2015. április 26., vasárnap

A nyulak nyálkás bélgyulladása


A HÁZINYÚL HASMENÉSES BÁNTALMAI 5.
A Kistermelők Lapja előbbi lapszámaiban olvashattuk, hogy a házinyúl hasmenése milyen gyakori bántalom, mely nem egyszer egész almok gyors kipusztulásához is vezethet. Szót ejtettünk arról is, hogy fellépése során mit kell tennie a tenyésztőnek.
Ismertettünk néhány gyakoribb, hasmenéssel járó betegséget is, mint a bélkokcidiózis, a Coli hasmenés vagy az emberre is veszélyes bántalmakat, a Tyzzer-féle betegséget és a Rodentiózist. Ezúttal a meglehetősen gyakran előforduló, sok veszteséget és olykor gyors elhullást okozó, úgynevezett nyálkás bélgyulladás megelőzésének és orvoslásának lehetőségeit fogjuk ismertetni.
Egész sor panaszos, tanácsot kérő levélből tudnék idézni, amit Olvasóinktól kaptam, és a nyálkás bélgyulladás fellépésével és az eredménytelen gyógyítási kísérletről szóltak, valamint a nagyszámú elhullásról számoltak be.
Csak példaként idézek két levélből. Egy kaposvári Olvasónk írja: „Mi lehet az a betegség, amely néhány napos, sűrű, átlátszó, kocsonyás bélsárürítés után a nyulaim elhullásával jár? Pár napont belül 12 nyulam pusztult el, növendékek és anyanyulak egyaránt. A beteg, hasmenéses nyulaknak adtam kakasport (NeoTeSol pulvis), de nem használt.” Egy másik levél P. Imrétől: „Tisztelt Doktor úr! Kénytelen vagyok Önhöz fordulni, mert az itteni állatorvos azt mondta, hogy nem tud segíteni. A probléma az, hogy nagyon sok nyulam elpusztult kocsonyás hasmenésben. Eddig is előfordult egy-kettő, de ilyen nagymértékben még nem. Mivel nyúltenyésztésből élek, nagyon érzékenyen érint a 60-70 százalékos elhullás. Elsősorban a növendékek és a fiatalok betegszenek meg, de előfordul anyanyulakkal is. Szeretném, ha mielőbb tudna válaszolni, mert szinte naponta van elhullás, sokszor 6-8 is...” (Megjegyezném, hogy az állatorvosnak igaza volt, mert a bántalomnak – amint azt a következőkben olvashatjuk – valóban nincsen specifikus gyógyszere.)
A NYULAK NYÁLKÁS BÉLGYULLADÁSA (Mucoid enteritis)
A nyálkás bélgyulladás nem tartozik a ritka kórformák közé és nehezen gyógyítható annál is inkább, mert a bántalomnak számos oka lehet, mely a célzott gyógykezelést megnehezíti. A betegség előidéző okait tekintve a szakemberek között sem egységes a vélemény.
Egy azonban bizonyos, nevezetesen az, hogy a bántalom vagy annak előjelenként mutatkozó bélsárpangás esetén a nyulásznak fontos és sürgős teendői vannak a baj megelőzésére, megszüntetésére, a veszteség csökkentésére.
Tény, hogy a nyálkás bélgyulladás okozta súlyos veszteségek, valamint annak gyakori előfordulása sokszor okoz gondot a tenyésztőknek! De adott esetben az állatorvosnak sem könnyű a helyzete, mert a betegséget számos tényező kiválthatja, márpedig az eredményes gyógyításhoz szükséges volna az előidéző ok pontos ismerete. Ugyanakkor a betegség oktanát tekintve is eltérő a szakemberek véleménye.
MI OKOZZA?
VETÉSI professzor szerint nem önálló betegségről van szó, hanem a bélnek, elsősorban a remesebélnek és a vakbél féregnyúlványának különféle okok (a növendékkori hypoamylasaemia miatti szénhidrát túlterhelés, baktériumtoxinok, így az E.coli, clostridiumok toxinjai, a bélsárpangáskor keletkező toxikus anyagok stb.) hatására kialakuló hiperszekréciós tevékenységről, fokozott váladékképződésről. Tehát valójában a bél egyik védekező mechanizmusáról beszélhetünk.
A bántalom lényege, hogy a toxinok hatására a vakbélben, de különösen a remesebélben üvegszerűen átlátszó nyálka (mucoid anyag) halmozódik fel, vagy ilyet ürít az állat. Bélsárpangáskor pedig ez a nyálka nem tud kiürülni. Vetési és mtásai azt is megfigyelték, hgoy bakteriális eredetű toxinkiváltotta mucoid enteropatia esetén a nyálkában nagy számban lehet lymphocytákat (nyiroksejt, a fehérvérsejtek mintegy ¼ részét kitevő immunfunkciójú sejtek) kimutatni, ami ugyancsak a bél egyik védekező mechanizmusának jeleként értékelhető.
TÜNETEK
A legjellemzőbb tünet a színtelen, kocsonyaszerű anyag ürítése vagy felhalmozódása a vastagbélben. A sárgás vagy színtelen, sűrű, nyálkás anyag ürítését legtöbbször napokkal előbb bélsárpangás előzi meg. Ennek a jelenségnek a betegség időben történő felismerése, majd megelőzése miatt komoly jelentősége van. A bántalom ugyanis gyors lefolyású, és a jellemző váladék ürítése után az állat többnyire elhullik.
GYÓGYSZERES KEZELÉS
Amikor már megjelent a bántalom jellemző képe, a kocsonyás bélsárürítés, bágyadtság, étvágytalanság stb., nem sok esély van a gyógyulásra. Ha kideríthető, hogy valamely kórokozó (toxinja) felelős az enterális (=bélre vonatkozó) kórkép kialakulásáért, a gyógyszerérzékenységi vizsgálat alapján antibiotikum adható. Ez házinyúl esetén azonban nem veszélytelen feladat, ugyanis ügyelni kell arra, hogy a szájon át adott antibiotikumok révén ne gyérítsük a bél normális baktériumflórájához tartozó amiláz- és vitaminokat is termelő Bacteroides és más hasznos baktériumfajokat. A toxikus anyagok megkötésére jó szolgálatot tesz az orvosi szén adagolása, a folyadékveszteség pedig infúzió útján pótolható. A vérkeringés javítására valamilyen koffeinkészítményt lehet adni. Az esetleges gyógykezelés állatorvosi feladat.
A GAZDA TEENDŐI
A betegség leküzdése, megelőzése, tehát a védekezés érdekében nagyon fontosak, mondhatnám elkerülhetetlenek a gazda teendői, feladatai:
1. A betegség fellépésekor azonnal meg kell változtatni az eddigi takarmányozást. A granulált tápról a szemes zabra vagy árpára kell áttérni.
2. A gazdasági abrakot étvágy szerint adagolt, jó minőségű réti szénával kell kiegészíteni. Igaz, hogy a nyersrost, mint energiát adó anyag rosszabb hatásfokú, de emésztés-élettani szempontból nélkülözhetetlen a nyúl számára.
Milyen mennyiségben adagoljuk? Az emésztőszervi betegségek elkerülésére legkevesebb 12 % nyersrostot tartalmazó takarmányt kell etetni a nyulakkal, de 13-15 %-tól kedvezőbb hatás várható.
Nagyon fontos tehát, hogy a nyulak főként a választás után és a vemhesség második felében a tápok mellett jó minőségű szénát is fogyasszanak.
Számos adat bizonyítja, hogy akkor volt a legkedvezőbb a nyulak súlygyarapodása, amikor a takarmányadag 20 %-a volt a széna, de 40 % feletti etetése már rontotta a termelési eredményeket.
3. Amikor lehetőség van rá, nagyon kedvező hatású a bőséges zöldtakarmányozás.
4. Nem szabad megfeledkezni a nyulak megfelelő vitaminellátásáról. Számos készítmény kapható vény nélkül az állatpatikákban.
5. Kedvező hatású lehet a nagy rosttartalmú kamillaszénát is tartalmazó „gyógytáp” etetése.
6. A bántalom megelőzése szempontjából nagyon fontos a bélsárürítés ellenőrzése. Amint az előbbiek során is olvashattuk, a bélsárpangás is elősegítheti a betegség megjelenését. Ugyanakkor fellépése során gondolni kell arra is, hogy ez esetleg a nyálkás bélgyulladás előjele is lehet. A bélsárpangásnak számos kóros következménye is lehet: béltágulat autointoxikáció (=”önmérgeződés” a szervezetben keletkezett, de testidegen méreganyagok kóros felszívódása következtében), bélgyulladás, bélrepedés és akár hashártya-gyulladás is felléphet.
7. Hogyan szüntessük meg a bélsárpangást? Enyhe esetben zöldtakarmányt adunk (ha ez lehetséges), a végbélbe pedig ismételten langyos vizet kell beömleszteni. Ugyanakkor jó hatás várható a keserűvíz, Glauber-só, Károly-só vagy 5-10 milliliternyi paraffinolaj szájon át való beadása után.
Hogyan adhatjuk be a folyékony gyógyszert? Szemcseppentő segítségével a foghíjas szél mentén, olajos készítményeket, így a paraffinolajat pedig a pofazacskó üregébe kell ömleszteni vagy kanalazni.
(A cikk megjelent dr. Radnai István tollából a Kistermelők Lapjában 2013. októberében.)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése