően olcsón lehet szép ruhaneműket vásárolni. A textilipar Hongkong vezető iparága. Honleányaink óriási érdeklődést mutattak a szűk utcában a vásárlás-nézelődés hevében összekeveredtek a kínaiakkal, eltévedtek a zsúfolt helyen, alig lehetett összeszedni a kis csapatot.
.
.
.
.
Sétáljunk le a régi kikötőbe! Ott van a halpiac. Már messziről érezni nemcsak a halszagot, de azt a bűzt is, ami erről a higiénikusnak egyáltalán nem mondható piacról terjed.
.
.
.
.
Ha a damaszkuszi kapun át lépünk be a városba, hamarosan a birkapiacra érünk. Az arab negyed legjellegzetesebb helye, igazi arab világ ez. Hosszasan elbámultuk a különféle viseletben összegyűlt arab atyafiak alkudozási szokásait, ruházatukat, aktív vásári temperamentumukat.
.
.
.
.
A kosárvásáron aztán volna választék! De kaphatók itt tipikus marokkói, csúcsos sapkák is. Micsoda gazdag felhozatal...
.
.
.
.
Elsétálunk a híres Montmartre-ra. Itt egy magyar festővel is találkoztunk. A művészek alkotnak a szabadban, munkájukat lehet figyelni, képeiket megnézni és akár megvásárolni.
.
.
Peru 
.
.
A híres kecsua vásárt a Templom téren tartják. A színes népviseletek mellett a szivárvány minden színében játszó, csodálatosan szép, szőtt gyapjúszőnyegek, hófehér láma- és alpakaszőrmék, barnás-piros kerámiák hegyei, az alkudozó árusok és turisták nyüzsgő, morjaló, színes foltokká olvadnak össze egy ház erkélyéről letekintve, ahová néhány sol lefizetése után jutottunk fel. A tulajdonos abból él, hogy pénzért, belépőért adja ki a vásár szomszédságában álló házának erkélyéről a kilátást.
.
.
.
.
És íme egy hentesüzlethez érünk. Előtte így kínálták a kecskehúst. Forróság van, a vér miatt legyek milliárdjai lepik el a mustrát - ennyit a higiéniáról. Este éppen kecskehús volt a vacsora: jó volt a kínált portékára visszaemlékezni... Azért jó étvágyat kívántunk egymásnak.
.
.
.
.
A banán nagy halmokban volt kitéve a mi asztalainkra is, és mindenki annyit vett belőle, amennyi csak kellett... 
.
.
Törökország
.
.
Egyedülálló élményt nyújtott a selyemgubó-tőzsde, ahol az embertömegtől és a gubók kupacaitól szinte moccanni sem lehetett. Óriási sokadalom, zaj, fej-fej mellett és zsákok halmaza. Szinte fülsiketítő volt, ahogy kiáltozták az árakat, ahogy licitáltak egy szállítmányért, és amikor megkötötték az üzletet, egymás kezébe csaptak, és betolult a tömegbe egy teherautó vagy éppenséggel egy kordé, hogy elszállítsa az árut. Másutt hatalmas stócokba rakták, kupacokba halmozták fel a hasznos hernyók milliónyi apró, fehér selyemházait, a gubót. Nagy ordítozás közepette folyt a vita a gubók minőségéről és áráról egy-egy eladó és vevő között.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése