2014. január 21., kedd

Kézművesek és termékeik (4.)

Egy mondás szerint a kézzel gyártott termékekben csak kétféle adalékanyag van: a kézműves szíve és a lelke. Bizonyára találó megállapítás. Sokszor elképzelni sem tudjuk, milyen nehéz körülmények között jönnek létre igazán remekbe szabott darabok. Ezúttal tehát a világ minden tájáról kézimunkákat kívánunk bemutatni és azok "keletkezési körülményeit" dióhéjban. A teljesség igénye nélkül válogattunk a szerző saját készítésű fotóiból, melyek mellől természetesen a képhez tartozó jegyzetek sem maradnak el. Ha az ország, táj, város nevére (mely minden esetben egy linket tartalmaz) klikkel, a teljes fejezet, melyben a fotó szerepel, megjelenik.

.
.
Az indiánok a kijelölt helyeken, rezervátumokban élik az eltompult, kilátástalan életüket. E helyen kevés a lehetőség a vadászatra, földművelésre. Többnyire népművészeti tárgyakat készítenek, az őket felkereső turistáknak bemutatják a népszokásaikat, harci táncaikat. Helyzetük valamivel rosszabb, mint a négereké, akiknek egyetemeik, szervezeteik vannak, és életmódjukban van "fejlődés". Persze az indián rezervátumban is van villany, a benzinkutaknál indián népviseletbe öltözött indiánok szolgálnak ki, az éttermekben, vendéglőkben felszolgáló indiánok ugyancsak népviseletben vannak.
.
.
.
.
Egy ügyes kezű maszkkészítő mesterhez látogatunk el. Az üzletben sokféle különböző maszkfaragványt ajánlgatnak, egyik a betegségektől, másik a rossz szellemektől, a következő a bajtól, rontástól véd, magyarázza a (maszk)mester.
.
.
.
.
Kappadókia vidékén termelik ki az értékes kőzetet, az ónixot. Meglátogattunk egy ónixüzemet. Fülsiketítő a zaj, visítanak a gépek... Lisztszerű, finom por lebeg a levegőben. Az egészségtelen munkát kizárólag férfiak végzik. Megnéztük, hogyan is készülnek ezek a nagyszerű, pompás dísztárgyak. Negyedóra sem kellett ahhoz, hogy a hatalmas kőtömbből egy meglepően tetszetős műremek elkészülhessen.
.
.
.
.
Továbbmegyünk, ezúttal a kézműves negyedbe. Legelőször megcsodáljuk azt a műhelyt, ahol a féldrágakövekből kirakott figurák, alakzatok, tájképek készülnek. Csodálatosak! 1972-ben, a világon először itt létesült egy olyan alkotóműhely, ahol a a föld minden részéről vásárolt féldrágaköveket megmunkálják, csiszolják, vágják és azokból csodálatos alkotásokat készítenek. Bemutatják a kellékeket, de azt is megnézhetjük, miként készülnek ezekből az értékes féldrágakövekből a képeken kívül óra-számlapok, lámpácskák vagy éppenséggel szobrok is. Ugye csodálatosak?
.
.
.
.
Itt van az aranytermelés egyik központja, Nova Lima bányája. A naponta felszínre hozott 1000 tonnányi kőzetből csupán 2 kg ezüstöt és másfél kg higanyt nyernek. Olcsón lehetett veszettül mutatós kis csiszolt féldrágaköveket kapni. Mohón válogattuk a szebbnél szebb aprócska kövecskéket. Csiszolja a féldrágaköveket és a gyémántot a mester. Az árusítás közvetlenül a műhely mellett folyt.
.
.
.
.
Az erőd meglátogatása után bemegyünk a vármúzeumba, ahol fából faragott vagy kőből formált maketteken megjelennek az egykori hős várvédők. Emlékbe meg is vásárolhatók.
.
.
.
.
A smaragd csiszolása óriási gyakorlatot, nagy szakértelmet és bizony meglehetősen sok időt vesz igénybe. Megfigyeljük, hogyan is dolgozik a hozzáértő. Egyébként az utcán is lépten-nyomon kínálják a zugárusok a smaragdot. Viszonylag nagyon olcsón! De sajnos nem értünk hozzá, nem merünk ilyen módon vásárolni. Pedig a bányákból sok szép drágakövet hoznak fel illegálisan is a munkások. Ez kerül a "szabadpiacra". E méregdrága, csillogó luxusköveket kiaknázó indiánok a legprimitívebb körülmények között, vakoskodva gürcölnek a gödrök mélyén. Ezek a bányák olyan magasságban vannak, mely légkörét az európai ember talán ki sem bírná. És ugyan mennyit keresnek az embertelen munkával? Naponta 2-3 márkát. Időnként fellázadnak, a hatalom gyorsan és brutálisan leveri a lázadást, majd békésen folytatják tovább a munkát.
.
.
.
.
Nézzük csak, hogyan is készül a toledói aranyberakás! Az acélba vájatot kalapál a mester, majd belepréseli az aranylemezt. Ekkor kiégeti, és az aranyberakás fekete hátteret kap.
.
.
.
.
Izrael gyémántpiaca az ipari össztermék 5-6 százalékát adja. Az ország nyersgyémántot vásárol - hisz itt egy fikarcnyi sem terem - feldolgozza, majd óriási nyereséggel eladja. Gyémántfeldolgozásban első a világon.
.
.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése