A
HÁZINYÚL HASMENÉSES BÁNTALMAI 3. (coli bacillosis)
A Kistermelők
Lapja előbbi számaiban elmondtuk, hogy a
házinyúl hasmenéssel járó bántalmai azon betegségek közé tartoznak, melyek a
leggyakoribb gondot és veszteséget okozzák a tenyésztőknek. Felsoroltuk azokat
a kórokozókat, valamint takarmányozási- és tartási körülményeket, melyek a
sokszor csillapíthatatlan és akár nagyszámú elhullással is járó hasmenést
okozhatják. Beszéltünk a bántalmak megelőzéséről és orvoslásáról. Ezúttal a
nyulak hasmenését okozó coli bacillosisról fogunk szót ejteni.
MI OKOZZA?
A betegséget az Escherichia coli különféle megbetegítő képességű törzsei
okozzák. Az E. coli Gram-negatív, aerob, általában csillós baktérium, de egyes
nyúlpathogen törzsek csillótlanok. A baktérium spórátlan, 2-3 um nagyságú és
pálcika alakú. Vannak határozottan nyúlpathogen törzsek is.
Tudni kell azonban, hogy az E. coli általában nem szükségszerű lakója a
házinyúl bélcsatornájának. A szakszerűen 13-15% nyersrostot tartalmazó
takarmányon tartott nyulak vastagbeleiben ugyanis jelentős anaerob
cellulózbontás folyik, és a savanyú közeg nem kedvez az E. coli baktériumok
elszaporodásának.
Takarmányozási hibák, főleg a megfelelő rosttartalom hiánya, a
bélcoccidiózis vagy a bél pH értékének mesterségesen lúgos irányba való
eltolása azonban lehetővé teszik, hogy a bélsárból vagy a környezetből felvett
E. coli baktériumok nagymértékben elszaporodjanak.
1. A SZOPÓS NYULAK COLIHASMENÉSE (ún. “sárga hasmenés”)
A colihasmenés szopós korban rendszerint a 3-14 napos kisnyulakban fordul
elő. Mivel ebben az életszakaszban kizárólag vagy túlnyomórészben anyatejjel
táplálkoznak a kisnyulak, a hasmenés színe alapján sárga hasmenésnek hívják a
betegséget. A csillapíthatatlan hasmenés során a fiatal beteg állatok a
kiszáradás jeleit mutatják.
TÜNETEK
A végbélnyílás környéke sárgás híg bélsárral szennyezett, és a klinikai
tünetek (pl. hasmenés stb.) megjelenése után az érintett kisnyulak toxaemia
(=vérmérgezés) miatt akár 24-48 órán belül el is pusztulhatnak. A virulens
törzsek gyakran véres hasmenést idéznek elő. Nem egyszer találkoztam olyan
esetekkel is, hogy a toxaemia miatt olyan gyorsan bekövetkezett az elhullás,
hogy az állatnak nem is volt hasmenése.
2. Választott, süldő
nyulak colihasmenése
A betegség
általában a választás utáni 4-12.
napon jelentkezik. Nagyobb állományokban az egy-három hónapos kor közötti
csoportokban 10-20%-os, de olykor akár 50%-os veszteséget is okozhat.
KLINIKAI TÜNETEK
A hasmenés fellépésére általában a fertőzés után 2-5 nap múlva lehet
számítani.
A beteg nyulak a hasmenés megjelenése előtt egy-két napig bágyadtak,
levertek, étvágytalanok. Rendszerint ez után robban be a súlyos hasmenés,
melynek során kezdetben a bélsár erősen nyálkás, hígan-folyósan nyálkás, majd
véressé válik. Ez a beteg nyulak végbélnyílása környékén, sőt gyakran az egész
hasalján szennyes barnás-zöldes színű, bűzös elszíneződést okoz.
Nem egyszer a colibacteriumokból a bélben felszabaduló és károsodott
bélnyálkahártyán át a vérkeringésbe jutott endotoxin hatására anyagforgalmi
zavar keletkezik, majd több állat gyorsan, akár egy-két napi betegség után – de
olykor akár néhány óra alatt – a toxikus sokk következtében elhullik.
GYÓGYKEZELÉS
A beteg nyulaknak szájon át széles terápiás hatású antibiotikumok adhatók,
melyek rendelése, adagolásának és alkalmazásának előírása állatorvosi feladat.
Nagyon fontos azonban a bőséges, tiszta ivóvízellátás és ajánlatos egy-két
napig koplaltatni a beteg állatokat.
Ismételten felhívom a figyelmet, hogy nagyon fontos a szopós nyulak esetében
a folyadékveszteség pótlásáról gondoskodni! Erre a célra szolgál a szájon át
adandó “rehidráló folyadék”, melynek tartalma egy liter vízhez számolva: 25 g
glükóz, 2 g Na2CO3, 1 g NaCl és 2 g KCl.
Bár meglehetősen munkaigényes eljárás, de nagyon fontos, hogy a fészekben
az egészséges állatokat is kezeljük. Ugyancsak ajánlatos az antibiotikumokat a
kórokozó baktériumok gyógyszerérzékenysége alapján megválasztani.
A süldő és tenyésznyulak kezelése során az állatorvos által előírt
gyógyszert ivóvízben (esetleg takarmányban) adagolhatjuk. Lényeges szempont,
hogy az önitató a gyógyszer adagolásakor üres legyen, hogy az állatok egyszerre
jussanak a gyógyszert tartalmazó ivóvízhez.
A gyógykezelés sikerét nagymértékben javítja és a megelőzést is szolgálja,
ha tejsavbaktériumokat tartalmazó probiotikumokat adunk a nyulaknak. Erre jól
bevált az állatorvosi vény nélkül kapható PROBIOS vitaminos vízoldékony por,
mely antibiotikumokkal együtt is adható. Nyulaknak 1-2 kávéskanálnyit adunk 10
állatra számítva naponta.
Ez jó hatással alkalmazható a káros baktériumok felszaporodása ellen, így
a hasmenés megelőzésére is. Sokszor csökkenti vagy akár helyettesíti a
baktériumellenes szerek alkalmazását.
MEGELŐZÉS
1. A betegség megelőzését tekintve a legfontosabb szempont, hogy
enteropathogén coli törzsek ne kerülhessenek be az állományba.
2. Nagyon fontos a kellő nyersrostot tartalmazó takarmány.
3. Lényeges, hogy csak kifogástalan minőségű takarmányt etessünk. A takarmányok
könnyen emészthető keményítőt, nyersfehérjét és szénhidrátot tartalmazzanak,
mert ezek abszolút értéke illetve egymáshoz való helyes aránya döntően
befolyásolja a növendék nyulak egészségi állapotát.
4. Nem közömbös a takarmányok gombatoxin tartalma sem az emésztőszervi
betegségek szempontjából is.
5. Fontos a jó higiéniás körülmények biztosítása.
6. Törekedjünk a bőséges jó minőségű tiszta ivóvízellátásra.
7. Különösen fontos a kokcidiózis megelőzése (lásd előző Lapszámunkban).
8. A megfelelő vitaminellátás! Legújabban kapható a JOLOMAX, mely a
vitaminok mellett aminosavakat is tartalmaz. Adagja 100 darab nyúl részére
választásig naponta 4 ml 5 napon keresztül, 100 anyanyúl részére 10 ml 5 napon
át.
3. COLI-DYSBACTERIOSIS
A betegség lényege az, hogy a különféle hajlamosító kórokok hatására
ezúttal a külvilágból felvett saprophyta (kórokozó képességgel nem vagy kevésbé
rendelkező) colibakteriumok szaporodnak el nagymértékben a bélcsatornában.
Melyek a hajlamosító tényezők? A nyersrostban szegény takarmányozás, az
enyhébb pathogenitású kokcidiumfajok, a rossz higiéniás körülmények, a bélbeli
vírusfertőzés stb. Nagyüzemi nyúltelepeinken ez a bántalom okozza a legnagyobb
gondot, akár 15-20%-os veszteséget (VETÉSI) is okozva.
TÜNETEK
A klinikai tünetek a választott nyulakban hasonlóak ugyan, mint a
colihasmenés során, a lefolyás azonban eltérő. Míg az enteropathogén
(“kórokozó”) colifertőzés esetén egyszerre nagyobb számú állat betegszik meg,
ezúttal terjedési hajlam nem figyelhető meg, de a kóros folyamat az egész
hizlalási folyamatban fennáll.
GYÓGYKEZELÉS, MEGELŐZÉS
A
gyógyszeres kezelés csaknem kilátástalan! Ha azonban gyógykezelünk, az csak a
beteg állatra terjedjen ki, mert az általános antibiotikum-kúrával a még
egészséges állatok normális bélflórájának a felborulását érjük el növelve a
veszteséget. Fontos a betegség megelőzése, az elősegítő okok kiiktatása mellett
a megfelelő ivóvízellátás. Szükség esetén az ivóvízbe naponta egyszer 3-5
g/liter konyhasót tehetünk.
(A cikk megjelent dr. Radnai István tollából a Kistermelők Lapjában 2013. júliusában.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése