2014. október 25., szombat

A baromfi elhalásos bélgyulladása


NÉHÁNY TANÁCS A BAROMFISZEZONRA 7.
MIKÉNT VÉDEKEZHETÜNK A BAROMFI ELHALÁSOS BÉLGYULLADÁSA ELLEN?
A csirkék leggyakoribb és legtöbb gazdasági veszteséget okozó betegségeit ismertető cikk-sorozatunkban olvashattunk a kokcidiózisról, a gumborói és Marek-féle betegségről, a gyógykezelés és megelőzés lehetőségeiről.
Ezúttal egy ismét világszerte elterjedt és a szakirodalom szerint évente világszerte 2 milliárd dollár veszteséget okozó bántalmat, a csirkék elhalásos bélgyulladását fogjuk ismertetni, valamint a legeredményesebben bevált gyógyszeres megelőzési eljárást is a legújabb hazai tapasztalatok felhasználásával.
A betegség megelőzésének azért van döntő fontossága a klasszikus bántalom és annak szubklinikai megjelenésében, mert amikor már fellépett a baj, akkor nagyon gyors lefolyása miatt a gazdasági veszteség zömét már nem tudjuk kivédeni. Meg kell tehát előzni a betegség fellépését.
MIT KELL TUDNI A BETEGSÉGRŐL?
A baromfi elhalásos bélgyulladása, a növendék csirkék vékonybél-szakaszainak elhalásos kruppos gyulladásával járó fertőző betegsége. A kórképet először 1961-ben PARISH írta le, majd ezt követően számos szakdolgozat taglalta az újabb kóroktani, klinikai, kórfejlődési és kórtani ismereteket. A hazai esetekről is több leírás jelent meg KAKUK, BARTALIS és NAGY doktorok tollából. A betegség korábban leírt klasszikus megjelenési formája mellett számos közlemény foglalkozik a betegség szubklinikai formájával is a kórforma kártételeit ismertetve, ami csökkent testtömeg-gyarapodásban, rosszabb takarmány-értékesülésben és fokozott mérvű vágóhídi kobzásban nyilvánul meg.
MI OKOZZA?
Az elhalásos bélgyulladás okozója egy toxintermelő baktérium, a Clostridium perfringens C és A típusa. A clostridium fajok Gram-pozitív anaerob (csak oxigénmentes környezetben tudnak szaporodni), pálcika alakú, spórás baktériumok. A kórokozó a talajban, a bélsárban, a szennyezett takarmányban és az alomban széles körben előfordul. Többségük megtelepszik az ember és az állat bélcsatornájában is. Ez ideig mintegy 100 fajuk ismert. Spóráik igen ellenállóak. Természetes viszonyok között beszáradt váladékokban, szövetnedvekben évekig életképesek maradnak.
MIÉRT NEVEZZÜK DISZPOZÍCIÓS BETEGSÉGNEK?
Azért, mert egyrészt a clostridiumok az egészséges baromfi béltartalmában is megtalálhatók – anélkül, hogy egyidejűleg betegséget okoznának –, másrészt pedig akár a kórokozó behurcolása nélkül is, mindenekelőtt az ellenálló képességet csökkentő körülmények vagy étrendi hibák stb. hajlamosító hatására jelentkezik. Mindezekről a továbbiakban részletesen is szót ejtünk.
MELYEK A HAJLAMOSÍTÓ VAGY KIVÁLTÓ TÉNYEZŐK?
1. A hajlamosító tényezők között mindenekelőtt a kokcidiózist kell megemlíteni. A kokcidiumok bélkárosító hatása jelentős szerepet játszhat a bántalom fellépésében, de hasonlóképpen hajlamosít a bántalom megjelenésére a csirkeanemia, sőt egy meglehetősen gyakori bántalom, a fertőző burzitisz vagy más néven az ún. gumborói betegség is. E két bántalom immunszupresszív hatása jól ismert!
2. Már az enyhe takarmánytoxikózisok is megteremthetik a feltételeket a betegség kialakulásához, ugyanis a mikotoxinok a bélflóra profiljának a változását okozhatják.
3. Bizonyos emésztési rendellenességek is elősegítik a clostridiumoknak a bélben történő elszaporodását. A takarmányozási hibák igen fontos szerepet játszanak a bántalom fellobbantásában.
4. A takarmány mennyiségének hirtelen, átmenet nélküli megemelése ugyancsak hajlamosít a betegség fellépésére. A nem kiegyensúlyozott összetételű, emiatt nem a tényleges szükségletnek megfelelő tápanyagtartalmú takarmányok takarmányozási stresszt idéznek elő a baromfiban.
