2014. szeptember 8., hétfő

Egyiptom VI/1

AZ ELSŐ UTAMRÓL EGYIPTOMBAN (1971)
Alexandria, Nagy Sándor városa




Autóbusszal döcögtünk Alexandriába, útközben rövid pihenőt tartottunk, és megittunk egy kókuszszörpöt, és nagy izgalommal vártuk, hogy megelevenedjen előttünk az ismert történelem azáltal, hogy látjuk a várost, ahol...





Ahol az emberiség ősi civilizációjának a bölcsője ringott, ahol megépült a nagy hatósugarú Fárosz világítótorony, ahol a világ addigi minden tudásáról a 900 ezer papirusztekercset őrizték. És ahol éppen emiatt a tűzvész irtózatos pusztítást tudott végezni.





Alexandria több mint 2 millió lakosú város a Földközi-tenger partján. A várost Nagy Sándor alapította 331-ben. A középkor egyik leghíresebb kikötővárosa volt.





Köztudott, hogy Nagy Sándor halála után a Ptolemaioszok kezébe került a hatalom. 13 dinasztiájának utolsója Cleopatra volt. Legendás alakjának emléke még nálunk is él, itt pedig nemcsak mozit, de mosodát, virágot és fagylaltot is neveztek el róla. 



 


Szállodánkban egy hatalmas faintarzia idézi a gyönyörű királynőt, a bárban Cleopatra whiskyt rendelhet, akinek kellően vastag a pénztárcája, de az árusoknál drágakővel kirakott trónszékét, aranyozott gályáját vagy éppen díszített halotti maszkját is kapni lehet. És a cigaretta dobozát még nem is említettem, melyen az ő arcképe van.







A sarkon a Rió mozi neonfénye villogott. Alexandria színes kaleidoszkóp. Csillognak a reklámok, a feliratok. A város csodás panorámát ad az utcán sétálva vagy a buszból bámulva is. Programunkat átkeresztelhetnénk látványtervnek.






A Ramleh Station - itt alig van járműforgalom. És amíg Alexandria jellemző közterületeit nézzük, ha már oly sok szó esett Cleopátráról, elmondok egy-két gondolatot a nőkről, ahogy itt látják őket. Előrebocsátom, nem akkora tiszteletet élveznek, mint a legendává vált királynő. A férjnek ősi joga verni a feleségét. Akár az utcán is. Mohamed saját magának 9 feleséget engedélyezett, másoknak a Korán törvényében hármat vagy négyet. De az arab közmondás bölcsessége szerint "aki békét akar, az csak egy feleséget vesz."






 Mohamed Ali lovasszobra
A fáraók Egyiptomában nem volt többnejűség, ez a szokás a vagyonos arab kereskedők terméke, akik a nőket is pusztán árucikknek tekintették. A háremek divatja pedig azon joghézag által alakulhatott ki úgy, hogy a vallásalapító Mohamed törvényeiben az ágyasokról nem tett említést, kizárólag a feleségekről. 






Hosszasan üldögéltem a városi parkban és figyeltem az embereket, az itteni "modus vivendit". Idegennek hatott nekem, hogy még ma is a nősülendő fiú mamája vásárolja meg a feleséget. Az ifjú csak a kádi előtt láthatja a lányt. Rendkívül előrelátóan a házasságba hozott vagyont kettéosztják, felét berendezkedésre fordítják, másik felét félreteszik a válásra. A válás nem túl bonyolult procedúra, a férj tanúk jelenlétében elküldi az asszonyt, és már kész is. A gyerek azonban szent dolog, ha van, a válás már komplikált. Ez esetben a feleség hűtlenségét kell bizonyítani hozzá. Ám ha bizonyítottá válik, az asszonyt megkövezik. Ha kiderül, hogy a férj félrevezette a "hatóságokat", hazudott a feleségéről, 80 korbácsütéssel büntetik.







Persze van, akit ezek a hagyományok, vallási előírások, mohamedán előítéletek nem érdekelnek. Modern életre rendezkedtek be, de ez csak egy igen szűk réteg. Ilyenek például a privát hastáncosnők, akik előkelő partikon a milliomosok világában mozognak.





A szegény lányok, akik szeretnének kitörni a nincstelenségből, gyakran a prostitúciót választják. Sajátságos módon az így megkeresett, úgynevezett havi bért az apa kezébe kell adni, s amíg a fizetés rendszeres, a lány eljár dolgozni a megadott címre. Nemcsak szexuális szolgáltatást nyújt, de házimunkát is kell vállalnia a fizetéséért. A bérlő pedig szabadon rendelkezik a lány idejével. Ha az utcán találkoznak, nem köszöntik egymást.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése