2015. február 26., csütörtök

Levelek Németországból (5.)

29 publikációm jelent meg a Magyar Állatorvosok Lapjában, melyekben bizonyára érdembeli megfigyelések és kísérletek is voltak, mert 24 országból (többek között az USA-n és Kanadán kívül Mexikóból és még Argentínából is) 121 intézet kért azokból lenyomatot.












Mikor a lánc lehull


Nagyszerű dolog volt és óriási előrelépésként éltem meg, amikor motortulajdonossá váltam. Attól fogva nem kellett szállítani engem, és rövid idő alatt eljutottam a beteg állatokhoz. No de amikor egyszer csak útközben reccs, leesik a lánc? Igen, vissza kell tenni. Az ember csupa olaj lesz, és mivel a beteg állatot tisztán, sterilen kell vizsgálni és gyógykezelni, természetesen meg kellett motorszerelés után mosakodnom. És ha még közben a zápor is utolér? Még az alsónadrágom is csuromvizes lett olyankor! És ha mindez éjszaka történik? Koromsötét van, forgalom nincs, vagyis nem jön segítség. Amúgy is sürgős esethez hívtak éjjel (egyszer például egy tehén ellési bénulásához), ilyenkor gyorsan kell cselekedni, mert az életmentő lehet. Az embert várják, ő pedig szereli a motort a sötétben egyedül. Vért izzadtam, míg a láncot helyreraktam! És valahogy mindig úgy alakult, hogy megoldottam, odaértem, elláttam a beteget, a viszontagságok pedig talán igazán senkit nem is érdekelnek. Megmaradnak kulisszatitoknak.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése