Skandinávia III/2c

  SKANDINÁVIÁBAN 1999. JÚLIUS 7-13-IG

Elmegyünk a híres Vigeland- vagy Szoborparkba

A magyar csapat gyülekezik a szoborparkba való belépéshez. De mit ír Kővári Norvégia című könyvében a szobrászról? "Gusztáv Vigelandról, a legnagyobb norvég szobrászról is tudjuk, hogy a múlt század végén Christianiában valósággal az éhhalál küszöbén állt. Még albérletben a padlásszobája bérét sem tudta kifizetni, s egy fagyos téli napon rákényszerült, hogy a városkörnyéki erdőben a szabad ég alatt töltse az éjszakát. Idővel, amikor kivételes tehetségét felismerték, pártfogói elérték, hogy a módos városi polgárok személyenként 5-5 korona segélyt adjanak neki. A könyöradományért azonban a művésznek személyesen kellett elzarándokolnia a jótékonykodó kereskedőhöz, vállalkozóhoz.

A.G.Vigeland (1869-1943) Norvégia egyik legismertebb szobrásza, építésze, aki eredetileg egy díszkút építésére kapott megbízást a várostól. Nemcsak a feladat vonzotta, de a lehetőség is. A Frogner park Osló egyik legszebb pontja, és valóban ideális helye lehet a műalkotásnak. Azután az első szoborcsoportot követte a másik, az egyedülálló figurákét a szervesen összetartozó figura-kompozíciók, az emberélet minden szakaszát megelevenítő alkotások, kútmotívumok és figurális jelképes bronzkolosszusok sora, és Vigeland mester végül is fél évszázadra terjedő munkával benépesítette az egész hatalmas parkot.

Valósággal megismételte a teremtést: 30 holdon 150 szobrot és szoborcsoportot alkotott - szigorúan megszabva a maga vasból, bronzból, kőből teremtett világának rendjét és törvényeit.

Teremtményei hatalmas, erőtől duzzadó, csupa-szenvedély-lények, vállukon az élet, a világ minden terhe, létük csupa gyötrelem. A duzzadó izmokkal belülről sugárzó energiával szinte megpróbálják szétfeszíteni kőtestük, bronzköntösük páncélját.

Gránit obeliszkké halmozva is a fényre törnek: 121 emberi alak feszíti a maga valóságos és szimbolikus börtönét s a sors örökké egybezárja kereken összefonódó testeiket.

Csodálatos ez a zölden viruló, lépcsőzetesen emelkedő, vízben gazdag emberteremtette táj és a szobrok között is sok a remekmű.

Erre mondják, hogy komment nélkül is elmegy. A nagy, mozdulatlan szobrok között aprónak és sérülékenynek érezve magunkat de igyekszünk mindent felfedezni. A megdöbbentően szép látvány-élmény valamennyiünket lenyűgözött.

Mindezek után pedig a hegyvidéken, a hatalmas erdőségek között csodálatos levegőjű szállást kaptunk. Kicsit furcsa volt, hogy alig volt éjszaka sötét.