5. A takarmány nagy nyersfehérje-tartalma valamint az állati eredetű fehérjehordozók (pl. halliszt) hozzáadása is hajlamosít a madarakban a bántalom kialakulására.
Megfigyelték, hogy a búza alapú takarmánykeverék – szemben a meghatározó arányban kukoricát tartalmazóval – növeli az EB (=a betegség) kialakulásának a valószínűségét. Egyes szerzők (BRANTON és mtsai) például a kukorica alapú takarmány etetésekor a pecsenyecsirkék 2,9%-os elhullásáról számoltak be, míg a búza alapú táp használata esetén a kiesés megközelítette illetve meghaladta a 20%-ot.
6. Az állomány telepítési sűrűsége szintén növeli az EB előfordulását, részben a nedves, rossz minőségű alomban a Cl. perfringens feldúsulása következtében. A durva felületű, nagy rosttartalmú alomanyag felvétele pl. sértheti a bélnyálkahártyát és helyi gyulladást okozva elősegíti a Cl. perfringens megtelepedését.
7. Amint olvashattuk, az elszennyeződött alom ugyancsak hajlamosító tényező. Ezért jelentkezik a betegség gyakrabban a mélyalmos tartásban. Azt bizonyára mindenki tudja, hogy az alom jó állapotban tartásához megfelelő szellőztetésre van szükség. Tehát fokozott gondot kell fordítani a megfelelő higiéniás körülmények biztosítására.
8. Az állomány törődése szintén kiválthatja a bántalmat.
9. Megjegyzem, hogy előidézhetik a bajt mindazon ártalmak, melyek a béltartalom mozgásának a lelassulásához vezetnek, mert ily módon elegendő idő áll rendelkezésre a baktériumoknak, hogy felszaporodjanak a bélcsatornában.
Végül pedig megjegyzem, hogy a kórkép gazdasági jelentősége attól kezdve nőtt meg, amióta először a Skandináv államokban, majd az Európai Unióban az ún. nutritiv antibiotikumok (virginiamicin, bacitracin, avoparcin, aviamicin, apramicin stb.) használatát fokozatosan és 2006. január elsejétől betiltották.
A BETEGSÉG TÜNETEI
Főleg a 2-5 hetes brojler állományokban olykor annyira gyorsan zajlik le a betegség, hogy az állatokon előbb mindössze bágyadtság észlelhető, majd a csirkék egyszeriben elhullanak.
A lassabban lefolyó esetekben a beteg állatok étvágytalanok, bágyadtak, kondíciójuk egyszeriben leromlik és híg-habos, barnásvörös, bűzös hasmenésük van.
ORVOSLÁS
A Klorinvet, a Tylan G gyógypremix vagy a LINKOMYCIN N gyógypremix alkalmazható az állatorvos javaslata szerint.
A GYÓGYSZERES MEGELŐZÉSRŐL – HAZAI TAPASZTALATOK
A betegség megelőzésére Tilly doktor a PHENOXYPEN vízoldékony port ajánlja szájon át ivóvízben adagolva 5 napon át a hozzá mellékelt utasítás szerint. Az eredményes alkalmazással kapcsolatban 3 nagy brojler-nevelő gazdaságból is kért véleményt. Idézem:
Az egyik Komárom-Esztergom megyei gazdaságban, ahol két telepen 70 ezer brojlert nevelnek, az elhalásos bélgyulladás 10-14 napos korban szokott jelentkezni – és mint jelzik – nagyon nehéz „megfogni”, ha már megjelentek az első tünetek. Amint azonban 4-5 napos korban leitatják az állományt phenoxypennel medikált ivóvízzel, nincs probléma.
Egy másik 16 ezer egyedszámú gazdaságban az EB visszatérő problémaként két hetes korban szokott fellépni. Ugyancsak jól bevált a Phenoxypen, mert mióta alkalmazzák, a sok gondot okozó bántalom megszűnt.
A harmadik eset egy Békés megyei gazdaság, ahol a telepeken évente fél millió brojlert nevelnek. Itt 9 napos korban szokták elkezdeni a Phenoxypen itatását 4-5 napon keresztül. Az eredménnyel teljesen meg vannak elégedve. Érdemes kipróbálni!
A PHENOXYPEN 325mg/g vízoldékony por 250 és 1000 g-os kiszerelésben kapható. 5 napig itatandó, ivóvízben oldva, 46-68mg por/ttkg.

(A cikk megjelent dr. Radnai István tollából a Kistermelők Lapjában 2014. augusztusában.) 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése