2014. október 14., kedd

NDK-tanulmányút II/2

TANULMÁNYÚTON NÉMETORSZÁGBAN (1968)
Tapasztalatcsere-látogatáson a Német Demokratikus Köztársaságban a Rottmerslebeni Termelőszövetkezet meghívására
Hundisburgban és Hadmerslebenben
 
Hundisburgban, ebben a szomszédos tsz-ben megnéztük a tehenészetet, a sertéshizlaldát és a trágyaszóró-berendezést.
A tehenek éjjel-nappal kint vannak a legelőn, csak a napi kétszeri fejésre hozzák be őket a fejőbokszokba minden reggel 4 és délután 3 órakor. A két sorban levő fejőboksz 20 "személyes". Az istállójuk hollandi rendszerű rövid-állás. Természetesen szalma nélkül. Az állás gumírozott, a bélsár-árok felett pedig rács van, az árokban folyóvíz viszi tovább az odakerülő trágyát. A tehenek lánccal vannak rögzítve, melyen egy nyakörv van a fej számára.
A sertéstenyésztés egy másik gazdaságban történik, ahol 35 kg-ra produkálják a sertéseket, és ebben a súlyban kerülnek át ide. A hízósertések szállásai nagyon praktikusak. Egy személy 600 sertés gondozására képes. Előbb tenyésztést is folytattak, így a kocaszállások még megvannak. A trágya a 250 köbméter kapacitású derítőbe kerül, mely négy rekeszre osztott. A derítőben a trágya vízzel felhígul, és a hígított trágyát egy pörgettyűs pumpa nyomja ki a földekre. A trágya keverése tűzoltó-fecskendővel is történhet. Hektáronként 80 mázsa trágya kerül ki a földekre.
Az anyakoca-szállások is nagyon praktikusak: a kutricában a nagyobb tér az anyáé, azonban ez sem akkora, hogy az anya meg tudjon fordulni benne. A kutrica egy lánccal van elzárva, hogy a koca ne tudjon kijönni. Kutricáját egy vasrúd és rács választja el a kisebbik malactértől. Ennek gumipadozata van, mely elektromos fűtéssel van ellátva, 2-3 évig jól szolgál, csak ezután kell kicserélni.
A burgonya nemcsak az ember, de az állatok számára is főtáplálékként szolgál. Tárolása egy hosszú árokban történik a párolás után, amit előbb papírral letakarnak, majd földelnek. Igaz, hogy már június van, de kitűnő minőségű volt a "silózott" burgonyájuk.

Hadmersleben felé a Harz hegységen áthaladva erdőségek, sziklaalakzatok, folyóvölgyek és kis üdülőhelyek mellett haladunk csodálatosan szép tájon át. Másutt völgyzáró gátak nyomán létesült mesterséges tavak és tündérvilágot elénk táró barlangok akadnak az utunkba. A Harzot bebarangolva az ország legváltozatosabb hegyvidékét ismerhetjük meg. És mielőtt nagyon belemelegedhetnénk az utazás varázsába, megérkezünk Hadmerslebenbe, ahol megnéztünk egy kísérleti gazdaságot. Itt egy hatalmas öntözőrendszer működik.



 
 
A vezető a teljes elismerés hangján nyilatkozott a magyar vendéglátásról, melyben - mint mondotta - a közelmúltban volt része, és amit sajnos jelenleg csak egy feketével tud viszonozni. A fekete is elmaradt. A csoportképre semmi esetre sem akart ráállni, pedig ez is csak egy barátságos emlékül szolgál. Talán a nagyok átka. Középen állok, mellettem Gaál Margit, aki később a feleségem lett.






 
 
Amint mondták négy hatalmas szivattyú öntözi a környező kísérleti táblákat. Megállapították, hogy az öntözés a legelő 40 százalékos javulását eredményezte!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése