Ezúttal a szerző olyan képeit
válogattuk össze, ahol azon ritka pillanatoknak lehetünk tanúi, amikor
őt fényképezik - ebben a bejegyzésben szobrok "társaságában" a világ különböző
tájain. Szokásunkhoz híven a jegyzeteket sem hagytuk el. Ha a címként
jelölt táj, ország vagy város
nevére (mely minden esetben egy linket tartalmaz) klikkel, a teljes
fejezet, melyben a fénykép szerepel, megjelenik. Nem egy így megnyitott
fejezet több képet és részletesebb leírást is tartalmaz a témában.
Egyiptom (1971)
.
Memphiszt Menész, az első fáraó alapította. Az Ó-birodalomban élte
virágkorát, amikor annak fővárosa volt. Később, 350 körül Theodosius
császár a régi templomot elbontatta, köveit elhordatta és Kairóban
palotát és mecsetet építtetett belőle. II. Ramszesz gigantikus szobrát
is elvitték Kairóba, hogy az állomás előtt állítsák fel. Legnagyszerűbb
emléke a dicső múltnak a 80 tonna tömegű alabástrom Szfinx és II.
Ramszesz nagyméretű fekvő szobra.
.
.
.
.
A szfinxek tömegét hozta felszínre az újabbkori ásatás. Érdekes, hogy ezeknek a szfinxeknek női fejük volt. Mögöttem egész sor...
.
.
.
.
Rejtély, hogy Khajuharo annak idején miért vált olyan fontossá, hiszen természeti környezete mindössze egy kis tóra és egy dzsungelre
korlátozódik. Folyó messze van innen, s ez a vidék távol esik a
gazdasági vérkeringésben részt vevő helyektől is. E gazdag civilizáció fölött uralkodtak öt évszázadon át a Csandélák. Ám a
minden energiáját az élet élvezetének szentelő királyság a keményebb
életfelfogású hódítóknak nem tudott ellenállni. Egy szabadtéri kiállítás őrzi a Khajurahóban az elmúlt 60 évben kiásott kincseket.
.
.Jordánia (1994)
.
A Nébó-hegyen egy olasz mester alkotása az érckígyó, mely a bibliai történetet idézi fel: "...a népnek lelke megkeseredék útközben. És
szóla a nép Isten ellen és Mózes ellen: Miért hoztatok fel minket
Égyiptomból, hogy meghaljunk e pusztában? Mert nincsen kenyér, víz
sincsen, és e hitvány eledelt útálja a mi lelkünk. Bocsáta azért az Úr a népre tüzes kígyókat, és megmardosák a népet, és sokan meghalának Izráel népéből. Akkor
méne a nép Mózeshez, és mondának: Vétkeztünk, mert szólottunk az Úr
ellen és te ellened; imádkozzál az Úrhoz, hogy vigye el rólunk a
kígyókat. És imádkozék Mózes a népért. És
monda az Úr Mózesnek: Csinálj magadnak tüzes kígyót, és tűzd fel azt
póznára: és ha valaki megmarattatik, és feltekint arra, életben
maradjon. Csinála
azért Mózes rézkígyót, és feltűzé azt póznára. És lőn, hogy ha a kígyó
valakit megmar vala, és az feltekinte a rézkígyóra, életben marada."
.
Laosz (1999)
.
Míg sétát teszünk a buddhizmus kegyhelyein, a gyönyörűséges pagodák és
szentélyek között, ejtsünk szót a laoszi modus vivendiről! Ebben az
országban semmi nem sürgős. A laoszi embernek rengeteg ideje van - lustaságát csak csodálni lehet.
Bár talán néhány hazánkfia sem vetné meg ezt az életmódot!
.
.
.
.
Péter
cár az egész országot bevonta új városának felépítésébe. Több tízezer
munkást telepítettek ide az egész birodalomból. Ezeknek a munkásoknak
elképzelhetetlenül nyomorúságos viszonyok között
kellett élni. Ezreket vitt el a mocsárláz, a skorbut, a vérhas vagy
éppen az éhség, a végkimerülés. A cár nemeseket, kézműveseket és
kereskedőket kötelezett arra, hogy az
elképzelései szerint építsék fel a házaikat. Ilyen bonyodalmak, vért
izzadó szenvedés és a polgárok elégedetlensége közepette épült fel ez a
gyönyörű város: Szentpétervár.
.
.
.
.
Decebál
szobra Déván, felette a vár, a szobor alatt én. Déva városa közvetlenül
a meredeken magasba szökkenő vulkanikus hegy lábánál épült, a hegyen
pedig Déva várának romjai láthatók. Amint feltekintek a várra, eszembe
jut a remek székely népballada, Kőmíves Kelemennéé. Szinte látom lelki
szemeimmel, amint a várépítő
kőművesek azon tanakodnak, hogy mitévők is legyenek, mert a fal, amit
egyik nap raknak, másnapra leomlik. Egy nagy és súlyos elhatározásra
jutnak: amelyikük felesége legelőször
érkezik, azt befalazzák, hogy a fal tartósságot nyerjen. Micsoda
szívettépő pillanatok! Ugyan ki jön elsőnek? Szinte látom, amint a most
is járható, meredek ösvényen ételhordójával vidáman és frissen igyekszik
Kőmíves Kelemenné, hogy férje éhségét csillapíthassa... s hogy soha
többé ne térjen vissza "magos Déva várbul".
.
.
Spanyolország (1993)
.
.
.
.
.
Spanyolország (1993)
.
Máris a három és fél millió lakosú fővárosban, a kis Manzavares
folyócska partján fekvő Madridban vagyunk. Türelmesen várom az autót,
mely városnézésre visz.
.
.
Vietnam (1999).
A
portugál szerzetesek szerkesztették meg a mai írást, mely latin betűs
és fonetikusan jelöli a vietnami nyelvet. Az irodalmi pagodában
nyilvános vetélkedő alapján avatták a doktorokat, nevüket táblákra
vésték. A
pagoda épületét látjuk, ahol a vetélkedőket, az irodalmi vitákat
tartották, de az írók azóta is minden esztendőben egyszer összejönnek
itt. A XIV. századtól a királyok gyermekei is itt tanultak. A pagodában a
leghíresebb írók képei láthatók és néhány írásuk. A versenyek nagyon
népszerűek voltak, olyan tömeg vett részt azokon, mint manapság a
futballmeccseken. A versenyzők bambusztölcséren át kürtölték ki a
költeményeiket, hogy ne csak a zsűri, de a nép is hallja.
.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése