Bepillantani mások otthonába, más kultúrák által kialakított belső terek
hangulatába, mindenképpen izgalmas. Ezúttal a szerző olyan képeit
válogattuk össze, melyeken
"hétköznapi" emberek mindennap használatos helyiségeibe láthatunk be, s
természetesen a jegyzeteket ezúttal sem hagytuk
el. Ha a címként jelölt ország vagy város
nevére (mely minden esetben egy linket tartalmaz) klikkel, a teljes
fejezet, melyben a fénykép szerepel, megjelenik. Nem egy így megnyitott
fejezet több képet és részletesebb leírást is tartalmaz a témában.
Magyarország, Zala (1953)
.
.
.
1953
nyarán Zala megyében az országhatár mentén egy legelőn lépfenejárvány
robbant ki, mely során 14 szarvasmarha el is hullott. A jelzett
területen én láttam el az állategészségügyi szolgálatot. De mielőtt a
történetet elmondanám, ismerkedjünk meg a feketesárpusztai
cigányokkal, akik nem messze a székhely községemtől, a szép zalai
erdőségben levő pusztán éltek népes családjukkal a vajda vezetésével.
Elnézést kérek, de akkor még nem volt divatban a "roma" vagy
"kisebbségi" megnevezés. Ők is önérzetesen cigánynak nevezték magukat.
.
.
.
.
Közben még az erdős, hegyes vidéken találkoztunk cigányokkal. Rögtönzött
sátoraikban laktak - gondozatlan külsejük nem zavarta őket. Hogy miből
éltek, ugyan ki tudja! Olyan érdekesnek tűnt népes szállásuk, hogy
leszálltunk a buszról fényképezni. Nem is volt probléma addig, amíg
fotografáltunk, mert - úgy látszik - még tetszett is ez a hiúságuknak:
mosolygósan a legnagyobb készséggel álltak modellt nekünk. A probléma a
felszállásnál adódott, mert ahányan voltak, mindannyian ránk estek
piszkos kezeikkel a ruhánkat húzogatva, karunkat tapogatva, pénzért
könyörögve. A nagyobbik baj ott volt, hogy mikor az egyiknek a
megszabadulás reményében adtunk valamit, azonnal jött a másik is, így
csaknem közelharcot kellett folytatnunk, míg a kocsinkra
felszállhattunk. Mivel ilyen (elnézést a kifejezésért) díszpéldányokat nem nagyon lehet
Magyarországon találni, ezért készítettem több képet is róluk. A cigány
restaurant látványától is leesett az állunk.
.
.
.
.
Madira jellegzetessége: a régi parasztházak! Ma már csak 100 ilyen különleges épület áll Santanában, melyeket műemlékké nyilvánítottak és nem
is szabad elbontani. A hagyományos zsúpfedeles parasztházak mindkét
szintjén csak egy-egy szoba van. Ezt a földszinten egy deszkafal
választja ketté. Az egyik volt a szerényen berendezett nappali, a másik a
hálóhelyiség. A gyerekek odafent aludtak. Bekukkantunk. A munkában levő hölgy barátságosan köszönt. Csak egy fotóra kérek engedélyt.
.
.
.
.
Cordobában sétálgatva benézünk a csodálatos udvarokba, patiókba. És hogy
mi is a patio? Lakóudvar! Mór eredetű és szemléletű lakóudvar. Magyarázatul szolgáljon, hogy a mohamedán lakáskultúra eléggé szegényes
volt, az ülőbútorokat jobbára szőnyegek és párnák pótolták. A mindennapi
élet többnyire az udvarban vagy a kiskertben zajlott, így a családi
étkezések jó része is.
.
.
.
.
A kőből összeeszkábált kalyibát semmi esetre sem lehet valamiféle
kényelmes lakásnak nevezni. Sokszor el sem hisszük, hogy ilyen módon is
lehet lakni, élni. Az arany országában álmodik a nyomor?
.
.
.
.
Suhan a kisvasút, érdeklődéssel nézünk ki az ablakon - figyelve a tájat.
Gyakran száguldunk el hasonló, nyomorúságos, kőből eszkábált kalyibák
mellett. Az udvaron néhány háztáji baromfi riadtan rikácsol a hangosan zakatoló
járgányunk felé fordulva, az egyszem soványka süldő nem éppen az európai
hízó paramétereit mutatja.
.
.
.
.
Útközben ismét indián viskók, a valamikor oly gazdag és büszke, semmit nem nélkülöző nép szegényes tanyái...
.
.
.
.
A
hatalmas csordákat a gaucsók őrizték. Ma már a gaucsó nem szabad ember,
szerződésben van a nagybirtokossal. Életében szinte összenő a lovával,
már gyerekkorától a lóháton érzi magát a legjobban. Időben gyakorolni
kezdi a lasszóvetést, már akkor, amikor
még gyerektársai csak kisiskolások. Ügyességét és bátorságát a hetente
ismétlődő rodeó teszi próbára. Ilyenkor a gaucsók végeláthatatlan
sorokban terelik az állataikat a gazdaság központjába, hogy ott
számbavegyék és megmérjék az eladásra szánt állatokat. A gaucsó lakása
nagyon szerény. Kevéske bért kap, de megvan a mindennapos ennivalója,
bora, kis házikója és lovat is tarthat. Pillantsunk be!
.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése