A csirkék gumboró betegsége

MIÉRT KELL ÉS HOGYAN LEHET VÉDEKEZNI A CSIRKÉK GUMBORÓ BETEGSÉGE ELLEN?

Kezdődik a baromfiszezon! A vásárolt csirkék gazdaságos felnevelésére csak akkor számíthatunk, ha valaminő betegség fellépése nem veszélyezteti azok egészségi állapotát, mely során kárba veszhet mindaz, amit a csirkék felnevelésére áldoztunk (vételár, energia, takarmány, gyógyszerköltség stb.). Alapszabály, hogy jó téteményképesség csak egészséges állatoktól várható.

Az utóbbi időben különösen sok gondot és veszteséget okozott egy vírus által előidézett bántalom, a fertőző bursitis vagy másként nevezve az ún. „Gumboró betegség” a baromfiállományokban.

Nagyon fontos tudni, hogy amikor már megjelentek a betegség tünetei, mely során a csirkék egyszeriben lázasak, bágyadtakká válnak, súlyos hasmenésük lesz, és több állat hirtelen elhullik, a bántalom nem gyógyítható. Az állatorvos megérkezésekor legfeljebb a betegség tényét tudja megállapítani, de gyógyszeres lehetőség nincsen. Megfelelő módon és időben azonban akár ivóvízben is alkalmazható vakcinázással a betegség megelőzhető, a veszteség kivédhető. A továbbiakban erről fogunk szót ejteni.

MI OKOZZA?

A betegség kórokozója egy igen nagy ragályozó-képességű birnavírus. A vírus ellenálló-képessége nagy, 56°C-on 30 percig is életben marad.

Fertőzőképességét az alomban akár 4 hónapig is megőrzi, a penészes alombogár szervezetében is mintegy 60 napig fertőzőképes marad.

Ahol egyszer felütötte a fejét, ott „véglegesen” megmaradhat, például az idő baromfiak életük végéig vírushordozókká válhatnak. Fertőtlenítésre a ma forgalomban levő szerek pl. Multicide, Virkon stb. eredményesen alkalmazhatók.

A kórokozó elsősorban a csirkéket támadja meg, de a vírus megtelepedhet pulykában, fácánokban és struccokban is. A pulykákban tünetmentes fertőzés alakul ki, de vírushordozókká válhatnak, a fácánok azonban megbetegedhetnek, sőt elhullás is előfordulhat.

HOGYAN TÖRTÉNIK A FERTŐZÉS?

A fertőzöttség elsősorban a bélsárral ürülő vírus szájon át történő felvételével történik, de bekövetkezhet a kötőhártyán keresztül vagy akár inhalációval (=beleheltetés) is.

Azonban nemcsak a közvetlen érintkezés fertőzésközvetítő szerepével kell számolni, de közvetíthetik a fertőzést a különféle ragályfogó tárgyak, a takarmány és az ivóvíz is. Az alom és az alombogár fertőzésközvetítő szerepéről már szó esett.

Behurcolhatják továbbá a vírust a nem kellően fertőtlenített járművek, az istállóban élő rágcsálók, de maga az ember is. Sőt egyes szakemberek szerint a vadmadarak, sőt a szúnyogok is.

A kórokozó bejutva a szervezetbe először a bélcsatorna nyiroksejtjeiben szaporodik el, majd innen a portális vénán a májba jut, ezt követően pedig a vér útján terjed szét, és a limfoid szervekben szaporodik el jelentős mértékben. A vírus legfontosabb célszerve – amint a betegség elnevezése is utal rá – a bursa Fabricii. Ez élettani funkcióját tekintve az immunitás (=a szervezet védettsége) kialakulásában nagyon fontos nyirokszerv.

A BETEGSÉG TÜNETEI

A lázas csirkék bágyadtak, étvágytalanok, vízszerű bélsarat ürítenek, vizeletük a kloáka környékén kiválva gipszhez hasonló bevonatot képez. Az állatok nehézkesen mozognak, egyesek reszketnek, s a fejfüggelékeik anémiása, majd később enyhén cianotikussá válnak. Egyes betegek kloákájának felső részén a megnagyobbodott bursa Fabricii kitapintható.

A lappangási idő a 3-6 hetes csirkeállományokban mindössze 2-3 nap, az ennél fiatalabbaknál valamivel hosszabb. A betegség gyógyíthatatlan, de megfelelő vakcina alkalmazásával megelőzhető!

A klinikai tünetek hiányában is jelentős veszteséget okoz a betegség szubklinikai formák, amikor fertőzöttség van ugyan, de klinikai tünetekben nem mutatkozik. Eltekintve az ekkor is érvényesülő immunszuppresszív hatástól (=az immunreakció elnyomása, mely jelentősen fokozhatja egyéb vírusos vagy baktériumos betegségek, fertőzöttségek kórtani hatását, fellépését, pl. Escherichia coli stb.), romlik a takarmány hasznosulása, csökken az átlagos testtömeg. A mikotoxinok súlyosbíthatják a fertőző bursitis okozta kártételt.

A FERTŐZÖTTSÉG KÁRTÉTELE ÁLLOMÁNYSZINTEN

1. Emelkedik az elhullások okozta veszteség.

2. A hizlalás alatt a testtömeg 80-100 grammal kisebb.

3. 8%-kal romlik a takarmányértékesítés.

4. A vágóhídi selejt 1%-ról 3%-ra emelkedik.

A betegség kártételét meghatározza a vírustörzs virulenciája (=fertőzőképessége), az állomány fogékonysága és neme (pl. a könnyű testű leghorn jércéknél magasabb, brojlereknél kisebb).

Ugyancsak az interkurrens (=közbejövő, közbelépő) és szekunder (=másodlagos) kórokozók jelenléte, a termelési környezet színvonala, valamint a csirkék immunállapota.

HOGYAN VÉDEKEZZÜNK A BETEGSÉG ELLEN?

1. Miután jelentős mértékű immunszupresszió kialakulásával akkor kell számolni, ha a fertőződés az élet első heteiben következik be, elsőrendű feladat a korai fertőződés megakadályozása.

Fontos tehát, hogy a keltetőből való szállítás alatt, és a letelepítés előtt a csirkéket megóvjuk a fertőződéstől. Ez a szállító eszközök és az istálló előzetes, alapos tisztogatásával és mindenre kiterjedő fertőtlenítésével érhető el. Gondolni kell a tojáshéj alapos fertőtlenítésére is.

2. A korai fertőződés kivédése vagy csökkentése szempontjából nagyon kedvező hatású a csirkék maternális (=anyai) ellenanyag-szintjének a biztosítása. Az akkor érhető el, ha a tojókat immunizáljuk.

3. Csökkenthetők a veszteségek, a korai fertőződés következményei a csirkék tojásban vagy napos korban végzett immunizálásával.

A fertőzött állományban is javítja a rossz takarmányértékesítési mutatókat és növeli az átlagos testtömeget, ha a takarmány E-vitamin tartalmát a brojlerkor utolsó 3 hetében háromszorosára emeljük.

MIT KELL TUDNI A CSIRKÉK VAKCINÁZÁSÁRÓL?

Miután a betegség – ha már felütötte a fejét – nem gyógyítható, a bántalom megelőzésére a csirkék vakcinázását kell igénybe venni. A biztos védettség elérésére nagyon fontos a VAKCINÁZÁS IDEJÉNEK meghatározása, mely a csibék veleszületett szikimmunitásának a szintjétől függ.

Ismert tény, hogy a szülőpárok oltása után az ilyen tojásból kelt csibék bizonyos ideig már a tojásból védettséget szereznek. Ez a SZIKIMMUNITÁS, mely általában 14 napig tart. Az első oltást tehát 14 napos korban érdemes elvégezni.

Ekkor azonban az állomány egy részénél még érvényesül a szikimmunitás, tehát a vakcinázás nem hozza maradéktalanul a várt eredményt. Ezért kell a vakcinázást 24-28 napos korban megismételni.

A VAKCINA ALKALMAZÁSA

A csirkék immunizálására többféle vakcina is kapható, melyeket az állatorvos utasítása szerint kell felhasználni. Példaként említjük a CEVAC GUMBORO vakcinát, mely akár 200 adagos kiszerelésben is kapható.

Néhány tanács a vakcina alkalmazásához: az ivóvízben való feloldása előtt a vályúkat és itatókat mosó- és fertőtlenítőszertől mentes vízzel kell alaposan megtisztítani. 2. Kezelés előtt az állatokat 2 órán át szomjaztatni kell, hogy a gyógyszeres vizet az állatok 2 órán belül elfogyasszák. 3. A vakcina hozzáadása előtt a vízben literenként 2,5 g sovány tejport ajánlatos feloldani, hogy a vízben oldott anyagok a vakcinavírust ne károsítsák. 4. Feloldás után azonnal fel kell használni. 5. Kizárólag egészséges állatokat vakcinázzunk.

(A cikk megjelent dr. Radnai István tollából a Kistermelők Lapjában 2007. februrájában.)