2013. április 9., kedd

"Miért sántít a kiskutyám?"


MIÉRT SÁNTÍT A KISKUTYÁM? LEHET, HOGY „DISZPLÁZIÁS”?
Kérdi levelében S. Jánosné Aszódról. Leírja, hogy néhány hónapja vásárolt és akkor teljesen egészségesnek látszott kutyája lelassult, elfárad, nehezen kel fel, „sántikál”. Attól fél, hogy dysplasiás. Kérdi, hogy mik a tünetei ennek a bántalomnak, és miként lehet orvosolni.
Ahhoz, hogy biztos diagnózist mondhassunk, a kiskutyát alaposan meg kellene vizsgálni, azonban így, csak az elmondott tünetek alapján, „látatlanban” is két nagyon gyakori bántalom, nevezetesen az angolkór és valóban a dysplasia lehetőségére lehet gondolni.
Miután az Olvasónk által felvetett kérdés nagyon gyakori, mindkét bántalmat ismerjük meg nagyon röviden.
AZ ANGOLKÓR (Rachitis)
Főleg a néhány hónapos, főleg az elválasztás utáni korban lévő állatok betegsége, mely a kalciumanyagcsere zavarára vezethető vissza. Alapvető ok az elégtelen kalcium (Ca) ellátottság, mely kialakításában a bélben a felszívódás zavara, a D-vitamin hiánya és a súlyos orsóférgesség is közrejátszhat.
TÜNETEK
Az angolkóros kutyák súlyos esetekben nehezen kelnek fel, tipegnek, sántikálva járnak, szívesen fekszenek, fogaik hiányosan fejlődnek. A beteg állatok végtagjai meggörbülnek, ízületeik duzzadtak, a csontosodás késedelmes. A kisállatok nem az ujjaikon, hanem a talpukon járnak (medvetalpúság),a bordacsontok és a bordaporcok kapcsolatánál kis csomók keletkeznek. Ezek többnyire kórjelző értékűek. Ez a duzzanatsor („angolkóros olvasó”) megkönnyíti a betegség felismerését.
ORVOSLÁS
Féregtelenítés, Ca pótlás, pl. Pulvis calcii lactophosphorici, melyből naponta egy csapott kávéskanálnyit kell tenni a kutya eleségére. A mészforgalmat javítja a D3-vitamin, melyből 50000-100000 NE adandó kéthetenként. Megelőzésre az anya féregtelenítéséről és megfelelő táplálásáról kalcium- és vitaminellátásáról is gondoskodni kell.
A KUTYÁK ÖRÖKLETES BÁNTALMA A CSÍPŐIZÜLETI DYSPLASIA
A csípőízületi dysplasia (olv. diszplázia) egy gyógyíthatatlan vagy csak sebészeti műtét során orvosolható betegség. Jelentőségét az adja, hogy egy meglehetősen elterjedt bántalomról van szó. SÁLYI professzor néhány évtizede széleskörű vizsgálatokat végezve úgy találta, hogy a hazai német juhászkutyák több mint 28%-a csípőízületi dysplasiában szenved.
A külföldön már széleskörben elterjedt szűrővizsgálatoknak az a jelentősége, hogy ily módon a kutyák terheltsége már időben megállapítható, és a „hibás” állatok kizárhatók a tenyésztésből, mivelhogy utódaikra is örökíthetik a bántalmat.
KÓROKTAN
A csípőízületi dysplasia (dysplasia= rendellenes fejlődés) valójában a csípőízület rendellenes fejlődése. Az elváltozáson a sekély acetabulum (=a csípőcsont és az ülőcsont találkozási helyén található félgömbszerű, a combcsont fejéhez ízesülő bemélyedés) és az ellaposodott combcsontfej vagy mindkettő szabálytalan alakulását, esetleg a szalagok rendellenessége miatt laza (tág) csípőízületet értjük.
Dysplasia esetén a szabálytalanul fejlődő ízületi végek nem csapágy módjára, vagyis nem pontosan illeszkednek egymáshoz. A fokozott és rendellenes mozgathatóság esetében többnyire az ízületi tok és a rögzítő szalagok lazasága is megállapítható.
A súlyos fokú dysplasia során az ízületet alkotó csontok együtt vagy külön-külön szabálytalanul fejlődnek, amihez gyakran társul a lágy szövetek rendellenessége is. Az ízület elváltozásának a megállapítása „szabad szemmel” lehetetlen, a pontos diagnózis csak a röntgenkép alapján mondható ki.
