A
SZARVASMARHA RÜHÖSSÉGE
A
rühösség, mely minden állatfajon és az emberen is előfordul
valójában a rühatkák által okozott pikkelyezéssel,
pörkösödéssel járó bőrkiütés, ekcéma, mely a test felületén
az ún. predilekciós helyeken fordul elő. Jellemző rá a nagyfokú
viszketés, mely meleg környezetben fokozódik. A betegség
előrehaladott szakában a bőr tetemesen megvastagodik és
jellemzően ráncolttá válik (kép). A súlyos fokú rühösség
senyvességet idéz elő.
A
szarvasmarha rühösségének három formája van, melyeket három
különböző atkafaj idéz elő, melyek eltérő helyeződésűek,
de az életmódjuk és az általuk okozott bőrelváltozások
valamint a klinikai tünetek is, következésképpen a kórtani
jelentőségük is eltérő.
A
sarcoptes rühösség
A
sarcoptes atkák a fedőszőrrel borított testrészeken élnek. Itt
befurakodnak a hámba, ahol fiatal hámsejtekkel és az ezek közé
szivárgó nyirokkal táplálkoznak. Ahol befurakodtak, ott apró göb
s ennek tetején parányi savós hólyag keletkezik. Az atkák
mozgásuk és anyagcseretermékeik révén izgatják a bőrt, és ez
nemcsak az állatot készteti vakaródzásra, hanem az irharéteg
izgalma fokozott hámtermelést és savókiválasztást is okoz, mely
pörkök keletkezésére vezet. Emellett a szőr is kihull és idővel
a bőr is megvastagszik.
Míg
az idősebb nőstény atkák lassan tovább furakodnak, s közben
petéket raknak le; addig a hímek, a lárvák, a nymphák a
felületesebb rétegekben találhatók s helyüket is gyakrabban
változtatják. Az atkák élettartama a bőrben 2-3 hét. Az állati
testen kívül még rájuk nézve kedvező körülmények között
sem élnek meg 3 hétnél tovább.
TÜNETEK
A
sarcoptes-rühösség a fejen, a szemboltokon, a nyakon, a mellkas
oldalán kezdődik, és mérsékelt viszketéssel jár. A bőrön sok
apró göb támad. A bőr erősen pikkelyezik majd megvastagszik. Az
állat kondíciója romlik. A bántalom bejelentési kötelezettség
alá tartozik.
A
PSOROPTES RÜHÖSSÉG
Hazánkban
ez a leggyakoribb kórforma, mely ugyancsak a bejelentési
kötelezettség alá tartozó betegségek közé tartozik.
A
psoroptes atkák nem furakodnak be a bőrbe, hanem a bőr felületén,
továbbá azon pörkök alatt és pörkökben élnek, amelyek a
szúrásuk keltette izgalom következtében a bőrön keletkeznek.
Szövetnedvet és vért szívnak.
A
szúrás nyomán először kis piros göb, vagy lencsényi lapos
duzzanat keletkezik savókilépés kíséretében. Ennek leszáradása
után apró pörköcske támad, majd a bőr pikkelyezik. A szőr
kihull s végül a bőr megvastagodik. Minthogy a beszáradt pörkök
és a megvastagodott bőr az atkáknak nem nyújtanak megfelelő
életfeltételeket, azok mindig a pörk széle, tehát az ép bőr
felé igyekeznek. Így terjed a rühösség mind nagyobb
bőrfelületre. A nőstény atkák a petéből kibúvásuk után 8-10
nappal kezdenek petéket rakni. Az atkák élettartama a bőrön
34-50 nap. Az állati testen kívül meleg időben 3, hűvösebb
időben 8 hétnél tovább nem élnek meg.
TÜNETEK
A
psoroptes-rühösségnél az első elváltozások a felső nyakélen
és a nyak oldalán (kép), valamint a farok tövén mutatkoznak, és
innen terjed a betegség hátra és előre valamint lefelé.
A
viszketés élénk, a bőrt csakhamar igen vastag, erősen tapadó
száraz pörkök borítják. A szőr nagy része kihull, a nyak és a
farok töve pedig vaskos, merev ráncokat vet. Az állatokat a
fejükkel hátrakapnak, nyaldossák, dörzsölik magukat, gyakori a
kondícióromlás.
A
betegség súlyos esetekben ráterjed a combok hátulsó és belső
felületére, a herezacskóra, az egész nyakra és a törzs
oldalára. Előfordulhat, hogy a megvastagodott bőrről a hám- és
pörkréteg tenyérnyi foltokban leválik a sárgásvörös bőr
nedvező és csupasz marad.
A
CHORIOPTES-RÜHÖSSÉG
A
rühösség legenyhébb és legritkábban előforduló formája. Csak
mérsékelt viszketéssel és szőrhullással jár. A végtagok alsó
részén a faroktőnél és a tőgy hátsó részén a bőrt
korpaszerű, néha kissé tapadó bevonat fedi. Elhanyagolt esetben a
combra és a mellkasra is átterjedhetnek az elváltozások.
A
FERTŐZŐDÉSRŐL
Előre
kell bocsátani, hogy a rühatkák gazdaspecifikusak! Ez azt jelenti,
hogy egy bizonyos rühatkafaj csak bizonyos állatfajokon, esetleg
azok legközelebbi rokonain tud elszaporodni, megtelepedni. Igaz,
hogy vannak atkafajok – és idetartozik a Sarcoptes fajok többsége
– melyek válogatás nélkül bármely emlős bőrében kísérletet
tesznek a megtelepedésre, de idegen gazda bőrében csak
ideiglenesen tartózkodnak, rövid ideig és a spontán gyógyulás
hajlamossága mellett.
A
természetes fertőződés úgy történik, hogy a megtermékenyített
nőstény atkák, esetleg hím és nőstény atkák vegyesen,
fertőzésre képesen kerülnek közvetlen vagy közvetett érintkezés
révén az állatra.
A
közvetlen fertőződés legtöbbször rühatkákkal fertőzött
állatok beállítása során történik.
A
közvetett fertőzés a rühös állattal érintkezésbe került
eszközökkel, szerszámokkal, alomszalmával, a gondozó személyzet
ruhájával, fertőzött istállóba történt beállítással stb.
történik.
ORVOSLÁS
A
rühösség kezelésére számos készítmény van forgalomban,
melyek az állatorvos utasítása szerint alkalmazhatók. Ezúttal
csupán példaként egy injekciós és egy permetezés formájában
alkalmazható szert fogunk részletesebben ismertetni.
Annyit
előre kell bocsátani, hogy a kezelés eredményességét
mindenekelőtt a viszketés megszűnése, a pörkök leválása és a
kopasz helyeken új szőrök serkedése jelzi.
Ectocidol
600 oldat A.U.V. Külső élősködők, így rühatka, tetű,
kullancs valamint a diazinonra érzékeny legyek elpusztítására és
az istálló fertőtlenítésére alkalmazható. A készítmény
fürösztésre és permetezésre is használható oly módon, hogy
egy liter oldatot 1000 liter vízhez kell keverni. Kevesebb
permetezőszert készíthetünk, de a fenti arányt kell betartani.
Legyek ellen 200 ml gyógyszert 5 liter vízhez kell keverni, és ez
a mennyiség 100 m2
felületre lesz elegendő.
A
kezelésre szánt oldatot naponta frissen kell elkészíteni úgy,
hogy a szükséges mennyiségű vízzel feloldani állandó
kevergetés mellett.
Az
állatokat egyenletesen a teljes bőrfelületet érintően kell
bepermetezni. Rühatkák ellen 10-14 napos időközzel két-háromszor
javasolják a kezelést végrehajtani. Az élelmezés-egészségügyi
idő 14 nap, a tej vonatkozásában pedig 3 nap. Mindenben a
mellékelt utasítás szerint kell eljárni.
A
Dectomax injekció nemcsak a rühatkák és a kullancsok ellen
hatásos, de az ismertetőnk elején leírt szemférgek, a Theláziák
ellen is. Emellett hatásos a gyomorbélférgek, tüdőférgek és a
bagócslárvák ellen is. Általános adagja: 1 ml 50
testsúlykilogrammra számítva, bőr alá applikálva. A széles
hatású antiparazitikum alkalmazása állatorvosi feladat.
(A cikk megjelent dr. Radnai István tollából a Kistermelők Lapjában 2010. májusában.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése