A HÁZINYÚL PARAZITÁS BETEGSÉGEI 2. (Hólyagférgesség)

A HÁZINYÚL PARAZITÁS BETEGSÉGEI 2.

Előbbi bejegyzésünkben elmondtuk, hogy a házinyúl szerveiben és bőrén számos olyan parazita élősködik, melyek az állat súlyos megbetegedését, és elhullását vagy fejlődésben való visszamaradását idézhetik elő. Ismertettük a két legveszélyesebb és leggyakoribb parazitás bántalom a bél- és májkokcidiózis tüneteit, a betegség lefolyását, a védekezés és orvoslás lehetőségeit.

Ezúttal olyan parazitózisokat fogunk ismertetni, melyek mindenekelőtt a nyulak lesoványodását, a takarmány rossz értékesítését, pocséklását, az állatok selejtté válását, vagy mint zoonózisok az ember megbetegedését okozhatják.

A HÁZINYÚL HÓLYAGFÉRGESSÉGE

Nemrégiben Nagyárpádra azzal a panasszal hívott el egy nyulász, hogy több nyula is sovány és étvágytalan. Egyik-másik már „alig áll a lábán”. Nem tudja elképzelni, hogy mi okozza a bántalmat, mert az állatoknak nincsen hasmenése, se tüsszögést, sem pedig orrfolyást nem észlel.

Valamilyen baktériumos betegségre gondolva adott nekik „kakasport” (Neo-Te-Sol pulv.) is, de semmit sem használt. Kérdésemre elmondta, hogy elhullás nem volt, a beteg, sovány állatokat pedig még levágni sem érdemes, mert azokon semmi hús nincsen.

Megérkezésemkor mindenekelőtt megnéztem az elhelyezést, a takarmányt, és valóban, ahogy a gazda is elmondta minden megfelelőnek látszott. Az állatoknak vitaminkészítésül rendszeresen adott Jolovitot is. A két legsoványabb állatot elvéreztettük és felboncoltam. A boncolási kép mindkettőnél hasonló, meglepő, de a diagnózist illetően egyértelmű volt.

A BONCOLÁSI KÉP

A hasüregben a savóshártyán és a csepleszen sok-sok borsónyi-babnyi nagyságú, olykor fürtszerűen összefüggő, áttetsző falú kis hólyagot találtam, melyekben kevés folyadék volt. A máj ugyancsak megnagyobbodott, a felülete egyenetlen és tarkázott.

A boncolási kép arra utalt, hogy főként a kutyában élősködő egyik galandféregfaj, a Taenia pisiformis lárvaformái okozhatták a nyulak betegségét. A féreg köztigazdája a házinyúl.

Megjegyzem, hogy a gazdának két kutyája volt, melyek szabadon jártak-keltek az udvarban, a takarmányosban, az egész portán.

A HÁZINYÚL KÖZTIGAZDA

Köztigazdának nevezzük az olyan állatot, amelyben a parazitának (ezúttal a galandféreg) alacsonyabb fejlődési formája (esetünkben hólyagféreg) ki tud fejlődni.

Az ilyen közvetett fejlődésű parazitafajoknál a végleges gazda (ezúttal a kutya) mellett a köztigazda is nélkülözhetetlen, mert a parazita fejlődésének egy szakasza csak a köztigazdában mehet végbe. Ennek a ténynek a parazita elleni védekezés során is nagyon fontos jelentősége van, hisz ha a köztigazdát kiiktatjuk, „megállítjuk” a féreg kifejlődését.

Ez tehát azt jelenti, hogy ha a hólyagféreg szervet nem tudja a kutya elfogyasztani, az abban lévő scolexből (a hólyagban levő „feji része” a féregnek) nem tud kifejlődni a galandféreglánc. (KÉP)

Esetünkben a végleges gazda a kutya, mert a galandféreg az ő szervezetében tartózkodik, itt talál alkalmas viszonyokat a teljes fejlettségének az eléréséhez.

A FERTŐZŐDÉS – A KUTYA A FERTŐZÉS FORRÁSA

A fertőződés valójában a kutyában (rókában, esetleg macskában) élősködő galandféregfaj, a Taenia pisiformis petéinek a felvételével történik. Az említett galandféreg igen hosszú, fél métertől egészen két méterig terjedő, sajátosan fogazott szélű láncolatot alkot. Az ízek szélessége 4-5 mm, a hossza pedig 8-10 mm. A hólyagféreg elfogyasztása után a kutyában fejlődik ki ez a „pántlikagiliszta”.

A nyulak legtöbbször a galandférges kutya (vagy az előbbiekben már említett más gazdaállat) bélsarával szennyezett takarmány vagy ivóvíz elfogyasztása után fertőződnek.

A FEJLŐDÉS MENETE

Amikor a peték a nyúl emésztőcsatornájába kerülnek, a burokból kiszabadulnak az ún. oncosphaerák és behatolnak a véráramba. A verőceér közvetítésével kerülnek be a májba, melynek parenchyma szövetében mintegy két héten át vándorolnak miközben továbbfejlődnek. Ez idő alatt a fiatal férgek elérhetik a 4-8 mm nagyságot is.

Ezt követően áthatolnak a máj burkán és bekerülnek a hasüregbe, itt megtelepednek és tovább folytatják a fejlődésüket. Mintegy 6-8 hétre van szükség ahhoz, hogy a fertőzésre képes hólyagok kialakuljanak.

A hólyagok fala átlátszó, és mindegyik hólyag folyadékában betüremkedett állapotban egy-egy scolex van. Majd mindegyik scolexből kifejlődik a végleges gazdában egy féreg.

Amikor az ilyen hólyagot elfogyasztja a végleges gazda (kutya), abban 6-8 hét alatt kialakul az ivarérett galandféreg, és ha nem szakítjuk meg a körforgást, a petéit felveszi a nyúl, majd abban az elmondottak szerint létrejön a hólyagféreg.

TÜNETEK

Amennyiben csak enyhe fertőzés történt, semmiféle tünetet nem látunk, ami a betegségre utalna. Amikor azonban sok oncosphaera jutott be a májba, vagyis ha sok petét tartalmazó féregíz került felvételre, a férgek vándorlása során heveny vagy félheveny májgyulladás következik be.

Ilyenkor a fertőzött nyulakban emésztési zavar keletkezik, étvágytalanná válnak, olykor bélsárrekedés észlelhető. A beteg állat legyengült, vérfogyott, lesoványodik, és főleg a fiatal nyulak el is pusztulhatnak.

Miután pedig a fertőzöttségnek nincsenek kifejezett, jellegzetes tünetei a betegség megállapítása csak boncolás (pl. az állat levágása) útján lehetséges.

BONCOLÁSI KÉP

Amikor nagyszámú lárva kerül a májba, kialakul a traumás májgyulladás. Ilyenkor a máj megnagyobbodott, eredeti nagyságának akár a kétszeresét is elérheti. Felülete egyenetlen, tarkázott. Ha belemetszünk, a metszéslapján apró, eltérő nagyságú járatok láthatók, melyekből véres, törmelékes anyaggal kölesnyi, rizsszemnyi lárvák nyomhatók ki.

A májgyulladáshoz olykor hashártyagyulladás csatlakozhat. Ilyenkor a borsókák a hasüregben a savóshártyához tapadva egyesével, néha többesével fürtszerű csoportokban elhelyezkedő, átlátszó falú petyhüdt hólyagok. (KÉP)

Cysticercus pisiformis-fürt nyúl hasüregéből

Enyhe fertőzés esetén a májban szabad szemmel látható elváltozás nincs, esetleg a lárvák korábbi vándorlásának útját egy-két szürkésfehér kötőszövet-gyarapodás eredményeként keletkezett vonalszerű heg jelzi.

VÉDEKEZÉS – A GAZDA TEENDŐI

A gyógykezelésnek a gyakorlatban nincsen jelentősége, annál fontosabb viszont a fertőzöttség megelőzése. Ehhez fontos szabály, hogy:

1. A nyers nyúl-zsigereket (itt a vadnyulakra is gondolok) a kutya fertőződésének a megakadályozására, semmiképpen sem szabad a kutyának odaadni!

2. Ugyancsak a fertőzési lánc megszakítását szolgálja a kutyák rendszeres féregtelenítése, melyre számos féregtelenítő szer kapható az állatpatikákban.

3. Amint arról már többször is olvashattunk a Lapunkban, a kutyákat, macskákat távol kell tartani a nyulaktól, az ivóvizüktől, takarmányuktól stb.

(Megjelent dr. Radnai István tollából a Kistermelők Lapjában 2009. decemberében.)