A legelfogadottabb felfogás szerint a dysplasia genetikai rendellenesség (anomália), amely nemzedékről-nemzedékre öröklődik.
ÖRÖKLŐDŐ RENDELLENESSÉG
Számos hazai és külföldi kísérlet, megfigyelés bizonyítja, hogy a csípőízületi dysplasia öröklődő rendellenesség! Mindegy, hogy melyik szülő hordozza a terheltséget, a dysplasia öröklődésekor az utódok nemében és számában nincsen jelentős eltérés.
Még akkor is örökölhető a betegség, hogyha mindkét szülő fenotípusosan egészséges (tehát semmiféle klinikai jel nem utal a rendellenességre de genetikailag terhelt), akkor mintegy 24%-ban születhetnek dysplasiás utódok.
TÜNETEK
A csípőízületi dysplasia klinikai tünetei az enyhébb esetekben vagy fiatal korban nem jellegzetesek. Az elváltozások súlyosságától függően már állás, de különösen járás közben enyhébb vagy súlyosabb mozgási rendellenességek észlelhetők.
Az egyik vagy mindkét hátulsó láb ízületei fokozottan behajlítottak, ezért a far csapottnak látszik. Az állatok állás közben a hátulsó lábukat vagy lábaikat kímélni igyekeznek, ezért az elülső lábaikat jobban a hasuk alá szedik, a hátulsó lábaikat pedig a megszokottnál jobban széjjelrakják.
A dysplasiás kutyák általában sokat ülnek vagy fekszenek, nehezen és nem szívesen kelnek fel. Üléskor a hátulsó lábaikat vagy lábukat kinyújtják, esetleg oldalhelyzetbe teszik.
Az állatok járása bizonytalan, a lépcsőn vontatottan mennek. A betegségre a korai elfáradás is felhívja a figyelmet. Gyakorlat közben engedély és parancs nélkül leülnek, lefekszenek. A munkában tartott állatok munka közben nem figyelnek, nem fegyelmezettek, a palánk vagy árok átugrását többnyire elkerülik. Hosszabb ideig tartó munka után már lépésben is mozgászavart mutatnak.
Kifejezett sántaság leggyakrabban csak akkor észlelhető, amikor az elváltozás súlyos vagy csak az egyik ízületre korlátozódik. Dysplasiára hívja fel a figyelmet az is, ha a kutya gyorsabb mozgatás közben hátulsó lábaival egyszerre „vágtaszerűen” ugrál.
KÓRJÓSLAT
A csípőízületi dysplasia kórjóslata mindig kétes vagy kedvezőtlen. A kedvtelésből tartott kutyák enyhe vagy közepes dysplasiája általában nem okoz problémát néhány éves korig. Ebben van a dysplasia örökléstani veszélye. A tenyésztők ugyanis sokszor jóhiszeműen továbbtenyésztik, sőt értékesítik a rejtett hibában szenvedő állatokat is.
ORVOSLÁS
A betegség kétséget kizáró megállapítása csak röntgenvizsgálattal lehetséges.
Miután a dysplasia hátterében genetikai okok szerepelnek, eddigi ismereteink szerint gyógyszeres befolyásolással nem akadályozható meg a dysplasia kialakulása és megszüntetése. A bántalom megszüntetése sebészi beavatkozás útján lehetséges.
Feltétlenül szükséges azonban a fájdalom csillapítása. Gyulladáscsökkentők applikálásával és pihentetéssel a fájdalom enyhíthető és az ízületi bántalom kialakulása késleltethető, esetleg meg is előzhető.
Példaként megemlítem, hogy a kutyák mozgásszervi megbetegedéseinek heveny és krónikus fájdalommal járó gyulladása gyógykezelésére jól bevált gyulladáscsökkentő, fájdalmat is enyhítő készítmény a NOROCARP tabletta, mely 20 és 50 mg-os kiszerelésben kapható. Szájon át adandó, adagja 2-4 mg karpofen/ttkg, naponta 2 egyenlő dózisban. Egy csomag 100 tablettát tartalmaz. Alkalmazása a mellékelt utasítás szerint történhet. A gyógyszer használatával kapcsolatban ki kell kérni a kezelő állatorvos javaslatát.
(A cikk megjelent dr. Radnai István tollából a Kistermelők Lapjában 2013. februárjában.)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése