Ezúttal a szerző olyan képeit
válogattuk össze, ahol azon ritka pillanatoknak lehetünk tanúi, amikor
őt fényképezik - ebben a bejegyzésben "szép tájakon" a világ különböző
tájain. Szokásunkhoz híven a jegyzeteket sem hagytuk el. Ha a címként
jelölt táj, ország vagy város
nevére (mely minden esetben egy linket tartalmaz) klikkel, a teljes
fejezet, melyben a fénykép szerepel, megjelenik. Nem egy így megnyitott
fejezet több képet és részletesebb leírást is tartalmaz a témában.
.
.
Meghívást kaptunk egy farmra, a Hunter-völgybe, ahol szőlőt termesztenek
és a saját bortermelést palackozzák. Miután körülnéztünk a farmon,
meghívtak vacsorára, és a palackozóba borkóstolóra is.
.
.
.
.
Kimondhatatlanul nagyszerű élmény volt, amikor látogatást tettünk egy
madárrezervátumba, egy zöld oázisba, amit egy gazdag portugál atyafi
létesített és üzemeltetett. Körülbelül 200 madárfaj és 700-féle rovar
található a szigeten.
.
.
.
.
Korai kelés után még hajnalban indult hajónk a kisebb szigetre, Gozóra. A
szárazföld mindössze 14x7 négyzetkilométer területű. Ez a hely, ahol
Kalüpszó nimfa elbűvölte Odüsszeuszt és 7 évig révületben tartotta. Gozónak saját történelme van. A római kortól a lovagok idejéig a
szigetnek önrendelkezési joga volt és Máltával egyenlő státusza, de
védtelenebb volt, mint "nagyobb testvére", és rengeteg pusztító
kalóztámadás érte. Az ember azt hinné, hogy ezek a szigetek kopárak tele erődítményekkel,
pedig októberben még zöldellt a növényektől és virágoktól is! A derék
pálmák és terebélyes bokrok között (mit tagadjam) jól éreztem magam.
.
.
.
.
Mindenfelől hatalmas szőlők között vezető úton jutunk el a szép fekvésű, híres halászfaluba, Nazaréba.
A part finom homokja, a sekély tenger a fürdőzők paradicsoma. A közel 10 ezer lakosú halászfalu sziklára épült, mely 110 méter magasan nyúlik az óceán fölé.
.
.
.
.
Hamarosan csodálatos vidékre érkezünk - jelzi török kísérőnk. Errefelé Pamukkálénak nevezik, ami gyapotvárat jelent. Egy 2-300 méteres hegyoldalt több 100 méteres szélességben csillogó
fehér bolyhok borítanak. Ahogy közelebb érünk, jól kivehető, hogy a
függőleges falszakaszok teraszairól vékony erecskékben csordogál lefelé a
víz. Amikor a kanyargós úton feljutunk, kíváncsian nézegetjük,
kapargatjuk a csillogó fehérséget, mely nem más, mint az ősidők óta itt
felszínre törő, különleges összetételű termálvízből kicsapódott mész és
gipsz lerakódását. És ez idővel az egész hegyoldalt fehér lepelként
befedte! Aki csak tehette, levetette a cipőjét vagy éppenséggel fürdőruhát
öltött, és megmártózott ebben a sok értékes ásványi anyagot tartalmazó
termálvízben. Mi is begyalogoltunk.
.
.
.
.
Jarovinánál hagytam el a cseh határt. A határsorompó után merész kanyart
vesz az út balra, esetenként 33 kettős kanyart is leír az erős
emelkedő. Mindemellett igen keskeny az útszakasz, nagyon kell vigyázni! A Dunajec folyón olyan keskeny híd visz át, hogy két jármű nem is fér el
egymás mellett. Kénytelen voltam visszatolatni, amikor jött szembe egy
autóbusz.
.
.
.
.
Ki
hinné, hogy ezeken a sziklákon megél a növényzet, sőt állítólag
egyik-másikon majomcsaládok is vannak. A sziklahegyek gyomrában nagy
kiterjedésű cseppkőbarlangok találhatóak. Erősen fogom a korlátot, mert
bár a gyönyörű hátteret adó szikla biztosan áll, a csónakunk ingatag
alattunk.
.
.
.
.
4 sziget van a Mekongban, melyben 4-6 ezer lakos él. Mindenkinek van halászhajója. Kikötünk az egyik csodálatos, paradicsomi szépségű szigeten. Lenyűgöző kert, fenséges virágillat fogad. Ez az a hely, ahol a fotós csattogtatja a gépét megállás nélkül, és szívesen áll be elé is...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése